Az árterek varázsvilága Gemencen

Európa egyedülálló természeti csodája is, állat- és növényvilágához hasonlót nagyon keveset találni a kontinensen. Mindezt a rendszeres elöntés eredményezi. A Gemenci-erdő tulajdonképpen nem is egy erdő, hanem a Duna holt-ágai és még élő kanyarulatai által elválasztott erdők sora. Területén számos dunai holt-ág és több sziget található, melyeket zömmel természetes úton alakított ki a terület csekély szintesése miatt itt erősen lelassuló Duna folyása.

Növényzetét a vízjárás határozza meg, a jellegadó fák a mélyebben fekvő területeken a füzek, a magasabbakon a nyárfák, sok a galagonya és a hamvasszeder-cserje, az aljnövényzet jellemző faja a tavaszi csillagvirág. Ligeterdői remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A világhírű vadállományon, a vaddisznón, őzön és gímszarvason túl vadmacskacsaládok, rókák és borzok is élnek itt, visszatelepítésnek köszönhetően újra megtalálható az európai hód és az aranysakál – népies nevén nádi farkas – is. A védett madarak között említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, a békászó sas, a fekete gólya, a gém. Itt van a világ legsűrűbben lakott fekete gólya fészkelő állománya.

Magyarországon mintegy négyszáz pár fekete gólya fészkel, közülük kb. negyven a Gemencben. 2013-tól egy feketególya-pár életébe pillanthatnak be az érdeklődők egy webkamera segítségével. A gólyapár, Tóbiás és Sára 2011-ben rakott fészket Keselyűsben. A hím fiókaként 1999-ben Bogyiszlón kapta meg gyűrűjét, a megfigyelések alapján a telet a Jordán folyó mentén tölti. Az idén Tóbiás már február végén megérkezett, a tojó bő egy héttel később landolt a gemenci fészekben.

Izgalmas élmény akár gyalogosan, akár kisvasúton vagy vízi úton felfedezni az ártéri vidék különleges természeti csodáit. Pörböly a Gemenc kapuja, innen indul a Gemenci Erdei Vasút, mely hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. Nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve halad, mintegy harminc kilométeres utat megtéve. Pörböly ökoturisztikai központjában a „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” kiállítás látható. Látványos tablók, érintőképernyős monitorok, diorámák, digitális mikroszkóp, az erdőgazdálkodás tárgyi emlékei, gímszarvas-csontváz, és kapitális trófeák várják mindazokat, akik interaktív módon szeretnék megismerni a gemenci erdő növény- és állatvilágát, az erdő- és vadgazdálkodás évszázados hivatását, valamint a Sárköz népművészetét.

Az erdészeti múzeum az erdészet és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A fogadóépülettől induló ösvényen néhány perces sétával elérhető az arborétum, kissé távolabb a közel kéthektáros nagyrezéti vadmegfigyelőhely, ahol gímszarvasokat és vaddisznókat láthatunk, fotózhatunk. Az erdei vasút Nagyrezét megállójától néhány perces sétával érhető el a méhészeti gyűjtemény. Lassi megállóhely a Duna szabályozása előtt átkelőhely volt, a csárdában a környékbeli hajósok, halászok, kereskedők találkoztak. Az itt kialakított múzeum bemutatja a halászat eszközeit. A halászok életmódját, dioráma segítségével a víz felszíne alatti élővilágot, valamint az árvizeket bemutató kiállítás, egy ártéri terep-asztal, hajómalommodell és halászháló-készítő műhely is várja a látogatókat. Megismerhetjük a gemenci vizek halait, a híres bajai halászlé elkészítési módját is.

Az idén mutatták be Gemenc élővilágáról a négy évig forgatott filmet, melyben madártávlatból szemlélhetjük a tájat, de olykor közel kerülünk a természethez, a legapróbb, hálóját szövő pókhoz, az áradó Duna elől menekülő hangyákhoz. Feltűnnek szerelmes szarvasok, egy vaddisznókonda, láthatjuk, ahogy a törtető gólyák között pecázik a szürke gém. A rétisas szárnyalása, amint egy halat zsákmányol az egyik holtágból, és szárnycsapásainak suhogása oly közeli, hogy borsózik tőle az ember háta.