A lakosság fele még mindig az internethez fordul segítségért a dietetikusok helyett

Annak ellenére, hogy a dietetikusokat tartjuk a leghitelesebbnek, a legérthetőbbnek és tanácsaikat a leginkább szakmailag megalapozottnak, a lakosság 43 százaléka az interneten keres táplálkozással kapcsolatos információkat vagy válaszokat – derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által készített felmérésből. Mint fogalmaztak: A szakma ismertsége és elismertsége ugyanakkor sokat javult az elmúlt évekhez képest - írja a Magyar Nemzet.

A kutatás során megkérdezettek közül szinte mindenki, a válaszadók 98 százaléka tudta, hogy mivel foglalkozik a dietetikus. Azzal is tisztában van a lakosság zöme – 76 százalék –, hogy a táplálkozással kapcsolatos kérdéseknek ők a tanult szakemberei, akik felsőfokú képesítéssel rendelkeznek. 

– Idén éppen százéves a dietetikus képzés Magyarországon, ami európai viszonylatban nézve is egyedülálló. Ma már három egyetemen is képeznek szakembereket, Budapesten, Debrecenben és Pécsett. Az elméleti oktatás hossza 8 félév, ami 14 hét szakmai gyakorlatot is tartalmaz. A végzett dietetikusoknak ahhoz, hogy szakmájukban dolgozhassanak, folyamatosan képezniük kell magukat, és ezt rendszeresen igazolniuk is kell, különben a működési engedélyük elévül. Ez az élethosszig tartó tanulás garantálja, hogy a szakemberek tudása naprakész maradjon – hívta fel a figyelmet a MDOSZ.

Dietetikust a legnagyobb arányban – 67 százalék – nem magunktól, hanem orvosi javaslatra keresünk fel, a nők esetében pedig sokat nyom a latba az is, ha ezt ismerős vagy barát ajánlja.

Minden harmadik – 31 százalék – válaszadó vett már részt dietetikai tanácsadáson. Ez leginkább a legfiatalabb és legidősebb korosztályra jellemző. Akik már voltak dietetikusnál, jellemzően kórházban, állami rendelőben keresték fel őket, és a kutatásban nyilatkozók fele már kettőnél többször találkozott velük.

Sajnos még mindig az dominál, hogy akkor jutunk el szakemberhez, ha már kialakult valamilyen táplálkozással összefüggésbe hozható egészségügyi problémánk. A válaszadók kétharmada már csak a meglévő betegséggel keresi fel a dietetikusokat, de legalább már felkeresi, hiszen ez az arány négy éve még csak 53 százalék volt– fogalmaztak.

A szakemberek szerint az is pozitív elmozdulásnak tekinthető a korábbi kutatáshoz képest, hogy táplálkozási tanácsért legnagyobb arányban – 68 százalék – már dietetikushoz fordulnánk. A lakosság közel egyharmada viszont még mindig máshoz megy táplálkozási kérdéseivel, és magas az az arány – 43 százalék–, aki az internetről tájékozódik. A dietetikusok szerint ugyanakkor a világhálón látott és más – önjelölt – táplálkozási szakértők tanácsai veszélyt jelenthetnek egészségünkre.

– Hazánkba is begyűrűznek azok az étkezési formák, melyeket sok esetben a felszedett pluszkilók leadása érdekében „vetnek be” az emberek. Az elmúlt években találkozhattunk hol a szénhidrátokat, hol a zsírokat drasztikusan megszorító étrendekkel, de a gabonafélék, a tej és tejtermékek és a húsok is valamiért tiltólistára kerültek, így például minden különösebb ok nélkül egyre jobban terjed a gluténmentes étrend, a paleolit étrend, a ketogén diéta, a szigorú vegán étkezés. Pedig a hízást soha nem egy élelmiszer, vagy élelmiszercsoport okozza, hanem az energia-egyensúly megborulása – magyarázták.

Mindenkit óva intenénk ezektől a szélsőségektől, mert azokat a hosszú távon nem lehet betartani, vagy aki vasakarattal mégis megteszi, hiánybetegségek kialakulásának veszélyének teszi ki magát. Önkényesen ne hagyjunk ki semmit, semmilyen tápanyagot – szénhidrátot, zsírt, fehérjét, vagy éppen teljes élelmiszercsoportot, –  ha nincs a kezünkben pontos orvosi diagnózis, ami alapján valamit valóban száműznünk kell az étkezéseinkből! Ne feledjük, ha valamit kihagyunk az étrendből, akkor helyette valami mást vagy a „megengedett” élelmiszerekből, tápanyagokból többet, sok esetben arányában jóval többet viszünk be a szervezetbe– foglalta össze a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Borítókép: Illusztráció