Meghatározó márkák, amelyek mára már eltűntek a kínálatból

Ezúttal nem a nagy túlélőkről, hanem a ma már nem létező márkákból, termékekből, szolgáltatókból hoztunk el egy csokorral. 
 

A Négercsók 
Ezt a cukrászipari készítményt 1980-ban kezdte el gyártani az abonyi Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezet. Maga a sütemény egy csokoládéval bevont, ostyalapra halmozott tojáshabból készült termék volt. Vanília, citrom, kókusz, eper, banán és málna ízesítésben, hatdarabos kiszerelésben került a boltok polcaira. A Szabad Föld 1984. június 3-án kelt cikkében azt írták, hogy naponta 144 ezer darab készült ebből a termékből. Nagyon népszerű volt, tv-reklám is készült a Négercsók népszerűsítésére, amelyben a gyártás mozzanatait is felvillantották. A termék gyártását a 90-es években jelentősen csökkentették, mivel az érdeklődés nagymértékben megcsappant a Négercsók iránt, amíg 2016-ban az Abonett Kft. befejezte a termék gyártását, de az még a mai napig oltalom alatt áll a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapja szerint. 

Traubit akarok! 
A hazai üdítőkínálat a nagy nyugati márkák megjelenése előtt meglehetősen gyér volt a hatvanas évek végén: volt a Bambi és az Almuska. Aztán változott a helyzet: jött a Coca-Cola és a Pepsi, illetve „magyar” vonalon a Traubisoda, a Sztár, az Olympos és a Márka is. Előbbiekhez a titkos recept alapján készült üdítő kamionon vagy vagonokon érkezett a kecskeméti gyárba, ahol vizet, szénsavat, üveget és kupakot „adtak csak hozzá”. 1971 augusztusában jelentettek be egy új szénsavas szőlőitalmárkát, a Traubisodát, amely azóta a kultúránk részévé vált, ám kemény licencforintokat fizettünk minden egyes legyártott üveg után. Talán éppen a mostanában új életre kelt, zöld üveges üdítő története a legmeglepőbb, hiszen az magyar szőlőből és vízből készült hazánkban. Ennek ellenére a receptúráért és a név használatáért megérte fizetni az osztrák Mose cégnek – írja a Tó-retró blog. A Traubisoda a 70-es, 80-as években nagy népszerűségnek örvendett, aztán a 90-es években elkezdődtek a gondok. 

A Badacsonyi Állami Gazdaságot privatizálták az évtized közepe táján, és ekkor egy cég megszerezte az üdítő gyártásához való licencjogokat. 1995-ben az üdítő aromáját gyártó cégtől egy másik vállalat is megszerezte a jogokat, s elkezdte gyártani a Traubiszódát. Volt idő, hogy az üdítőt az eredeti nevén és Traubi néven is árusították. Pereskedés kezdődött, névhasználatról, névbitorlásról. Ez csaknem 20 évig zajlott, végül kimondták, hogy melyik cégé a Traubisoda védjegy és ki használhatja. Aztán ezt a céget 2018-ban felszámolták, s lassan a sokak által szeretett „eredeti” Traubisoda eltűnt a boltok polcairól. A hang.hu 2021-ben ezt írta az üdítőital kapcsán egy cikkében: a kft. egykori debreceni üzemében ma különböző vállalkozások működnek. A telekre bérlőt kereső ügynökség korábban érdeklődésünkre a Traubisoda márkanévről azt mondta: az új tulajdonos használatba is adná, de végleg is hajlandó megválni tőle. Egyéni árajánlat kérhető a Traubisoda márkanévre.

 A pesti ábécé 
Ezt az elnevezést talán még ma is sokan használják a Dózsa György úton, a postával szembeni élelmiszerbolt megnevezésére. Nem véletlenül, hiszen Csemege üzlet volt, sokan emlékezhetünk még ennek a láncnak a logójára is: egy ajándékkosár, amelyben a termékek a csemege szó betűi. A Wikipedia vonatkozó szócikke szerint a többgenerációs osztrák Julius Meinl családi cég első kávépörköldéje 1910-ben nyílt meg Budapesten. A II. világháború után mint német érdekeltség, a Meinl-üzlethálózat is szovjet tulajdonba került. 1952-ben, az államosításkor a bolthálózat magyar tulajdonba került, és röviddel ezután megalapították a Csemege Kereskedelmi Vállalatot, 27 fővárosi ABC és 18 Csemege áruházával, illetve 27 vidéki városban, létesített üzlethálózatával az élelmiszer-kereskedelem legnagyobb vállalata volt. Aztán a privatizációval a Csemege teljes bolthálózatát és részvénycsomagját az osztrák Meinl cég vásárolta meg, majd azt 1999-ben eladta a belga Delhaize-csoportnak. A helyi pesti ábécé ma is működik, de már más néven üzemel, homlokzatán viszont ott a múlt: régi fotókon szerepel a korábbi Csemege bolt. 

Volt egyszer egy Keravill 
A Keravill egy rövidítés, az 1950-ben alapított Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat nevét takarja. 1951-ben felvették a Fővárosi Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat nevet, ami 1973-tól Keravill Kereskedelmi Vállalatra változott. 1961-ben itt vezették be a minta utáni árusítást hazánkban elsőként. 1966-tól általánosították az üzleteikben az önkiszolgáló rendszert. A rendszerváltás után, a különböző áruházláncok hazai megjelenése miatt a vállalat forgalma csökkent, amíg végül 2004-ben, mivel már nem bírta el a versenyt a konkurenciával, a cég megszűnt, üzletei bezártak. 
Ebbe a sorba illeszthetnénk még a Gelkát, az Aranypókot – bár utóbbi valamilyen formában túlélte a rendszerváltást, pár üzlettel ma is működik a fővárosban – a Röltexet, a Közértet, a City Grillt. Hajdan meghatározóak voltak a magyar emberek életében, de mára már csak emlékezetünkben élnek tovább.