Sirmione: Szikrázóan kék és mély víz veszi körül a festői szépségű települést

2017. március 01., 08:00 szerző: Tóth Sándor
komment
A Garda-tó déli részének földnyelvén található kisváros a turisták kedvence. Látnivalóinak felfedezésére a legalkalmasabb a ránk köszöntő tavasz, az élet igazi ritmusát mégis az idegenforgalmi szezon, a nyár hozza el legtöbb csodálója számára.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Olaszország legnagyobb és legszebb tavában az Alpok hegyvonulatai és a Pó völgyének néhol sík, máshol dombos vidékei tükröződnek vissza. Bár jellemző paramétereinek tekintetében a Garda kisebb, mint a Balaton, sötétkék vizének mélységei sokszorosan felülmúlják: átlagosan 136 méter, míg legnagyobb mélysége eléri a 346 métert.

Ezért csak kellő bátorsággal felvértezetteknek ajánlott, hogy a nevében is szép csengésű Sirmionét a vízen körbehajózva ismerjék meg. Főleg akkor, ha repülő fokozatra kapcsolva szeli a hullámokat a kismotoros hajó kapitánya. Az olaszok többsége biztos kezű hajós, bízhatunk bennük! Az élményt, ha lehet, ne hagyjuk ki, mert nemcsak stílszerű mutatvány, de jó antré a Scaligeri-kastély (vár) hídja alatt a vizet hasítva behajózni a város felségterületére. Az ügyes kormányos kiérdemli a tapsot.

A kastélyt egy római kori vízi erőd alapjaira építtette a Veronát uraló Scala, illetve Scaligeri család a 13. században, majd a tóba nyúló várfalakkal vették körbe, amelynek dokkjai a birtokos dinasztia flottáját védték. A kastély falán az utókorra maradt a scaligeriek létrát ábrázoló címere, míg a műemléknek számító vár ma Sirmione jelképe.

Sirmione óvárosa, ahol a falakról leomló murvafürt (bugenvillea) mindenkinek fotótéma

A vízi túrát folytatva egymás után tűnnek fel a part menti kénes gyógyforrásra épült fürdők, s más nevezetességek, köztük Maria Callas egykori villája. A híres operaénekesnő 1950-1959 között élt a városban, amikor a nála jóval idősebb iparmágnás,

Giovanni Battista Meneghini felesége volt. A vízről feltekintve arányaiban is lenyűgözőek egy igazi régészeti nevezetesség, az első századból fennmaradt római kori fürdőpalota, a Grotte di Catullo kőfalainak méretei.

A kikötőben ismét biztos talajt érve, Sirmione mediterrán hangulatú zegzugos utcáiban sétálva több helyen parányi, keskeny sikátorokba kukkanthatunk be. Az egykor csendes lombardiai halászfalut ma több mint nyolcezren lakják, a Garda-tó vidékének legnépszerűbb, leglátogatottabb városa. Sekélyebb, parti sziklás részein itt melegszik fel legjobban a tó vize, ezért állandó fürdővendégei vannak. Jelentős gyógyturizmusa mellett nagy a napi átmenővendég-forgalma.

Romjaiban is lenyűgöző az ókori fürdőpalota tóról nyíló látképe. A víz mélysége átlagosan 136 méter, de eléri akár a 346 métert is

A keskeny, víztükörbe nyúló földnyelv szinte meghatározza az óváros városképét, ahol a szorosan egymás mellett sorakozó faspalettás házak között rátalálunk Naomi Jacob angol író- és színésznő lakhelyére. A Casa Micky - Micky házának nevezték el a helyiek - egyik összekötő boltíve alatt szokatlan, plakettszerű kék táblácska őrzi az excentrikus művész emlékét, aki 1930-tól 1964-ben bekövetkezett haláláig élt itt. Sirmione varázsát s nem utolsósorban az egészségükre szolgáló gyógyírt találták meg a Garda-tó mellett más irodalmárok is, közülük a legismertebb az Ulysses írója, James Joyce. A múlt század '30-as éveiben töltötte napjait az elegáns, vízre néző Hotel Pace falai között, s kötött életre szóló barátságot Ezra Pound költővel. De hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtak a városkában más hírességek is: Lord Byron, George Orwell, Ernest Hemingway, Winston Churchill és Michael Schumacher.

A Scaligeri-kastély római kori vízi erődre épült. A műemléknek számító vár ma a város jelképe Fotó: Tóth Sándor

Ahogy a sirályok a Scaligeri-kastély bástyáinak csipkéin, vagy a fényimádó, pompás lila virágú bugenvillea az óvárosi házak falán, ugyanúgy hozzátartoznak a városhoz a különböző szintű-rangú hotelek, szállás- és fürdőhelyek, éttermek/kávézók teraszainak színes napernyői.

A kiadós séta után jólesik leülni és megpihenni az árnyékukban, egy jó olasz kávékülönlegességgel erőt gyűjteni, és az itthon szinte utánozhatatlan gelatóval felfrissíteni magunkat.

A Grotte di Catullo, vagyis a Catullus barlangjainak nevezett romokat korábban a római aranykor költőjének a villájával azonosították, viszont a későbbi tudományos kutatások ezt kizárták. Nem vitás, hogy a koszorús poétának palotája lehetett a félszigeten, mivel maga is említést tesz róla egyik versében. Feltételezik, ez az épület a mai Catullus fürdő helyén állt, ahol a vízvezetékként szolgáló ókori ólomcsöveket megtalálták.

Tóth Sándor

2017. március 01., 08:00 szerző: Tóth Sándor

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...