Emlékezés

2024.09.10. 15:29

Ötvenéves lenne Zavadszky Gábor, a Dunaferr bajnokcsapatának tagja

A Dunaferr futballistáinak 2000-ben szerzett aranyérménél kulcsembernek számított a tragikusan fiatalon, Cipruson elhunyt Zavad­szky Gábor, aki szeptember 10-én lett volna ötvenéves.

Gallai Péter

A kép jobb szélén Zavadszky Gábor ünnepel a Dunaferr mezében

Fotó: Nemzeti Sport

Közhely, hogy mindenki szerette, de ez tény: Zavadszky Gábort szerénysége, visszafogottsága, humora miatt mindenhol kedvelték. Sikeres korosztály tagja volt: az 1974-ben született labdarúgók sorában többek között a debreceni Sándor Tamás, az angyalföldi Sáfár Szabolcs, ferencvárosi csapattársa, Vincze Ottó is az idén töltötte be ötvenedik életévét. Zavadszky Gáborra lassan két évtizede szívfájdalommal emlékezünk: 2006-ban Cipruson, a vizsgálatok szerint csaknem bizonyosra vehető orvosi hibák miatt életét vesztette – 31 évesen - emlékezett meg róla a Nemzeti Sport.

Fotó: Nemzeti Sport

A középpályás mindegyik élvonalbeli együttesével bajnok lett. 

A Ferencvárossal két magyar bajnoki címet (1994/1995, 1995/1996), három Magyar Kupát (1993, 1994, 1995) és három Magyar Szuperkupát nyert (1993, 1994, 1995). Bajnok lett a Dunaferrel (1999/2000) és az MTK-val (2002/2003), az MTK-val Magyar Szuperkupát is szerzett (2003). Az Apollon 2006 nyarán megnyerte hazája bajnokságát, ám Zavadszky Gábor azt már nem élte meg.

A Dunaferr legyőzte a Fradit, de Zavadszky nem élcelődött korábbi klubján

Amikor a Dunaferr a nagy rivális FTC-t legyőzve az öltözőben olyan szurkolói dalokat is énekelt, amely a fővárosi klubon élcelődött, számon kérték „Zaván”, hogy kimaradt a kórusból.

Lehet, hogy méltánytalanul bántak velem, de ott nevelkedtem, ha néhány ember meg is bántott, a klubot mindig tisztelem és nem leszek hajlandó gúnyolódni rajta

 – mondta a négyszeres válogatott szélső. 

Fotó: Nemzeti Sport

Zavadszky Gábor neje, Mónika férje halála óta ritkán nyilatkozik, nem keresi a nyilvánosságot. Pár éve lapunknak mondott néhány mondatot, s akkor beszélt a dunaújvárosi időszakról is. 

A Dunaújvárosban töltött időszakra is szívesen emlékszem, a fiúk akkor születtek, amikor Gábor ott játszott. Szerette, hogy remek volt a társaság. Jóban volt mindenkivel, különösen Salamon Miklóssal. A legjobb barátja a szintén volt válogatott játékos, Hrutka János, akivel együtt kerültek a Ferencvárosba, elválaszthatatlanok voltak. 

Zavadszky Gábor ikreivel
Fotó: Nemzeti Sport

Salamon Miklóssal töltötte a legtöbb időt

A Dunaferrben Salamon Miklóssal töltötte a legtöbb időt, bár a többiekkel is mindig szót értett. Erről így nyilatkozott lapunknak korábbi csapattársa.

– Négy évet játszottunk együtt, előzőleg ellenfélként találkoztunk a pályán.

Amikor Újvárosba került, rögtön azonos hullámhosszra kerültünk, egymás mellett ültünk az öltözőben, szobatársak lettünk a túrákon.

- Eleinte a fővárosból járt le, amíg nem bérelt lakást a klub, két edzés között nálunk töltötte az időt – még nem volt gyerekünk, a párommal éltem –, Zava elvonult tanulni az egyik szobába. Nagyon jó agya volt, akkor járt a jogra, ha nem volt tankönyv a kezében, néha videojátékoztunk, de nem ez volt a jellemző. 

Tisztelettudó volt, mindenkivel kedves, kerülte a konfliktusokat, nem emlékszem arra, hogy bárkivel összeveszett volna. A pályán szorgalmas volt, lelkiismeretes, alázatos, az első itteni évében nagyon sok gólt is lőtt.

- Varga Zoli volt az edző, Zavánál kinyílt a gólzsák, 15-ször talált be, fontos meccseket döntött el középpályásként. Később, Egervári Sándor edzősége idején is lőtt gólokat, de nem ennyit, igaz, nem is ez volt a dolga. Amikor az egyéni rekordra sor került, még volt pár meccs a bajnokságból, hozzám fordult. „Mit szólsz, Sala, nem semmi, hogy nem vagyok támadó, mégis 15-nél járok az NB I-ben…” Mondtam is, ez tényleg rendkívüli. Abban az idényben természetes volt, hogy rúgja a gólokat, meccseket dönt el.

Hrutka János, azaz Rudi ugyanúgy 1974 kora őszén született, Zavadszky egy hónappal korábban. Előbbi a Kőbányai Lombikban, utóbbi a Ganzban kezdett futballozni, a Fradiban keresztezte egymást a karrierjük.

- Gáborral ugyanazon a napon kerültünk a Fradi felnőttkeretébe 1993 tavaszán, ő már a nyáron bemutatkozott az első csapatban, én két hónappal később. A foci szeretetét nagypapájától örökölte, aki szintén ismert játékos volt. Alig 12 évesek voltunk, amikor az Üllői útra igazoltunk, a serdülő III. volt az első csapatunk. Én egy évvel megelőztem, Kőbányáról jöttem, ő a Mávagból, azonnal barátok lettünk. 

Később elválaszthatatlanok voltunk, minden edzőtáborban egy szobában laktunk, ikreknek neveztek bennünket. Gabi volt a legjobb barátom. Végigjártuk a serdülő, az ifi, az olimpiai válogatottat, szerepeltünk a felnőtt nemzeti együttesben is.

- Együtt távoztunk az Üllői útról, vált szét utunk, amikor ő 1998 nyarán Újvárosba, én pedig a Bundesligába, az 1. FC Kaiserslautern gárdájához kerültem.

Fotó: Nemzeti Sport

Az ötkarikás válogatott Európából elsőként jutott ki az 1996-os atlantai olimpiára, fiaink az Üllői úton 2–1-re verték a skótokat, a győztes gólt Zavadszky szerezte

– Pályafutásunk talán legszebb, közös pillanata volt, Zava találata kellett az ötkarikás részvételhez. Az olimpián ő kezdőember volt, én is ott voltam Atlantában, de pályára nem léptem. Két évet meg közösen szerepeltünk az Üllői úton, aztán másutt próbáltunk szerencsét, a kapcsolatot végig tartottuk.

A nagyobbik lányomnak Gábor a kereszt­apja, Móni a keresztanyja, én pedig Rolandnak vagyok a keresztapja. A másik fiának, Norbinak pedig Móni bátyja, Tamás a keresztapja. Zava halála sokkoló volt, nagyon megviselt. 

Hrutka szerint Zava rendkívül okos futballista volt, előre látta a pályán következő eseményeket, a játék minden eleme a fejében volt. – Azt nem tudom mondani, hogy tökéletesen fejelt, lőtt vagy cselezett, a foci egyetlen szegmensében sem volt kimagasló, azonban mindenben átlag felettire volt képes, értette a futballt. Pontosan tudta, hova kell passzolni, helyezkedni, mindig megjátszható volt, kis területen is hatékonyan focizott. Nem csak a pályán, a hétköznapokon is jó döntéseket hozott, sokat tanult, például jogot is – végül nem fejezte be –, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre járt. 

Az iskola mindig fontos volt számára, ahogy én is, ő is szakítani akart azokkal a sztereotípiákkal, hogy egy labdarúgó nem érdeklődő, nem alkalmas arra, hogy komoly végzettséget szerezzen.

- Mindenki szerette őt, nagyon kedves, állandóan mosolygó ember volt, viccelődött, poénkodott, nem volt rossz kedve soha. Ez volt az ereje a személyiségének, mindig képes volt pozitív töltetet adni a környezetének, ezért imádtak a társaságában lenni.

Fotó: Nemzeti Sport

A Dunaferr mellett többi élvonalbeli csapatával is bajnok lett

Gyerekként a Ganz-Mávagban kezdett futballozni, a választás nem volt véletlen, nagypapája, Závodi István is itt kergette a labdát jobbszélsőként, a magyar válogatottban is szóhoz jutott két alkalommal 1932-ben. A Prágában vívott derbin be is talált a hazaiak kapujába. Unokája négyszer öltötte magára a címeres mezt. Zavadszky is a Mávagban mutatkozott be a felnőttek között, majd 18 évesen került a Ferencvároshoz, az NB I-ben 1993 nyarán szerepelt először az Üllői úton. A zöldeknél 118 bajnokin 16-szor talált be, a Dunaferrben töltött három idénye során jobban ment neki a gólgyártás, 102 találkozón 36-szor zörgette meg az ellenfelek hálóját. A szakmai stáb a bajnoki arany, ezüst, majd negyedik hely után az MTK-hoz távozott, ide igazolt Zava is, három idényt húzott le a Hungária körúton, 98 meccsen 20 találatot jegyzett. Fél évre visszatért az FTC-be, nem is játszott rosszul, az anyagi gondokkal küzdő Üllői útiaktól Ciprusra szerződött. Az Apollon Limassolhoz távozott, 2006 januárban, tüdőembóliában vesztette életét. A csapatorvos felelősségét firtatták az ügyben, de felelősségre vonás nem történt.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában