Három napos őrület Bázelben

Kevéssé a turistáknak, inkább a helybélieknek szóló karnevál a bázeli Fasnacht.  Különcségét többek között az adja, hogy a világ egyéb farsangjaihoz képest egy héttel később kezdődik. Nem véletlenül jegyzik az egyetlen protestáns karneválként.

Évről évre közel húszezren öltöznek be a bázeli karneválon. A hagyomány szerint a közönség nem, csak a főszereplők viselnek maszkot
Fotó: Lovász Lilla

A 72 órás mulatság többszáz éves hagyományait a bázeliek féltve őrzik. A móka minden évben a hamvazószerda utáni hétfőn, pontban hajnali 4-kor veszi kezdetét, a Morgestraich-al. Ekkor Bázel-szerte lekapcsolják a közvilágítást, és felgyúlnak a fények a kézzel készített óriási lampionokban, amelyeket a fejük tetején is apró lámpást viselő Clique-tagok húznak körbe a belvárosban, többnyire kézi erővel mozgatott járgányokon. A reggelig tartó felvonulást a különböző aktuálpolitikai témák kifigurázását ábrázoló lampionok gazdái – egész évben gyakorolt, de szándékosan hamisan előadott – pikolófuvola- és dobszólamokkal kísérik.

Délután újabb parádé kezdődik: a Cortège, ahol hatalmas, kidekorált kocsikról a maszkos Waggis-ek folyamatos konfettizápor alatt tartják a közönséget, miközben azért narancsot, cukorkát is osztogatnak marékszám. Hallgatólagos szabály, hogy a nézők úgynevezett Blaggedde-et viselnek, egy kis kitűzőt, amelynek megvételével hozzájárulnak a Fasnacht óriási költségéhez. De persze ez sem jelent menekülést a konfettit a nyakba szóró szemtelen Waggisektől.

A kedd a gyerekek felvonulása mellett a Guggenmusik napja, ahol – szintén óriási maszkokat viselő – rezesbandák teremtenek remek hangulatot. A szerdai újabb Cortège-őrület után csütörtökön hajnali négykor végül kihunynak a lámpások: Bázelbe egy évre visszaköltöznek a hétköznapok.