Milyen lenne, ha minket hagynának meghalni a földön fekve?

Akár naponta olvashatunk olyan híreket, hogy egy-egy rosszullétnél, hirtelen szívmegállásnál laikusok siettek a bajba jutott segítségére, és a mentőszolgálat diszpécserének szakszerű iránymutatása alapján óriási szerepet játszottak a tragédia elkerülésében. Aztán felbukkannak olyan beszámolók is, hogy egy földön fekvő ember mellett akár fél óráig is elmennek a járókelők anélkül, hogy lehajolnának hozzá, mert elintézik azzal, biztosan csak részeg! Sajnos ezt a fajta mentalitást nagyon nehéz megváltoztatni, ezért is fontos minden fórumon a segítségnyújtás, az újraélesztés elsajátításának fontosságáról beszélni, ami mondhatjuk, állampolgári kötelesség is. Ezért is kereste meg lapunkat dr. Juhász János Dunaföldváron élő, Dunaújvárosban is rendelő fogszakorvos, aki élete során már nem egy „meleg” helyzetbe kerülve tudta, mit kell tennie. Évekkel korábban Horvátországban mentett ki a vízből és élesztett újra sikeresen egy strandolót nagy küzdelem után, nem egy karambolnál az elsők között érkezett a helyszínre, s éppen ilyen helyzetbe került április végén is, amikor a hatos úton Baracsnál történt súlyos baleset. Árokba, fejtetőre borult egy autó, amiben négyen utaztak, később a helyszínre több mentőhelikopter is érkezett – szerencsére mindenki felépült a balesetből. A közösségi médiában természetesen elindul egyfajta kommentháború az esetről szóló hír alatt, ezt unta meg dr. Juhász János, és egy bejegyzéssel jelentkezett. Többek között ott is leírta, egymás ostorozása és az okoskodás helyett mit is kell(ene) tenni ilyen helyzetekben.

- Dunaújvárosba tartottunk motorral, amikor belefutottunk a balesetbe. Egyből odarohantam a helyszínre, ahol azt láttam, már vannak ott többen, de mindenki csak állt és nézett, le voltak fagyva az emberek. Úgy kiabáltam, jöjjön már valaki, mert lehet perceken meghal valaki az autóban, aztán kiderült az is, még senki nem értesítette a mentőket, mert úgy voltak vele, biztos azt már a másik megtette. Nekem a kabátomban maradt a telefonom, ezért kértem, hívják a 112-es számot, tájékoztattam őket a helyzetről. Elsőre nagyon csúnyán nézett ki a baleset, igaz ketten már kint voltak a járműből, ők valahogy kimásztak. Az autó a feje tetején állt és valami csöpögött belőle, ezért ilyenkor különösen fontos az áramtalanítás, elkezdtem üvölteni, valaki hozzon már szerszámot, hogy az akksit le tudjuk kötni, nehogy kigyulladjon az autó. Pár perc múlva tudat alatt hallottam, valaki leszedte a sarut. Ez is egy olyan mozzanat, amit, ha látjuk, biztonságosan elvégezhető, egy balesetnél igenis megtehetünk – emlékezett vissza a történtekre.

Hangsúlyozza, persze, minden ilyen alkalommal mérlegelni kell, hogy a saját életed veszélyben van-e, mert igen, akkor inkább nem segítek. Itt viszont látta, viszonylag stabil volt a jármű, nyilván, ha nem így lett volna, vagy már félig kigyullad, akkor háromgyerekes apaként nem mászik alá. Ekkor közbevetve megjegyzi, sajnos került már olyan élethelyzetbe is, hogy végig kellett néznie, amikor valaki bent égett egy kamionban. 

- Visszatérve ehhez az esethez, itt is hoznom kellett egy nagy döntést, nekem is át kellett gondolnom, az egyik beszorult sérültet kiszedjük-e, mert látszott, rohamosan romlott az állapota. Nyilván, vannak válaszvonalak, ha valaki eszméleténél van, akkor lehet vele kommunikálni, és el tudja mondja mi fáj, mi a baja, például eltörött a lába, így azért sokkal egyszerűbb a helyzet. A világ is sokat változott, harminc éve más volt az elsősegélynyújtás, mint manapság, azaz most felemelem a mobilt, hívom a mentőket, majd megvárom őket. Régen ilyen esetben az volt, rögzítsük a testrészt mondjuk fadarabbal, meg söprűnyéllel és úgy vigyük el mi a kórházba, mert ugye nem volt telefon. Tehát manapság sok mindenre már nem kell felkészülni, de arra igenis, ha látunk egy úttesten, járdán fekvő, mozdulatlan, eszméletlen embert, akkor odamegyünk hozzá és megállapítjuk, van-e pulzusa, keringése. Ha van, de eszméletlen, mindenképpen mentőt kell hívni és nem hagyjuk magára. Lehet nem azért fekszik a földön mert részeg, hanem infarktusa, agyvérzése volt, netán elütötték, vagy éppen cukorbeteg és bekómált. S azért is ott kell vele maradni, mert akár később összeomolhat a keringése, és újra kell éleszteni. Nyilván, az is lehet, valaki azért kerül ilyen helyzetbe, mert nagyon sokat ivott, ám akkor sem szabad legyinteni, mert simán lenyelheti a nyelvét, vagy télen kihűlhet. Egyébként pont erre is van példám, évekkel ezelőtt egy nagyon részeg fiatal lányt vittem haza egy köztéri padról, ahol aludni akar. Amennyiben ott hagyom, akkor simán megfagy és már nem él - egyébként mindenki más elment mellette.

A doktor hangsúlyozza, igenis ezek azok a helyzetek, amikor egy átlagembernek is van kötelessége és tennivalója, amihez nem kell egészségügyi szakembernek lenni. Az előbb elmondottakhoz kapcsolódva kifejtette, ha valakinek megáll a keringése, akkor az első egy-két perc sorsdöntő, amennyiben akkor valaki nem kezdi el a mellkasi nyomásokat, akkor a túlélés esélye jelentősen csökken, az agykárosodásé pedig növekszik. 

- Tegye mindenki a szívére a kezét, akinek jogosítványa van. Vajon közülünk hányan emlékeznek még a tíz, húsz, negyven, ötven éve, az elsősegély tanfolyamon tanultakra, amit sokan csak kötelező letudandónak tekintettek. Bizony nem sokan, főleg, ha azóta soha nem kellett élesben mondjuk egy újraélesztést elkezdeni, vagy akár munkahelyi kötelesség, egyéni indíttatás miatt azóta elvégezni ilyen tanfolyamot. Egyébként manapság a mentőszolgálat diszpécsere már olyan segítséget tud adni, hogy bárki teljesen laikusként, aki még soha került ilyen helyzetbe, az is meg tudja csinálni a mellkasi nyomásokat. Ezerszer elhangzik ilyen eseteknél, azért nem mer valaki beavatkozni, mert fél, nagyobb bajt okoz. Morbidul hangzik, de annál nagyobbat már nem tud, mint ha hagyja az előtte fekvő embert meghalni. Lehet, újraélesztés közben eltörik egy-két borda, de nagy esélyt kap az életben maradásra. S megint visszautalnék a korábbiakra, ilyenkor gondoljunk bele, milyen érzés lenne, ha mi feküdnénk az aszfalton megállt szívvel, és körülöttünk az emberek meg csak sápítoznak, lefagynak, a legrosszabb esetben pedig videóznak a mobiljukkal. 

A doktorban valahol tudat alatt volt egy érzés, ezért időszakonként mindig elment egy újraélesztési tanfolyamra, s amikor az első ilyen helyzetbe került, úgy érezte, ő ezt már megálmodta. Jelenleg főállásban az állampusztai bv-intézetben dolgozik, ahol már ő tart ilyen képzést az állománynak, igyekszik minél több embernek átadni a gyakorlati és elméleti tudást. 

- Azért élesben ez egy komoly, fizikailag is megterhelő feladat és extrém stressz, nem úgy működik, mint a tv sorozatokban látjuk. Ezért jó, ha többen vagyunk és tudjuk váltani egymást. Inkább legyen egy plusz tudásom, amit akár az internetes videókból is el lehet sajátítani. Nem vagyok vallásos, de minden ilyen esetnél úgy gondolom, van egy pluszom a tarsolyban. Azt gondolom, ha próbál valaki a saját értékítélete szerint jó emberként viselkedni, az a sorstól is megkapja a jutalmát, ha igyekszem adni, akkor vélhetően visszafele is így lesz. Például az említett baracsi baleset után a dunaföldvári család megtudta, én voltam ott, nem győztek hálálkodni és megköszönni a segítséget. Nyilván nagyon jól esett, de leginkább az az érzés, hogy segíthettem. Ajánlom kipróbálni mindenkinek, legyen szó bármilyen élethelyzetről.