Utazó

2014.10.21. 10:16

Őszi daruvonulás a nemzeti értékünknek számító Hortobágyon

Bólogató gémeskutak, szabadon száguldó ménesek - egészen addig nehezen értjük Petőfi lelkesedését a puszta iránt, amíg nem találkozunk a végtelen rónasággal ...

Osváth Sarolta

A Hortobágy hazánk legnagyobb szikes pusztasága, amely kilenclikú hídjával, különleges állat- és növényvilágával nem véletlenül egyik leglátogatottabb turisztikai vonzereje. Évente látogatók tízezrei keresik fel a Hortobágyi Nemzeti Park területét, ahol az ősz is rendkívüli látnivalókat kínál.

Még nem késünk le az őszi daruvonulásról, amely alighanem a leglátványosabbb természeti esemény az országban. Október elejétől november közepéig, a hideg idő beköszöntéig felejthetetlen élményben lehet része annak, aki nem sajnálja a fáradságot és átautózik az ország másik felére. A darvak első csapatai szeptember végén, október elején érkeznek északról és általában november közepéig maradnak kedvenc pihenőhelyükön. A Hortobágy szinte egész Európa madarainak legkedveltebb állomása. Évente mintegy 160 ezer védett madár fordul meg itt. A csúcsidőszak október közepe, a sokévi átlag szerint egy-egy napon a számuk meghaladja a százezret. Idén azonban a darvak abszolút rekordmennyiségben érkeztek, enynyi daru még soha nem volt egyszerre a Hortobágyon! Az október 17-ei számlálás adatai szerint több mint 135 ezer daru tartózkodik a pusztában. A darvak létszámát hetente mérik a Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatának megfigyelői.

A szürke daru  hazánk egyik legféltettebb természeti értéke és egyben a Hortobágyi Nemzeti Park jelképe

A darvak hajnalban, napkeltekor rajzanak ki a szántókra, hogy további útjukhoz megszerezzék a szükséges tartalékokat, majd napnyugtakor általában V-alakban húznak vissza húsz-, harminc- vagy akár ötvenezres csapatokban éjszakai szálláshelyükre. A daruvonulás naplementében páratlan látvány. A Hortobágyi Nemzeti Park októberben minden hétvégén túrát szervez a daruvonulás megtekintésére.

Október 24 26-án a látogatóközpontban darufesztivált tartanak, ahol egyébként állandó kiállítás mutatja be az Európában honos összes darufajtát. A gazdag prog-ramban hajnali és esti darules is szerepel.

Bárhonnét érkezünk a pusztára, át kell haladnunk a Hortobágy másik jelképén, a kilenclikú hídon. A legenda szerint egy pandúrok elől menekülő híres betyárnak köszönheti a létezését, kilenc szeretője összekapaszkodott, és a vállukon, a karjukon segítették át üldözött kedvesüket a folyón. A tény az, hogy a gázló, ahová a híd később, 1833-ban Povolny Ferenc tervei szerint felépült, emberemlékezet óta fontos átkelő volt. Eredetileg a mátai gázlónál lévő fahíd helyett építették, amelyet nemcsak rendre elmostak az áradások, hanem többször le is égett. A Kilenclyukú kőhíd tövében rendezték meg a messze földön ismertté vált hídi vásárt, amely 1892-től felkerült a szabadalmas, engedélyezett vásárok listájára. Ezt a hagyományt őrzi az augusztus 20-án a hatalmas tömegeket vonzó, országos hírű kirakodó- és népművészeti termékeket felvonultató, programokban is gazdag hídi vásár.

A Kilenclyukú híd (jobbra) nevét arról kapta, hogy kilenc boltív-re támaszkodik

Ma már nehéz elképzelni, hogy a szikes puszta egykor rendkívül buja növényzettel, erdőkkel, nádrengeteggel borított, vizes terület volt! Csak 1855, vagyis a Tisza szabályozása után száradt ki és vált pusztasággá.

A Hortobágy tehát legalább annyira az emberi tevékenységnek, mint a természetnek köszönheti a létét!

A külterjes, szilaj jószágtartás már a XIII XV. században elterjedt itt, ekkor virágzott fel a magyar szürkemarhatartás is. Erre vezetett a sóút az erdélyi sóbányákból Budára, a pihenőhelyeken vásárokat tartottak. Erről a gazdag múltról beszélnek a hortobágyi csárdák, a Látóképi, Kadarcsi, Kis- és Nagyhortobágyi, a Meggyes, a Patkós csárda régi épületei. A hortobágyi hagyományos életforma ma is létezik, fontos megélhetési forrás az ott élők számára, akik méltán büszkék a nemzeti értéknek számító pusztára és igazi kincsként óvják. Ugyanakkor szívesen fogadják a látogatókat is, és mindent megtesznek azért, hogy megismertessék velük a pusztaromantikát, a csikós-gulyás hagyományokat. Igazi nagy kaland a kikocsizás a pusztába! Meglátogathatjuk a Mátai Ménes gyönyörű magyar tenyésztésű lovait: a több mint 300 éve alapított ménes a puszta egyik jelképe, akárcsak a szürkemarha-gulya és a racjkajuh-nyáj.

Igazi látványosság a Magyar Szürke Bikák Vására

A Pusztai Állatparkban szabadban élnek az őshonos magyar háziállatok, a mangalica, a kecske, a szamár és a baromfiak serege.

A csikósbemutató mindent visz , különösen, ha a hortobágyi csikóslegények a lányok közül valakit felkapnak a nyeregbe és elrabolják .

A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja multimédiás eszközöket felhasználva mutatja be a puszta természetrajzát és gazdag élővilágát. A Hortobágy kialakulását és a terület változásait egy Időkút meséli el az őskőkortól egészen napjainkig, hallhatjuk egyebek közt a titokzatos, több ezer éves kunhalmok történetét is. A Kézművesudvarban a vidékre jellemző mesterségekkel ismerkedhetünk meg.





Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!