Minden, amit a fogszabályzásról tudni kell

Sokan luxuscikknek tartják, de fogaink épsége szempontjából fontos funkciót lát el a fogszabályozó készülék. Az ugyanis nem csak egyenes fogsort formál az egykor még rendellenes pozíciókban elhelyezkedő fogakból, de képes megszüntetni a hangképzési gondokat és helyreállítani a rágófunkciót – számolt be róla dr. Varga Réka, fogszabályozó szakorvos. Kisebb torlódás esetén természetesen az esztétikai szempont nyom többet a latban, harapásprobléma esetén azonban a beszéd és a rágás is nehézkes lehet, ekkor pedig mindenképpen ajánlott a fogszabályzó viselése, ráadásul minél előbb.

A gyermekkori fogszabályzás

Amint azt a fogszabályozó szakorvos elmondta, már akár 6 éves kortól elkezdődhet a szabályozás, miután az első maradó őrlőfogak (hatos fogak), illetve az első négy maradó frontfogak is kibújtak. Ekkor azonban még csak a kivehető készüléket lehet alkalmazni, amik ezen fogakhoz kapcsolódva kezdik meg a szabályzást. Dr. Varga Réka megjegyezte, az iskolai fogorvosi szűrés után szembesülnek azzal a szülők, hogy gyermekeik fogai szabályzást igényelnek, így többségük már korán jelentkezik konzultációra, általánossá vált a szabályzás megkezdése gyermekkorban. 

Fontos tudni azonban, hogy a gyermekkori fogszabályozás egy hosszabb folyamat. A kivehető készülékek előnye és egyben hátránya, hogy (ahogy azt a neve is sejteti) kivehetők, így a fogtisztítás sokkal könnyebben megoldható, mint egy rögzített fogszabályzó esetén, azonban pont ez az eltávolíthatóság válik a rendszertelen viselés táptalajává, hiszen a gyerekek gyakran elfelejtik használni, vagy éppen nem hajlandóak hordani. „A kivehető lemezekkel továbbá nem minden esetben lehet végső eredményt elérni, általában rögzített készülék viselése is szükséges, ez azonban csak 12-13 éves kor körül ajánlott, hiszen ekkor fejeződik be a fogcsere” – mondta a szakorvos.

A határ a csillagos ég

A mindenki által jól ismert rögzített fogszabályzót tehát leghamarabb kamaszkortól ajánlott felhelyezni, a felső korhatár azonban magasabb, mint gondolnánk. A felnőttek jellemzően a húszas, harmincas, esetleg a korai negyvenes éveikben kezdik el a fogszabályzási procedúrát. Akad azonban ötvenes, hatvanas éveiben járó páciens is, ez a demográfiai csoport inkább valamiféle parodontológiai probléma miatt igényli a fogszabályzást. A készülékek ugyanis kifejezetten jók a fogágybetegségből adódóan kilazult, elvándorolt fogak rendezésére – jegyezte meg a doktornő.

A rögzített fogszabályzónak számos típusa létezik. A szakorvos elmondta, tapasztalata alapján az esztétikus készülékeket inkább a felnőtt pácienscsoport választja, míg a fém fogszabályozókat a fiatalabb korosztály preferálja, de ma már népszerűek az úgynevezett önligírozó fogszabályzók is. Mindegyiknek megvan a maga előnye: az esztétikus fogszabályzók kevésbé látható, észrevehető, porcelán készülékek, fém társaik azonban kevésbé törékenyek, könnyebb az eltávolításuk, és sok esetben olcsóbbak is, míg az öligírozó szabályzók kevésbé veszik igénybe a fogágyat, lágyabb erővel dolgoznak és rendszeres aktiválásuk is kevesebb időt igényel.

A talán már jól ismert típusok mellett a fogszabályzók legújabb csoportja is felszínre tört, ez pedig nem más, mint a láthatatlan, átlátszó sínekkel dolgozó készülék. „Ez a fajta fogszabályzó nem csak amiatt szerencsés választás, mert láthatatlan, de a három dimenziós lenyomatot elemző szoftver segítségével a kezelés összes sínét előre meg lehet tervezni, így gyakorlatilag lerövidül a kezelési idő” – említette a szakorvos. Nagy előnye, hogy nem kell folyamatosan a fogakon lennie, csupán 20-22 órát egy nap, így sokkal kényelmesebb, és a fogak tisztán tartása is könnyebb. A fogszabályzó ezen típusának elterjedését már csak annak borsosabb ára korlátozza, azonban a doktornő megjegyezte, kollégája úgy jósolta, hogy az új technológia valószínűleg 10 éven belül teljesen kiváltja majd a régi, sínes megoldást. 

A fogszabályzás feltételei 

Legyen szó akár fém, akár láthatatlan fogszabályzóról, a ’betegek’ sokszor különféle aggodalmakkal fordulnak szakorvosukhoz. „Általában a foghúzással kapcsolatban fejezik ki nyugtalanságukat a páciensek, de nem minden esetben szükséges a fogeltávolítás, sokszor a fogívek szabályozását meg lehet oldani intermaxilláris gumihúzással (ami a két fogívet egymáshoz közelíti)” – mondta a fogszabályozó szakorvos. Ugyanakkor van az a helyzet, amikor olyan torlódott a fogazat, vagy olyan rendellenes a harapás (okklúzió), hogy nem lehet megoldani a fogívek összeszabályozását foghúzás nélkül. Ekkor általában a bölcsességfogak, vagy a négyes fogak eltávolítása szükséges, ebben pedig a páciensek zöme partner – tette hozzá.

A fogszabályozás a foghúzás és rendszeres vizit mellett csak akkor lesz sikeres, ha az azt viselők is hozzájárulnak a folyamat eredményességéhez. A rossz szájhigiénia, az elmulasztott, rendszertelen tisztítás ugyanis befolyásolja a fogszabályozás hatásosságát, ezért is nagyon fontos, ha a páciens odafigyel szájának, fogainak egészségére. Szerencsétlenebb eset azonban, hogy egyes betegségek teljesen meggátolják a fogszabályzó készülék viselését. Ilyenek az epilepszia egyes fajtái, a súlyos mozgás- és értelmi fogyatékosság, valamint a fogágybetegség azon foka, amikor a szabályzás még inkább kilazítaná a fogakat.

A rögzített fogszabályzó viselése egy hosszú, átlagosan 1,5-2 éves folyamat. A páciensek rengetegféle szabályzási típus közül választhatnak, de természetesen a legszerencsésebb, ha a szakorvos által tanácsolt kezelési mód mellett döntenek. Így a nagyobb összegű befektetés biztosan a kívánt eredményt hozza majd.