évforduló

2020.05.26. 21:40

Az első magyar űrhajós

„Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. – Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött” Farkas Bertalan

Farkas Lajos

Fotó: mti

Legfrissebb hír, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Budapesten, a Karmelita kolostorban fogadta Farkas Bertalant, az eddigi egyetlen magyar űrhajóst, a világűri utazás negyvenedik évfordulója alkalmából. „Azt hittem, űrhajóval jön” mondta a viccesen a kormányfő vendégének, aki napra pontosan negyven éve, 1980. május 26-án indult nyolcnapos Föld körüli útjára.

Farkas Bertalan és Orbán Viktor beszélget
Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

A miniszterelnök fiatalabb munkatársainak be is mutatta az első magyar űrhajóst. Farkas Bertalan 1980. június 3-án tért vissza a Földre a Szojuz–35 fedélzetén. Nyolcnapos űrbéli tartózkodása első estéjén, 1980. május 26-án ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek a világűrből, ami akkor hatalmas szenzációnak számított, és ahova magával vitte a tévémacit és a kislánya piros-fehér-zöld ruhás babáját is.

Középiskolás voltam, amikor Farkas Bertalan az űrben járt. Délvidéken akkor egy vicc jelent meg, miszerint eltűntek az égről a bárányfelhők, mert megjelent ott is egy farkas. Már, mint múzeumigazgatóként találkoztam vele a Kazah Köztársaság budapesti követségi fogadásán, ahol miután bemutattak neki, sokáig elbeszélgettünk, és nagyon jó benyomást tett rám. Egy év múlva ugyancsak egy követségi fogadáson, amikor meglátott, odajött hozzám, megölelt, majd azt mondta: – Mi, Farkasok tartsunk össze!

Az 1981-es dunaújvárosi repülőnap képeslapja, ahol vendég volt Farkas Bertalan és Magyari Béla. Rácz László tulajdona – Forrás: jakd.hu

Többször járt Dunaújvárosban is, szerette és ma is nagyon szereti városunkat. Amikor erre jár, mindig felkeresi régi jó barátját, Grábics Gábor szálloda- és étterem-tulajdonost. Grábics úr kérdésemre elmondta, hogy az első magyar űrhajós mindig vidám és nagyon kedves ember, öröm vele lenni, mindenki élvezi a társaságát. Ezt támasztotta alá Várkonyi Zsolt, a Dunaújvárosi Hírlap főszerkesztője is, aki éppen Grábics Gábor éttermében találkozott először Farkas Bertalannal.

Öröm vele lenni, mindenki élvezi a társaságát
Fotó: amatőr

Várkonyi Zsoltnak az űrhajós közvetlensége tetszett, ahogy fogalmazott: olyan vele beszélgetni, mintha már évtizedek óta ismernék egymást. Egy vendéglátásban és újságírásban jártas ember azonnal kiszúrja ezeket a tulajdonságokat, érdekes, hogy egymástól függetlenül mesélték el mindketten benyomásaikat, az eredmény pedig egybevágó. Én is ezt tapasztaltam a követségen, hogy Farkas Bertalan egy nagyszerű ember!

Farkas Bertalan

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyulaházán született 1949. augusztus 2-án. Már gyermekkorában kitűnt szorgalmával, egyben jó sportoló is volt, különösen a labdarúgást szerette. Kisvárdán járt középiskolába, majd az érettségi után a Kilián György Repülőműszaki Főiskolára ment, ahol 1969-ben végzett. Azt követően Szolnokra került a Szovjet Repülőműszaki Főiskolára, ahol tovább képezte magát. 1978-ig mint a magyar légierő tisztje a pápai repülőtéren szolgált, ahol 1976-tól első osztályú vadászrepülős lett, két év múlva pedig önként jelentkezett űrhajósnak. Akkor kezdődött el az Interkozmosz program (a Szovjetunió és kelet-európai országok közös űrkutatási programja), 1976-ban kezdték el az űrhajósjelöltek kiválogatását először Csehszlovákiából, Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Ezekből az országokból tevődött össze a program első űrhajóscsapata, amelyet a második csoport követett, köztük Bulgária, Kuba, Mongólia, Románia és Magyarország jelöltjeivel. Később csatlakoztak hozzájuk a vietnamiak is.

Farkas Bertalan szerint magánéletében is ez egy nagyon nehéz időszak volt, mert 1974-ben nősült meg, és három év múlva megszületett Aida lánya is. Felesége, miután megtudta, hogy férje jelentkezett és beválogatták az űrprogramba, aggódott érte, és titokba reménykedett, hogy nem pilóta párját fogják fellőni az űrbe. Először 95 jelöltet választottak ki, majd ez a szám 27-re csökkent, majd négy és végül két ember közül választották ki Farkas Bertalant az első magyar űrhajósnak.

Fotó: mti

A csillagvárosi kiképzés

A kiképzés helyszíne a Moszkva közelében fekvő Csillagváros volt, ide már csak ketten utaztak Magyarországról, Magyari Béla és ő. Csillagváros, oroszul Zvjozdnij gorodok egy zárt, városi jellegű település Moszkva külterületén. Ott található a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központ, amely az 1960-as évektől működik.

A kiképzés orosz nyelven történt, mérnökök és orvosok egyaránt foglalkoztak velük, az ellátásunk pedig teljes körű volt. Két évet töltöttek el Csillagvárosban, ahol a gyakorlati felkészülés, mint például a súlytalansági és centrifugás tréning részeként, túlélési gyakorlatokban vettek részt. Itt a négy különböző szituációból kettőt próbáltak nagyon sokszor, azt, hogy mi a teendő, ha mocsárba vagy tengerbe landolnának. 1978 decemberében a szovjet állami bizottság döntése alapján végül Valerij Kubaszovot és Farkas Bertalant választottak ki az űrrepülésre, amíg társainkat tartaléknak jelölték ki. Már csak idő kérdése volt, hogy mikor megy az első magyar űrutas a világűrbe.

Elérkezett a történelmi pillanat

Az űrutazás 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor kezdődött, a Szojuz–36 űrhajóval. Az űrhajósok a szerkezet leszállóegységében tartózkodtak, ugyanis az űrhajó első és utolsó része a visszatérés során az űrben leválik és megsemmisül. A számadatokat tekintve tíz perc alatt emelkedtek fel 240 kilométer magasra, a start előtt pedig 320 tonna üzemanyagra volt szükség. A pályamagasságot 350 kilométerre növelték. A Szaljut–6 űrállomás ezen a magasságon repült. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. A Szojuz két nap múlva kapcsolódott össze a Szaljut űrállomással, ahol a személyzet, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok már várták őket.

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov
Fotó: jakd

Az űrlaboratóriumon nyolc napot töltött el a magyar és a három szovjet űrhajós, Farkas Bertalan akkor azt mondta el élő adásban a tv nézők millióinak, hogy csodálatos látványt nyújt a föld képe a világűrből nézve. Akkor naponta tizenhat napfelkeltét és ugyanannyi naplementét látott, a Földet pedig közel másfél óra alatt kerülték meg.

Leghíresebb kísérleti programja az űrutazása során az Interferon volt, ami az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta a súlytalanságban. Ez volt az első világűrben végzett kísérlet, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között.

A Doza kísérletben részt vevő, MTA Központi Fizikai Kutatóintézet által gyártott Pille sugárdózismérő is rendkívül komoly eredményt hozott a későbbi kutatások számára országunknak. Ezzel az eljárással még a világűrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét. Az addig használt műszerekkel ugyanis meg kellett várni a földet érést, hogy kielemezhessék a mérési eredményeket. Ezenkívül még több tudományos kísérletet végeztek az űrhajósok, amelyeket később számtalan esetben felhasználtak a tudomány céljaira.

Az űrutazás alatt kétszer haladtak el Magyarország felett, így hazánk területéről több űrfelvétel is készítettek.

Az űrhajósok 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén, a landolás Dzsezkazgan városától 140 km-re történt.

Nemzeti hős lett

A sikeres űrutazás után, hazatérése után valóságos hősként ünnepelte az egész magyar nemzet. Függetlenül attól, hogy valaki szimpatizált az akkori kommunista rendszerrel vagy sem, mindenki büszke volt rá és joggal. Farkas Bertalan a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse lett.

Magyari Béla és Farkas Bertalan avatta fel Dunaújvárosban a Gagarinnal való találkozásnak emléket állító táblát
Fotó: Nagy Z. Imre

Űrhajósi pályafutása után is folyamatosan képezte magát, 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, de pilótaként is tovább tevékenykedett. 1995-ben dandártábornokká léptették elő, majd később nyugdíjazásáig az USA-ban volt légügyi attasé.

A nemzet hőse, Farkas Bertalan köszönti a dunaújvárosi repülőnap több ezer fős közönségét 1981-ben
Fotó: Nagy Z. Imre

Mai napig tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának. Tevékenységével hatalmas nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében, én pedig büszke vagyok arra, hogy személyesen is ismerem.

Felhasznált irodalom:

ŰrhLex: Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1984.

Kerecsényi Zoltán: Pápáról a világűrbe (Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2005).

Kerecsényi Zoltán: Farkas Berci. Interjú, emlékek, képek (Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa).

Iratok a közös magyar-szovjet űrrepülésről 1979–1980.

https://infostart.hu/belfold/2020/05/26/farkas-bertalan-a-karmelita-kolostorban-landolt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában