Halország

2023.04.16. 12:00

Díszpolgárává választotta szülővárosa a „nemzet halászát”

Nem hiszem, hogy van annál felemelőbb érzés, mint amikor valakit a szülővárosa választ díszpolgárává. Az, hogy ez a megtiszteltetés ért, számomra azt jelenti, nemcsak én kötődöm gyermek- és kora ifjúságom színhelyéhez, hanem az ercsiek is számon tartanak, maguk közül valónak éreznek – mondta a kitüntető cím átadásakor Lévai Ferenc.

DÁVID ERZSÉBET

Lévai Ferenc szerint felemelő érzés, hogy szülővárosa, gyermek- és kora ifjú korának színhelye méltónak tartotta arra, hogy díszpolgárává válassza Fotós: Borbély Béla

A rétimajori Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a már külföldön is ismert Halország megálmodója és létrehozója évtizedek óta elkerült ugyan a Duna parti településről, de ma is szoros a kapcsolata Ercsivel. Szabó Tamás, a város polgármestere úgy fogalmazott, hogy Ferenc sokat segít a városnak azzal, hogy jó hírét viszi országban, világban. Csakúgy, mint azzal, hogy a településen élő gyerekkel, fiatalokkal igyekszik megismertetni, megszerettetni a természetet. A rétimajori erdei iskolában, a tanítási szünetekben a gyerekek százai, köztük számos Ercsiben élő diák ismerheti meg a környék élővilágát, a halászat emlékeit. Ha ideje engedi, Lévai Ferenc maga kalauzolja az ifjú látogatókat, legutóbb az ercsi katolikus hittantábor lakóit vezette körbe az országban egyedülálló, a halász mesterség ősi relikviáit bemutató Halász Múzeumban. A közelmúltban pedig hellyel és vendéglátással segítette a Mienk a Vidék! elnevezésű megyei verseny döntőjében résztvevőket. Ercsiben jól ismerik azt a munkát, amit a környezet megóvásáért, a vidék emlékeinek megmentéséért végez, ez irányú tevékenységéért már 2005-ben megkapta a város környezetvédelmi díját - említette a polgármester.

Lévai Ferencről köztudott, a halászat, a halgazdálkodás az élete. A szakma szeretetével már gyerekkorában „megfertőződött”, mivel a környéken lakó srácoknak szünidőben a Duna part és környéke volt a játszótere. Napokat töltöttek a folyónál, figyelték a halászok munkáját. Ferit nagyon megszerették az idős tótliki halászok, s szívesen tanítgatták a halászat fortélyaira. Lajos Miska bácsi például megtanította hálót kötni, varsát állítani, s megismertette vele a halak „természetét”, a halászat alapjait. Ferenc jó tanítvány volt, tizenéves korában már idős mestereivel járt halat fogni. Az általános iskola befejezése után be is állt volna az egyik halászbrigádba, de édesapja jövedelmezőbb munkát szánt neki, mondván, ő Ercsiben csak szegény és beteg halászokat ismer. Ezért Ferenc Budapestre került, ahol finommechanikai műszerésznek tanult. De a halászat szeretete nem múlt el, s amikor a tudomására jutott, hogy a FAO támogatásával Százhalombattán világszínvonalú, temperált vizű halszaporító gazdaság épül, halászmesterként ott vállalt munkát. 18 év múlva pedig a vállalkozás második embereként, termelési igazgatóként vált meg az addigra nemzetközi tekintélyt szerzett tudományos műhelytől. Mint mondta, az volt életének talán legproduktívabb korszaka, hiszen részese volt mindannak a tudományos, technológiai fejlesztésnek, amely megalapozta a hazai halászat fejlődését. Miután távozott Százhalombattáról, vállalkozásba kezdett. 1994-ben privatizációs pályázaton, 36 százalékos kamatra felvett hitelből megvásárolta a rétimajori tógazdaságot. Nem irigyelte tőle az üzletet senki, mivel a tórendszer akkoriban nem a legjobb állapotban volt. Mellé szegődött Péter unokatestvérével közösen rengeteget dolgoztak a felújításán, fejlesztésén, visszaforgatva a munkába minden forintot. Ferenc számára gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a haltermelés mellett szolgáltatások is kellenek a sikerhez és az eredményességhez. Ezért ebbe az irányba is fejleszteni kezdett. Horgászcentrumot, szálláshelyeket, wellness és konferencia központot, játszótereket építettek, horgászboltot nyitottak, tető alá hozták a „kocsmahivatalt” – az éttermet - és megteremtették a pincészetet. Az egykori lóistálló felújításával kialakították az országban egyedüli, halászati relikviákat őrző Halász Múzeumot. Mindehhez persze kellett a család, elsősorban Nóri, a feleség támogatása és a jó szakmai kapcsolatok. Rétimajor ma az ország leginnovatívabb tógazdasága, ahol a haltermelés mellett komoly tudományos munka is folyik, s ahova évente több tízezren látogatnak el. S, hogy minek köszönhető a siker? Leginkább annak, hogy Lévai egy lépéssel mindig a szakma előtt jár. Mindig van legalább egy olyan projektje, ami másnak eszébe sem jutott, s aminek megvalósításával nemcsak Rétimajor, hanem az egész hazai halászat nyer. Nem csak a saját vállalkozásáért dolgozik, halásztársaival szeretné elérni, hogy a halászat megkapja azt a támogatást, amely megilleti.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában