Groznjant a hazai és külföldi alkotók beköltözése mentette meg

2017. január 04., 07:14 szerző: Korosa Titanilla
komment
Az Isztriai-félszigeten tett kirándulások során az utazó szemébe tűnik, hogy vannak olyan kistelepülések, ahol szinte megállt az idő néhány száz éve.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Sok magyar turistát is vonz Horvátország, a többnyire kavicsos tengerpart és a hangulatos, olaszos jellegű városok a nyaralások kedvelt célpontjai. Isztria egyik érdekessége a jelenleg alig 200 lakosú Grožnjan. A falu a 20. század közepétől a művészetek városa. Nem kis meglepetés a tengerparttól 20 kilométerre fekvő aprócska település. A szűk utcákon sétálva nem ütközünk nyüzsgő turistákba, hiszen még csak kevesen fedezték fel a helyet.

A település egyik ódon háza és annak kertje látható

A falucska története hasonló a félsziget többi kistelepüléséhez. A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a római korban is lakott volt, írott története a kora középkorig nyúlik vissza. A 14. és 18. század között Velence uralma alá tartozott. Falait a 15. században a török veszély miatt megerősítették, a 16. és 17. században a háborúk és járványok következtében kipusztult lakosság pótlására a velenceiek olasz családokkal, valamint Dalmáciából a török elől menekült horvátokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk után a település Habsburg-uralom alá került, ez a 20. század elejéig tartó időszak volt a terület virágkora. Bekacsolták a vasúti közlekedésbe, fellendült kereskedelme is a bor, az olívaolaj, a tojás árusításának következtében. Grožnjannak orvosi rendelője, postája, iskolája, ügyvédje, jegyzője, péksége, élelmiszerüzlete, illetve több húsboltja és több vendéglője volt, valamint számos más kézműves is tevékenykedett ott. A falunak a múlt század elején még közel 1000 lakosa volt, mára 200 alatti a lakosság száma. Mikor a második világháború után Jugoszlávia része lett ez a terület, olasz lakossága nagyrészt kivándorolt Olaszországba, Grožnjanban csak néhány család maradt. A huszadik század közepén a csendes, kissé eldugott, kőből épült régi házaival középkori hangulatot árasztó település a hatvanas években vált a művészetek városává. 1965-ben számos házát Horvátországból, Szlovéniából és a Vajdaságból érkező művészeknek adták át használatra. Közben a helyiek főként mezőgazdasággal foglalkoznak most is, szőlőt, olajbogyót, zöldséget és gyümölcsöt termelnek és a falusi turizmusból élnek.

A központban található reneszánsz loggia, mely fölött gabonaraktár, azaz fontik állt, innen a sok helyen olvasható elnevezése, a Fonticus loggia.

A plébániatemplom homlokzata Fotó: Korosa Titanilla

A dombtetőről, amelyre a falu épült, remek kilátás nyílik a környező vidékre. A település jól megközelíthető busszal és autóval is, a falu szélén található temető melletti parkolóban biztonságban tudhatjuk a gépjárművet, majd elhaladva a ciprusfákkal beültetett temető és Szent Miklós-temploma mellett érünk be a településre. Fennmaradtak a középkori városfalak részei és a két 15-16. században épített városkapu egyike. Innen felvonóhíd vezetett át a védelmi rendszert keleti irányból erősítő sáncon. A kapu belső oldalán áll az 1587-ben épített reneszánsz loggia, míg a további látnivalók közé tartozik a plébániatemplom 36 méter magas harangtornyával, de említésre még méltó a reneszánsz Podeszta-palota is. Grožnjanban Aleksandar Rukavina szobrászművész kezdeményezésére 1965-ben alapították meg a művészetek városát. A II. világháború után elnéptelenedett település teljes pusztulását kívánták megakadályozni azzal, hogy az ódon kőházakat az ország minden részéről, valamint külföldről érkező művészeknek adták használatba. Azóta minden év májusától megélénkül a település élete, ahol heteken át neves szakemberek, pedagógusok, a zene, a képző- és színházművészet ismert személyiségei által irányított nyári akadémiák nyílnak, illetve békeaktivisták szerveznek különféle programokat. A békés, szűk utcákon sétálva véletlenül is találhatunk olyan műhelyt, ahol az alkotó kövekből és cserépdarabokból készít különféle a ajándéktárgyakat. A faluban a városi galérián kívül még mintegy harminc magángaléria is működik, főszezonban az utcákon keverednek a legkülönbözőbb hangszerek hangjai. Itt működik a horvát zenész fiatalok központja és egy filmakadémia is, melynek célja a Horvátországban és külföldön tevékenykedő színházi, televíziós és filmes szakemberek tevékenységének ösztönzése.

Zene szól a sikátorokban

Nyaranta a zene és a képzőművészet városává válik Groznjan. Több jelentős eseményt rendeznek, ezek között helyet kap nemzetközi kulturális, valamint jazzfesztivál is, amit az egyik legnagyobb eseményként harangoznak be. Kis kitérővel akár bekapcsolható a nyaralás programjai közé.

Korosa Titanilla

2017. január 04., 07:14 szerző: Korosa Titanilla

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...