Festői környezetben a Bledi-tó, Szlovénia egyik gyöngyszeme

A közel ötezer lakost számláló Bled legnagyobb attrakciója a gleccser vájta Bledi-tó, amelynek a legnagyobb mélysége 30 méter. A tó területe 145 hektár, 2,1 km hosszú és 1,4 km széles, a vize pedig kristálytiszta. Felette pedig egy szirten az emblematikus Bledi-vár látható. Dunaújvárostól nincs is olyan nagyon messze, mindössze 500 km és szinte egész végig autópályán lehet közlekedni, az M7-es autópályán Lentinél hagyjuk el Magyarországot – nincs határátkelő – majd Muraszombat (Murska Subota), Maribor és Ljubljana felé kell haladni. A szlovén fővárosnál északra kell fordulni, Kranj városa az irányadó, majd 50 perc után megérkezünk Bledbe. 

A híres krémes sütemény 1953 óta szerepel a kínálatban

A táj fenséges: a hegycsúcsok havasak, a helyiek szerint csak augusztus közepén olvad el az utolsó hó is a csúcsokon. Szlovéniában egy liter 95-ös benzin 1,5 euróba kerül, a gázolaj pedig 1,54 euróba. Szlovén autópálya-matrica on-line is megvásárolható, a heti matrica ára 15, a havié pedig 30 euró. (Szeretném mindenki figyelmébe ajánlani, hogy amikor belép az országba, már rendelkezzen ­autópálya-matricával, mert a bírság 300 eurónál kezdődik.) Tehát a nem egész 5 órás út után az ember egy festői tájon találja magát, és ezért nem is kell olyan sokat utazni. Szlovéniát tisztaság és rend jellemzi, a helyiek kedvesek, szinte mindenki beszél anyanyelvén kívül németül, angolul, olaszul, de ha a kedves vendég nem beszéli ezeket a nyelveket és a délszláv nyelvekben sem járatos, akkor is meg tudja magát értetni, mert tapasztaltam, hogy a blediek mindent elkövetnek, hogy az odalátogató vendég jól érezze magát – és ehhez a nyelvi akadályok sem jelentenek komolyabb problémát. 

Bled története 

Már a kőkorszak óta lakott település, a Bledi-vár első említése II. Henrik (I. István magyar király feleségének, Bajor Gizellának a bátyja) 1004-es adománylevelében található, amikor is a német-római császár I. Albuin brixeni (ma olasz település) püspöknek adományozta a vidéket. A XIII. században a Habsburg uradalom részét képezte Bled és környéke, majd az 1800-as évek elején Napóleon által létrehozott Illír tartományhoz tartozott. A napóleoni háborúk után osztrák koronatartomány része lett egészen az első világháború végéig. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után a területet 1918-ban a Jugosz­láv Királysághoz csatolták. 
Bled így a Karađorđević királyi család (szerb uralkodói dinasztia) nyári rezidenciája lett. A második világháború után pedig, Josip Broz Tito jugoszláv kommunista diktátor itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda, ki is lehet bérelni, persze borsos áron). 
Magyar vonatkozása is van a városnak, ugyanis 1938-ban itt írták alá a Bledi egyezményt Magyarország és a kisantant államai között. 

Látnivalók Bledben 

Egyértelmű, hogy a legnagyobb turisztikai attrakciót a Bledi-tó és a felette lévő vár adja, ezeket mindenféleképpen érdemes megnézni. A tó közepén egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzúgást, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. Én is kipróbáltam! 
Az aprócska szigetet kizárólag csónakkal, vagy a turisztikai érdekességnek számító helyi bárkával (pletna) lehet megközelíteni. 
Egy „pletnában” 18 ember fér el, az oda-vissza jegy ára személyenként 15 euró. Egy irányban az út közel fél óra, ugyanis a velencei gondolákhoz hasonlóan egy evezős irányítja a vízi járművet, a táj a vízről nézve viszont fantasztikus élményt nyújt. A szigetecskén, ahol az említett templom is található, háromnegyed órát lehet tartózkodni, mert a csónak indul vissza és másik „pletnába” viszont nem lehet átülni, mert nincs hely. 
A templomhoz egyébként 99 lépcső vezet felfelé, javaslom, aki ott jár, számolja meg! Számos esküvőt is tartanak ott, és a hagyomány szerint a vőlegény által vezetett menyasszonynak ez úton csendben kell vonulnia. A XVII. században barokk stílusban épült Nagyboldogasszony egy búcsújáró templom, amelynek tornya büszkén magasodik a tó közepén, belülről is meg lehet tekinteni, 12 euróért, de az ottani élmény mindenért kárpótolja az embert, ugyanis a templom belsejét gyönyörű freskók díszítik. 

A vár és a híres bledi krémes 

Szlovénia egyik legrégebbi kastélya a tó melletti meredek sziklára épült, és aki oda feljut, az 130 méter magasról nézhet le a tóra és a bledi tájra. Szavakkal nem lehet kifejezni a csodás panoráma nyújtotta élvezetet. A várba egy meredek, de biztonságos feljárón lehet feljutni, de személygépkocsival is meg lehet közelíteni a várat, én a gyalogos változatot ajánlom mindenkinek, annak ellenére, hogy a kapaszkodón egy jó fél óráig tart az út, higgyék el nekem, hogy megéri. A vár (múzeum is működik benne) teraszáról nemcsak a Bledi-tóra nyílik páratlan panoráma, hanem a Júliai-Alpok és a Karavankák hegycsúcsai is látszanak. A belépő 13 euró felnőtteknek, gyermekek részére viszont csak 5 euró. 

Aki Bledben jár, feltétlenül kóstolja meg a híres bledi krémest. A sütemény 1953 óta szerepel a kínálatban, ma már bármelyik kávézóban, étteremben és cukrászdában is kapható, olyan népszerű lett a látogatók körében. A magyarországi jól ismert krémeshez képest a szlovén süti kevésbé édes, titka, hogy adalékanyagoktól mentesen készül sok vanília, tojás és tejszín felhasználásával. A receptet úgysem árulják el, feleségem szerint a várban felszolgált bledi krémes volt a legfinomabb. Azt mesélik, hogy a krémes mintegy 70 évnyi története során már annyi készült belőle, hogy egymás mögé rakva Bledtől Nápolyig érne a sor. Ára 4-5 euró, attól függ, hogy hol fogyasztja el a vendég. 
A hely szépsége elvarázsolja az odalátogatókat, talán ezért is döntöttek az illetékesek arról, hogy 2002-ben Bledben rendezték meg a 35. Sakkolimpiát is. Mi gyönyörű és felejthetetlen 3 napot töltöttünk Bledben, és mindenkinek csak ajánlani tudom!