2022.03.28. 17:00
Jól összeállított étrend szükséges az egészségünk megtartásához
A böjt sokáig csak a húsvét előtti időszakra volt jellemző. Talán ma is ez az egyik legismertebb ilyen időszak, ugyanakkor napjainkban máskor is szokás böjtöt tartani. Abban, hogy ilyenkor mikre kell figyelni, András Kitti dietetikus segít tisztábban látni.
Forrás: pixabay.com
Már javában benne vagyunk a húsvétot megelőző nagyböjti időszakban, András Kitti mégis tud olyan tanácsokat adni, hogyan táplálkozzunk helyesen a még hátralévő időben, írja a feol.hu. – Az egészséges táplálkozás alapvetően vegyes, ami azt jelenti, hogy minden nyersanyagforrást be kell építenünk. Tehát a húsokat, a tejtermékeket, a zöldséget, gyümölcsöt és a gabonaféléket – vezette be gondolatait a dietetikus.
A húsokra – és ezzel a böjtre is – áttérve elmondta, többek között a tojás és a tejtermékek mellett a húsok olyan állati eredetű fehérjéket tartalmaznak, amelyeket az emberi szervezet nem tud előállítani. András Kitti ugyanakkor kiemelte, hogy akkor is lehet egészségesen táplálkozni, ha valaki húsmentes időszakot, böjtöt tart. Ehhez arra van szükség, hogy napi szinten fogyasszon tejtermékeket vagy tojást. – Itt fontos megjegyezni a vasat is, amit nagy mennyiségben húsok, húskészítmények fogyasztásával veszünk magunkhoz. Ilyenkor oda kell figyelni a vas pótlására is, amit például sóska, hüvelyes zöldségek és olajos magvak fogyasztásával tehetünk meg – emelte ki a dietetikus. Ma viszont már a húsvéttól függetlenül is számos típusa megjelent a böjtnek. Nagyon sokan választják például az úgynevezett időszakos böjtöt, aminek a szakember szerint az az oka, hogy könnyen betartható.
– Nem nagy fáradság kitalálni, mit egyenek ilyenkor, mert rövid ideig tart. Az időszakos böjt lényege, hogy meghatározott ideig tartó koplalás és étkezés váltogatja egymást. Például napi nyolc óra az az időintervallum, amikor lehet táplálkozni, és 16 óra, amikor nem – mondta András Kitti. Sokan azért döntenek a böjt mellett, mert tulajdonképpen méregtelenítő kúrának fogják fel. Ezzel kapcsolatban a szakember kiemelte, hogy a szervezetünk rendelkezik méregtelenítőszervekkel, mint például a máj, a vese, a tüdő vagy a belek. – Ha ezek egészségesen működnek, akkor a szervezetünk biztosítja a megfelelő méregtelenítést. De tudjuk, hogy a táplálkozás során idegen anyagokat viszünk a szervezetünkbe, amiket az emésztőrendszer lebont, szelektál, ez a körforgás pedig minden táplálkozás alkalmával ismétlődik – fogalmazott a szakértő, és hozzátette, a böjt arra jó, hogy a szervezet ezen feladatát tehermentesítjük, és ez idő alatt tud más feladatokra koncentrálni. Ilyenkor a szervezetnek van ideje regenerálódni, az öngyógyító mechanizmusokat végezni, például javulhatnak a reflexek, az agyműködés és a memória.
Mindezek mellett a koplalás és a táplálkozás váltogatásával felgyorsulhat az anyagcsere, amivel elősegíthető a testsúlyvesztés is. András Kitti véleménye szerint tehát egy jól összeállított böjti étrend jótékony hatású. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a böjtölésnek vannak kellemetlen hatásai is. – Mivel itt koplalásról van szó, fokozott éhségérzet állhat fenn. A testsúlycsökkenéssel kapcsolatban visszaeshet a fizikai és szellemi teljesítőképesség is. Éppen ezért fontos a fokozatosság és az időzítés is. Javasolt inkább hétvégén belekezdeni, hogy a szervezet át tudjon állni, és a fáradékonyság ne jelentsen problémát a hétköznapokban – hangsúlyozta a dietetikus. A fokozatosság azonban nem csak a böjt kezdetén fontos. Éppen annyira nagy figyelmet kell szentelni erre a böjti időszak lezárásakor. – Mivel a böjt célja a szervezetünk tehermentesítése, fontos ügyelni arra, hogy hirtelen ne terheljük túl. Kezdetben lehetőleg a reggeli, délelőtti órákban javasoltak a nagyobb étkezések, délután és este pedig maradjanak meg a böjt alatt fogyasztott élelmiszerek – emelte ki András Kitti.
A böjt utáni időszakra is igaz az, különösen a jól megterített húsvéti asztal mellett, hogy a főétkezések alkalmával színes legyen a tányérunk. Ez azt jelenti, hogy javasolt három részre osztani a tányért, amire egy rész állati eredetű fehérje, egy rész gabonaféle és egy rész zöldségféle kerül. Vannak azonban olyan élethelyzetek, hangsúlyozta András Kitti, amikor nem ajánlott a böjt semmilyen formája. Igaz ez a 14 éven aluliakra, az idősekre, a várandósokra, a szoptatós kismamákra, illetve néhány krónikus betegség is idetartozik, ezért javasolt a kezelőorvossal való konzultáció.