Mit mutat a mérleg mutatója?

A Nébih nemrég számolt be nagyszabású felméréséről, amelyet a koronavírus-járvány alatt végzett. A kutatásból kiderült, hogy a magyar háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer-tartalék halmozódott fel az elmúlt hetekben.

Az egyik legnagyobb magyar akadémiai felmérés szerint az elmúlt évtizedekben a túlsúlyosak és főleg az elhízottak aránya jelentősen megnőtt hazánkban.

A férfiaknál a túlsúlyosak aránya 40 százalék, az elhízottaké 32 százalék, a nőknél mindkét kategória közel 32 százalékos. Európában az első, a világon a negyedik leg­elhízottabb ország vagyunk.

Egyebek között ezért sem mindegy, hogy a kamrát milyen élelmiszerekkel töltjük fel. A túlsúly és az elhízás drasztikusan megnöveli számos krónikus betegség kockázatát.

Ilyen a többi között a koszorúér-betegség, a stroke, a rosszindulatú daganatok kialakulása, a máj zsíros elfajulása, a fogamzóképességgel és terhességgel kapcsolatos problémák.

A Nébih kutatásából az is kiderül, hogy átlagosan egy kilót híztak a magyarok a járvány ideje alatt, azonban a megkérdezettek 24,1 százaléka számolt be hízásról, 9 százalék pedig négy kilónál is többet hízott a veszélyhelyzet ideje alatt.

A legfontosabb kérdés, hogy a meglévő túlsúlyhoz adtunk-e még egyet hozzá, vagy normális testsúly esetén szaladt-e fel ez a kis extra. Ha előbbi, akkor sürgősen el kell kezdeni a túlsúly leadását és az egészséges testsúly elérését.

Erre azért is szükség van, mert sokan emlegetik a járvány második hullámának eljövetelét, és érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy felkészültek legyünk, a lehető legegészségesebb testben és lélekben. Ugyanis nemcsak az életkor, de a túlsúly is kiemelt kockázati tényező a vírussal szembeni védekezés és a túlélési esélyek szempontjából.

Ha azonban normális tartományban van a testsúlyunk, és így jött fel a pluszkiló, akkor arra kell figyelni, hogy az ezt okozó életmódon minél hamarabb változtassunk, mert enélkül garantáltan a hízás útján fogunk tovább haladni, ráadásul egyre ütemesebben. Ha a szervezetünket tartósan túl­evéssel, mozgáshiánnyal terheljük, akkor az nyomot hagy az anyagcserénken is, ami akár odáig is vezethet, hogy nehezebben fogyunk, és könnyebben hízunk.

A felmérés szerint minden tizedik ember többet tudott sportolni a karantén alatt, sőt, a kutatásban megkérdezettek 10,4 százaléka testsúlycsökkenésről számolt be. Jó lenne ebből minél többet átmenteni a boldog hétköznapokba is.

A korlátozások feloldásával lassan visszatér az élet a régi kerékvágásba, azonban a szakemberek azt javasolják, továbbra is ragaszkodjunk az egészséges étkezési rutinhoz. A helyes étkezés napi háromszori: reggeli, ebéd, vacsora. Az étkezések között minimum négy, maximum hat óra teljen el, kivéve persze az alvással töltött időt. Az étkezések közül az ebéd legyen a szénhidrátban is gazdagabb, legbőségesebb étkezés.

Ahhoz azonban, hogy beinduljon a fogyás is, ki kell alakítani egy étrendet, amely során nincs zsírraktározás. Ehhez rendezni kell az anyagcserét, hogy az inzulinszint alacsonyabb szintre álljon be, a sejtek pedig az étkezések után jobban reagáljanak az inzulinra.

Ezenfe­lül az étrend kialakításánál oda kell figyelni arra is, hogy mely alapanyagokból készülnek a fogások – érdemes kerülni a korábban felhalmozott fehér lisztet, tésztákat.

A több mozgást nem lehet kiváltani kevesebb étkezéssel

A felesleges kilóknak megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy nem mindig oszlanak el egyenletesen. Aki szerencsés alkat, egyformán hízik hasra, csípőre, fenékre, karra, lábra, sőt mellre is. A kevésbé szerencsések azonban a felesleg nagy részét a csípőjükön, combjukon vagy éppen a hasukon raktározzák. Márpedig a hasi elhízás nagyon veszélyes az egészségre nézve. Az új stratégia szerint a táplálékbevitelt nagyobb energiafelhasználással kell összekötni, mert a testsúlyt szabályozó biológiai rendszer így tud hatékonyabban működni.

Azok, akik keveset mozognak, nehezen tudják megtartani az energia-egyensúlyukat, mert ehhez folyamatosan vissza kell fogniuk a táplálékbevitelüket, hogy az megfeleljen a kismértékű energiafelhasználásuknak.

A táplálékbevitel visszafogását pedig nehéz hosszú távon betartani.

A kilengések így aztán borítják az energia-egyensúlyt, a kalóriafogyasztás nagyobb lesz, mint az elégetett kalóriamennyiség, ez pedig testtömeg-növekedéshez vezet, aminek 60-80 százaléka zsír.