2023.02.25. 13:00
Huszonkét ország galambászai vettek részt az erdélyi gálán
Az erdélyi Brassóban február 3. és 5. között rendezték meg a galambászok 8. Kelet- és Közép-Európai Kupáját. A dunaújvárosi Somogyi Roland a harmadik legjobb magyarként tizenötödikként végzett a nagyszabású eseményen.
Somogyi Roland minden nap foglalkozik a galambokkal
Fotó: Zsedrovits Eniko
Somogyi Roland lett a harmadik legjobb magyar
A rendezvényen huszonkét közép- és kelet-európai ország galambászai vettek részt. A házigazda Románia mellett Törökország, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Bulgária, Görögország, Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Oroszország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Montenegró, Koszovó tenyésztői képviselték magukat. A felsorolásból kiderül, nem a szigorú értelemben vett Közép- és Kelet-Európa versenyzőiről, hanem egy sokkal tágabb területről beszélhetünk.
És, ha már pontosítunk, akkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy nem klasszikus értelemben vett versenyről volt szó, sőt, ezúttal egyáltalán nem mérték össze a tudásukat a galambok és a tenyésztők. Alapjában egy gáláról beszélhetünk, ahol a tavalyi év eredményeinek összesítése alapján kialakult rangsort hirdették ki. Nem véletlen, hogy az összejövetel házigazdája a brassói igen elegáns Kronwell Hotel volt.
Az eredménylistákat végigböngészve az egyértelmű, hogy Brassóban a mieink mellett a lengyelek, a csehek, a szlovákok, az ukránok és a románok uralták a mezőnyt. A Soma-Dúcot Somogyi Roland és az édesapja, Somogyi Imre képviselte, és a tizenötödikek lettek, a magyarok közül pedig a harmadik legjobb eredményt érték el kategóriájukban.
(Zárójelben elég csak annyit megemlíteni, hogy a tavalyi nagyváradi postagalamb-olimpián a Soma-Dúc egyik „indulója” a hetedik, a másik nyolcadik lett.)
A versenygalambokról, vagy ismertebb nevükön a postagalambokról tudni kell a házigalamb egy fajtája, vagyis háziasított szirti galambok, amelyeket arra tenyésztettek ki, hogy nagy távolságokból is hazataláljanak, így üzenetek szállítására alkalmazzák azokat. Ennek az általános elnevezése a galambposta. Az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat.
Somogyi Roland korábban nyilatkozta lapunknak, hogy a galambtenyésztés hasonló a lótenyésztéshez.Kellenek a jó tenyészgalambok, a jó tojók, oda kell figyelni a táplálásukra, s edzeni kell a galambokat (volt olyan, amikor az egyik „versenyzőjük” Lipcse és Dunaújváros között hétszáz kilométert tett meg.)
A táplálással kapcsolatban elmondta, eledelüket úgy kell összeállítani, mint egy sportolónál. Mindennek megvan az ideje, olykor diétáztatni kell, olykor vitaminokkal kell táplálni, erősíteni a madarakat.
De mint látjuk, a gondos odafigyelés meghozza az eredményét.