Így gondozd az uborkádat!

De nem is habzom tovább a lassan, de biztosan beosonó kánikula előmarketingjét. A leglényeg: a szerelmetesnek címkézett május vége felé a piacjáró és egyben főzőember fejében elkezd mocorogni a kovászos uborka gondolata. E gondolat pedig az évtizedek ízhagyománya során beépül a piacjárónk alapritmusába, géntérképébe. Adj, Uram, de azonnal – csilingel a lámpás az agyban, de sajnos az igazi kovászos uborkára még várni kell. Próbálkozni természetesen lehet, ám a nyári felkészülés ezen szakaszában még ne is reménykedjünk abban a szerelemben, amelyet egy forró augusztuson a mélyhideg kovászos uborka nyújtani képes. Lecsót is lehetne már főzni, de mégse lesz az igazi. Díszkertművelőként e sorok írója így nem tehet mást, mint elültet pár tucat palántát, és párás tekintettel várja a termést. Szép erősek, félerősek, és egyéb paprikák sorakoznak már az uborkaföld mellett. Az aratás még messze van, ám lesz bő két hónap az évben, amikor a lecsó- és a kovászos uborka szezon majd összekacsint. Aranykor.