2020.06.18. 14:00
Betiltják a zöldhulladék- és avarégetést januártól
Végleg eldőlt, hogy természetvédő aktivisták és az Európai Unió kilátásba helyezett szankciói miatt nem lehet avart és kerti hulladékot égetni 2021. január elsejétől. Ha nincs égetés, jó lesz a levegő, és mindenki jól jár, hihetnénk, de ez sajnos nem teljesen így van.
Vészesen közeleg az az idő, amikor a zöldhulladékot, valamint a sok vitát kiváltó őszi avart nem lehet eltüzelni, komposztálni kell. Csakhogy nem komposztálható minden hulladék. Tavasszal van a legnagyobb a termelés, a metszés, a rendteremtés idején. A második nagy hullám az őszi avar felhalmozódása, ami településenként változó mennyiségű lehet, de sehol sem elenyésző. Jelenleg két megoldás van érvényben a településeken a képviselő-testület által meghatározott módon. Egyik, hogy heti egy-két, előre meghatározott napon lehet a magánterületeteken égetni, a másik, hogy tavasztól egészen őszig nem lehet tüzelni, így a nyári hónapok zöldhulladékát deponálhatja mindenki otthon, vagy lebomló zsákban elszállíttathatja a szolgáltatóval. Ha betegség miatt kipusztul egy fa a kertben, vagy le kell nyírni a telket körülvevő sövényt, azt nem lehet az éves időszakra kapott 8 darab 120 literes zsákba csomagolni.
A lenyírt füvet elcsipkedték az állatok, de jószágot is kevesen tartanak
A téma rendkívüli módon megosztó Rácalmáson is, ahol egyébként a pandémia kezdete óta tilos – előtte pedig havi egy napon volt engedélyezett – a tűzgyújtás. Akinek kertje van, az ragaszkodna a hulladékégetéshez, szomszédját viszont zavarja a füst, főleg, ha éppen akkor teregette ki a ruhákat a kertbe. Bosszantó, amikor félig zöld faágnak, nyesedéknek, vagy eső áztatta hulladéknak is alágyújtanak az emberek, pedig az füstöl és nem ég, mint a száraz ág, avar.
Schrick István polgármester szerint is egyik oldalról öröm a tiltás, hiszen a levegő minőségét kedvezően befolyásolja a füstmentesség, másik oldalról viszont meg kell teremteni ennek az új létformának a feltételeit, hiszen valahova tenni a kell jövőben is a kertekben keletkező zöldhulladékot. Januárig még fél évük van a szolgáltatóknak, az önkormányzatoknak, az embereknek, hogy felkészüljenek a jogszabályok diktálta új helyzetre.
Márok Csaba, Mezőfalva polgármestere is hasonlóan vélekedik: jó dolog, ha tisztább lesz a levegő, viszont akkor komolyan meg kell szervezni a zöldhulladék-szállítást. Községükben biokazánnal fűtenek intézményeket, a művelődési ház mellett aprítógép működik, oda hordhatják a lakók a fákról lemetszett ágakat, gallyakat, illetve akinél nagyobb mennyiség van, ahhoz kimennek, segítenek neki az elszállításban is. A községben jelenleg gyakran, heti két napon lehet zöldhulladékot tüzelni, ezért nem tűnik annyira fel, nem borul füstbe az egész falu úgy, mintha mindenki egyszerre, egy napon akarná elégetni a havi mennyiséget.
Daruszentmiklós polgármestere, Rauf Norbert szerint nehéz lesz ennek a rendelkezésnek eleget tenni. Fél év rövid idő a felkészülésre, a szállítás, a komposztálás megszervezésére. A településvezető szerint vidéken nagyon sok zöldhulladék képződik ahhoz, hogy ennek megsemmisítését csak úgy be lehessen szüntetni. A fűnyíráskor keletkezett zöldet, a gazt oda lehet adni az állatoknak – csakhogy állatokat is egyre kevesebben tartanak már. Az idős falusi emberek megszokták, hogy mindent hasznosítanak, amit lehet, a többit a kert végében eltüzelik. Ők (is) jövőre már csak füstölöghetnek.
Ez van addig is
A helyi rendeleteket be kell tartani. Külterületen irányított égetésre, tarlóégetésre van lehetőség, de egyszerre legfeljebb 10 hektáron, és azt 5 nappal korábban be kell jelenteni a katasztrófavédelemnek. A munka során be kell tartani az ide vonatkozó biztonsági előírásokat, megfelelő eszköznek, létszámnak, oltóanyagnak kell jelen lennie, és védősávot kell szántani a terület köré, mondta el Szabó-Bisztricz Anett szóvivő. Aki ezek ellen vét, az az okozott kár megfizetésén túl tűzvédelmi bírsággal sújtható, amelynek összege 20 ezertől hárommillió forintig is terjedhet.