A legjobbak között is a legjobb a helyi Gál Balázs repceméze

A XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon a napokban hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb magyar mézét. 2022-ben az Év kiváló magyar méze a csővári Dian Richárd akácméze lett. A zsűri értékelése szerint a legjobb akácmézet Hegedűs Gábor készítette Hódmezővásárhelyen, a legjobb repcemézet a dunaújvárosi Gál Balázs Sándor, a legjobb vegyesmézet pedig Dian Gergő Csőváron.

A felhívásra rekordszámú, négyszáznegyvennyolc mintát küldtek be idén, azokat öttagú szakmai zsűri bírálta. Az értékelési szempontok között szerepelt a tisztaság, a víztartalom, a jellemző szín, a méz fajta szerinti illat jellege, az íz tisztasága, a csomagolás, valamint a harmónia, az összbenyomás. 

Csaknem hatvan minta került a második körbe, azokat az Eurofins Food Analytica Kft. először analitikai szempontból elemezte, majd a víztartalmat, a fruktóz-glükóz arányt nézték, valamint a méz pollenösszetételét is megállapították. Így alakult ki a végső sorrend. 

A győztesek jogosultak arra, hogy jövőre a mézüket egy matricával lássák el, amely igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé. 
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke – aki maga is a bíráló bizottság tagja volt – elmondta, a gyulai mézverseny az egyetlen országos szintű megmérettetés, amely jelentős a méhészek szempontjából – írta a viadalt követően az MTI. 

Ifjabb Jenei Ferenc dunaföldvári méhész a vezetője a Dunaújváros és Vidéke Méhész Klubnak. 

– A klubból ketten értünk el eredményt a gyulai versenyen, Gál Balázs Sándor és jómagam. Balázs szenzációs eredményt ért el, a repcemézét az aranyérmesek között is a legjobbnak találták, így ő lett az abszolút első. Emellett a vegyesméze ezüst-, a napraforgóméze bronz fokozatú lett. Nekem a hárs- és a vegyesmézem arany fokozatot érdemelt ki, az akác és a selyem pedig bronzot. 

Ezek az eredmények valóban minden elismerést megérdemelnek, de megkérdeztük, vajon általában is ennyire szép a helyzet a dunaújvárosi méhész klubnál? 

– Évek óta nehéz helyzetben van a hazai méhészet, így természetesen mi is. Bármilyen hihetetlen, de az orosz–ukrán háború nem, hogy megállította volna az Ukrajnából érkező, néha ismeretlen eredetű mézek Európába kerülését, hanem akkora mennyiség érkezik Ukrajnán keresztül, hogy az teljesen felborította az európai piacot, feje tetejére állt minden, tönkretették a mézpiacot. Olyan árkategóriával kell versenyezni, amivel nem lehet. Kizárt, hogy méhek által termelt mézet annyiért lehessen adni, mint amennyiért adják az Ukrajnából az Európai Unióba kerülőket. Jelen helyzetben értékén nem lehet a mézet eladni, mi közben a kiadásaink egyre nőnek – kezdte nem túl vidáman a beszélgetésünket Jenei Ferenc. 

Arra a kérdésünkre, hogy idén mekkora fagykár érte őket – mert az utóbbi években igen komoly problémát okozott ez –, a szakember így válaszolt. 
– Az idén sokkal jobb volt a helyzet, mint egy éve, nem volt akkora fagykár elsősorban az akácban. Ez azért fontos, mert javarészt az akácmézből lehet megélni. A növények nem fagytak el, az életben maradt méhcsaládok jól termeltek. Sajnos harmincszázalékos volt a méhcsaládok pusztulása. Hogy ez miért történt, pontosan nem tudni, összetett az oka. A kártevők, a vegyszerek használata, az időjárás és sok esetben a szakmai felkészültség hiánya okozza a méhek pusztulását. Az mindenképpen jó hír, hogy egyre több mézet fogyasztunk, egyre nagyobb az igény a természetes gyógyszerek iránt, és a méznél jobb természetes gyógyszerre nincs szükség. A méz jótékony hatása a benne található huszon­nyolc féle aminosavnak, tizenkét féle ásványi anyagnak, tíz féle szénhidrátnak, nyolc féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak, és baktériumölő anyagoknak köszönhető. Az őszi-téli időszakban a legjobb immunerősítők egyike. A növekvő mézfogyasztással azonban nem nő a méhészek száma, sőt, csökken. A dunaújvárosi klubban száz körül van azok száma, akik rendszeresen méhészkednek. Nagy baj, hogy csak az idősebbek foglalkoznak vele. Csökken a méhészet profitja, a beruházás egy méhészetbe többszöröse, mint tíz éve. A kaptárok esetében háromszoros szorzóval számolhatunk. Az áraink pedig hasonlóak, mint tíz évvel ezelőtt. Csak egy összehasonlítás: a tojásnak az idén duplájára ment fel az ára, és ez csak egy kiragadott példa. Sajnos nagy a közömbösség a fiatalok között a méhészet iránt és ebből, tartok tőle, hamarosan nagy baj lehet.