A kosztümök hatása

2024.02.06. 17:30

Ki rejtőzik az álarc mögött? A jelmezbe öltözés pszichológiája

Vajon miért szeretünk más bőrébe bújni, jelmezt ölteni? A jelmezviselés pszichológiai hátteréről Grizner Vanda iskolapszichológust kérdeztük.

Szente Patrícia Andrea

Busómaszk

Fotó: Ruprech Judit / MTI

A farsangi időszakban rengetegen jelmezt öltenek, ekkor gyerekek és felnőttek egyaránt ötletes kosztümöket viselve űzik el a telet. A maskarás rendezvények ugyanakkor nem csak farsangkor népszerűek, más alkalmakkor is sokan felveszik magukra az álarcot. A beöltözős rendezvények során olyan gúnyában vagyunk, amiben a hétköznapok során nem szívesen flangálnánk. Miért szeretünk mégis ekkor boszorkány, postás, hercegnő vagy szuperhős jelmezbe bújni?

Amint azt Grizner Vanda elmondta, már az általunk mindennaposnak tartott öltözékkel is sok jelet küldünk a külvilágnak: kifejezhetjük vele nemi identitásunkat, politikai nézetünket, nemzetiségünket, hobbinkat. 

A jelmezviselés azonban (a virtuális világ térhódítása előtt) az egyetlen lehetőség volt az emberek számára, hogy kiléphessenek a szűkre szabott keretek közül, és negatív konzekvencia nélkül más bőrébe bújhassanak

– fejtette ki. Ekkor egy kicsit lazul az etikai kódex és a társadalom diktálta morális szabályok egy része, mindez pedig egy időre szabadságérzetet kínál az álarc mögé bújt személyek számára. Számtalan faktor játszik szerepet abban, hogy miért kedveljük ennyire a jelmezeket. Mulatságos, szórakoztató volta elfeledteti az aktuális gondokat, változatosságot visz a megszokott napjainkba, mindez kedélyállapotunkat is pozitívan befolyásolja, anonim jellege egyes esetekben pedig izgalmat is visz az egészbe.

Grizner Vanda iskolapszichológus
Fotó: Laczkó Izabella

A jelmezviselés örömeit kortól függően máshogy éli meg az ember, a játékosság viszont a felnőtteknél is megmarad – említette a pszichológus. Bár a beöltözés komplex pszichológiai háttérrel rendelkezik, a legtöbb felnőttnél az „csupán” szórakozás. Ezzel szemben a gyerekeknél szükséges fejlődésük érdekében. Amikor egy gyermek maskarát ölt magára, az képzelőerejére, és kognitív képességére is pozitív hatással van. Szerepválasztásuk tanúbizonyságot ad vágyaikról, és személyiségükről is többet megtudhatunk. A kosztümviselés közösségkovácsoló erővel is rendelkezik, így a gyerekek toleranciát tanulhatnak, valamint a csapatjátékkal kapcsolatos képességeket is magukévá tehetik.

Talán furcsa lehet, de a maskarába öltözésnek terápiás jellege is lehet. Bár a terápiás hatás nem egy jelmezes bál keretein belül mutatkozik. Vannak terápiás módszerek, amik a jelmezviseléssel kapcsolatos hasonlóságot mutatnak. 

Ezeknél a módszereknél nincs konkrét beöltözésről szó, az ilyesféle technikák beérik az imaginációval, azonban van olyan is, amikor bábokat használunk, és nem csak gyerekeknél. Az a tapasztalat, hogy az önreflexió egyes helyzeteknél jobban megy, ha az önreflexiós folyamatot kihelyezzük egy külső figurába, tárgyba, hiszen ez megkönnyíti a megélést

– számolt be róla az iskolapszichológus.

A szakember végül megjegyezte, a hétköznapi értelemben vett jelmezviselés valószínűleg nem indít el mély pszichológiai folyamatokat az emberben a korábbiakban említetteken túl. Az viszont bizonyos, hogy ez a kicsit sem hétköznapinak mondott szokás egy remek, minőségi kikapcsolódást nyújthat, így hát ha lehetőségünk van rá, mi is ugorjunk bele egy jelmezbe.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában