2015.05.19. 13:47
Fehér óriások Baranyában
A villányi borvidék üde szőlőtőkéi között barangolva furcsa, futurisztikus látvány tárul a szemünk elé. A Szársomlyón az egykori bányakatlan fala ad méltó díszletet annak a szabadtéri szoborparknak, amelyben a több mint száz alkotás fehér és szürke alakja elegánsan emelkedik ki a mezei virágokkal hintett zöld rétből.
A legenda szerint az egyenetlen felszínt maga az ördög barázdálta, hogy elnyerje Nagyharsány legszebb lányának szerelmét, bár valójában a talajréteg hiánya miatt ilyen misztikus a mészkőhegy, ahol már a római időkben is folyt a kitermelés, jóllehet, a modern kori kőbánya csupán 1903-tól üzemel.
A bánya egyik elhagyott teknőjének egyedülálló hangulata megragadta a szobrászművészek képzeletét, így 1967-ben pécsi kezdeményezésre itt tartották szimpóziumukat, majd a helyszínen megkezdődő alkotómunka értékét felismerve a helyi és a megyei vezetés is a művészek mellé állt: egy évvel később a rendelkezésükre bocsátották a Gyimóthy-villát, ahol nyári alkotótáborokat szerveztek a hazai és külföldi vendégszobrászok számára.
Az innovatív koncepciójú, nonfiguratív szobrok holdbéli tájjá változtatták a bánya-katlant. A mészkőből készült alkotások különleges formavilágot képviselnek
Fotó: Szarka Evelin
Az alapanyagért és a műteremért cserében a Baranyai Alkotótelepek alapító okmánya arra kötelezte az itt dolgozó alkotókat, hogy ajánljanak fel a jura kori mészkőből formált műveik közül egyet a helyi gyűjteménynek. Az így kapott szobrok adták a szabadtéri múzeum első darabjait, amelyek az évek során szép lassan benépesítették a területet. Idővel a sétányok között már nemcsak a formabontó művek kaptak helyet, hanem egy, a tájhoz és a park arculatához illő szabadtéri színpad is létesült; a mesteriskola pedig fiatal művészeknek biztosított hároméves, a tanáraikkal közös alkotási és fejlődési lehetőséget itt.
Az óriási tömbökből emelkedett ki a Villányi Vénusz, de Kolumbusz tojása is, a karcsú és légies kerekded formákat szögletes vonalak váltják, hogy egy eklektikus, kicsit földöntúli, gulliveri utazásra csábítsák a turistát.
A kivételes panorámával rendelkező, 2009-ben műemlékké nyilvánított kiállítótértől mindössze néhány száz méter sétával elérhető az immár felújított villa, amely a szoborpark történetéről és az itt alkotó, kísérletező kedvű ambiciózus művészekről szóló kiállításnak ad otthont.
Ha a létesítmény honlapján megjelölt nyári napokon, vagy akár idén augusztusban, a VIII. Ördögkatlan Fesztivál alatt látogat a szabadtéri múzeumba, szakértő kalauzolás mellett ismerheti meg e páratlan hely történetét, az egyes alkotások jelképrendszerét és üzenetét.
