Pozsony két arcával csalogat

2016. december 21., 06:20 szerző: Benedek Bálint
komment
Forralt bor kellemes fahéjas illata lengi be ilyenkor Pozsony utcáit. A szlovák fővárosban rendezett adventi vásáron a gasztronómiai különlegességekből és kézműves árukból is válogathat az utazó.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Azonban még mielőtt fejest ugranánk az adventi forgatagba, érdemes szemügyre venni a várost. Ha a tisztaságáról ismert ausztriai Burgenland tartomány felől közelítjük meg Szlovákiát, akkor fel kell készülnünk, hogy a közel 330 ezres főváros utcái kissé elhanyagoltak.

Ettől függetlenül a magyarok szívét talán még melegség tölti el, ha csak arra gondolnak, hogy közel 300 éven át a királyaikat ezen a helyen koronázták.

Pozsony egyik legfontosabb látnivalója a kilométerekről észrevehető, a város fölé emelkedő, monumentális, négy saroktornyos vár épülettömbje. Ma a szlovák nemzeti múzeumnak is helyet ad. (Fotó: Benedek Bálint)

Az országgyűlés ugyancsak többször ülésezett a történelem során Pozsonyban, ám a mai szlovák parlament épülete nem történelmi múltú. A vár tövében található építmény a szocializmus éveiben készült, így kevéssé impozáns, érthető, hogy nem tartozik a turistacélpontok közé.

Ezzel - szó szerint - szemben az egyik legfontosabb látnivaló a kilométerekről észrevehető, a város fölé emelkedő, monumentális, négy saroktornyos vár épülettömbje. Ma a szlovák nemzeti múzeumnak is helyet ad, s ábrázolása megjelenik a Szlovákiában vert euróérméken. A műemlék a Nagy Morva Birodalom egyik központjának számított. A későbbi évszázadok folyamán a várat néhányszor átépítették, 1811-ben leégett, teljes felújítása a 20. században kezdődött. Tiszta időben kiváló panorámában gyönyörködhet a vár előtti párkányról az utazó, hiszen szinte az egész várost megcsodálhatja.

A séta következő célpontja a vár tövében magasodó Szent Márton-dóm, ismertebb nevén a Koronázó-templom lehet, mely a város legismertebb és egyben a legnagyobb temploma. A történelemkönyvek tanúsága szerint építése a 13. században kezdődött, mai formája többszöri átépítés eredménye, ugyanis háborúk és földrengések során megsérült. A dóm tornya 85 méteres, a város erődítményének része volt, így bástyaként is szolgált.

Bent gótikus, reneszánsz síremlékek találhatók, Szent Márton ereklyéit a főoltár felett elhelyezett ezüstkoporsóban őrzik. Az ólomból kiöntött Tours-i Szent Márton-szobrot Donner György Rafael készítette 1734-ben.

A város szűk sétálóutcáin, a polgári házak között kalandozva ellátogathatunk még a Prímási palotához, az Óvárosházához, valamint a Szent Mihály kapuhoz.

Bár adventi vásár idején érthetően mindenkit a fahéj és puncs édeskés, bódító illata csábít a pozsonyi Fő térre. Ebben az időszakban persze a belvárosban szinte lépni sem lehet, egymást érik a turisták, akik főleg a környező országokból érkeznek. A legtöbbjük magyar ajkú, s szeretik a forgatagot, egyik helyen a forralt borokat ízlelik, míg a másikon a helyi ételspecialitásokat kóstolják. Sokak pedig kifejezetten a szlovák söröket kínáló kocsmákat keresik fel.

A szlovák nemzeti étel a juhtúrós galuska (bryndzové halušky), mely az ott élőknek éppoly fontos, mint az olaszoknak a pizza. Az adventi bódék kínálatában megtalálható, ahogy a brindza (sós juhtúró) és a juhsajtok. A legkedveltebbek közé tartoznak a speciális sajtkorbácsok, a füstölt és nem füstölt párolt juhsajt. Ezekből a termékekből néhány vendéglátóhelyen sütöttek is.

A vásári forgatagban szlovákia és más nemzetek ételeit is megkóstolhattuk, s karácsonyi kézműves termékekből is gazdag volt a választék (Fotó: Benedek Bálint)

A hagyományos hazai ételek közé tartozik még a burgonyából készült, leginkább a palacsintához hasonlító loksa. Az étel története szerint a Délkelet-Alföldön termett a legjobb minőségű búza, és ebből sütötték a szlovák asszonyok a legszebb, legízletesebb kenyeret. Az északi hegyvidéken lakó szlovákok gyakran ettek rozslisztből sütött kenyeret, sőt, a liszt pótlására olykor burgonyát használtak. Az ínséges idők kenyere a kukoricalisztből sült loksa. A kukoricaliszt és búzaliszt keverékéből sütött kenyér a szlovákoknál egykor a szegénység jelképe volt.

Most viszont büszkén árulták többfajta verzióban, hisz akadt sós káposztás-szalonnás, valamint édes mogyorós. De népszerű a diós és mákos töltelékkel hódító pozsonyi kifli is. Az ételek között a kézműves termékek is megtalálhatók, főleg kerámia-, fa-, üveg-, kukoricalevél és textilárukból lehet választani.

 

A szlovákok lélekmelegítői

A vásárban kapható grog, mely egy rumos forró ital. Receptje a forralt borhoz hasonló, de barna rumból készítik. Citrommal, fahéjjal, szegfűszeggel ízesítik. A szlovákok nemzeti itala a borovicska, ami egy boróka- vagy fenyőpálinka. Jellegzetes borókaillattal és tiszta, áttetsző színnel csábít fogyasztásra.



Benedek Bálint

2016. december 21., 06:20 szerző: Benedek Bálint

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...