Ellentmondásos vélemények, de az tény, kevés a hazai méz

Az elmúlt hetekben ellentmondásos nyilatkozatok kerültek napvilágra a magyar mézhelyzettel kapcsolatban. Volt, aki katasztrófáról beszélt, volt, aki azt állította, a hazai igényeket az ágazat biztosítani tudja.

„Annyira rossz év volt, hogy hamarosan elfogy az idei magyar termés, az év végéig sem elég. A Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnöksége felmérte a Magyarországon még rendelkezésre álló, hazai termésből származó mézkészletet. A vizsgálat nemcsak a raktárkészletekre, hanem az egyesületi tagok számára beszállító méhészek mézmennyiségére is kiterjedt, ez alapján pedig megállapítható, hogy még az év vége előtt elfogy az idei hazai termés. Nemsokára nem lesz mit forgalmazni, Magyarország importra szorul majd. – írta az infostart.hu szeptember végén.

Ennek ellentmond az agro­trend.hu-n megjelent november elsejei írás: „Valóban nagyon kevés lett az idei méztermés, de a fogyasztók megnyugodhatnak, a hazai igényeket ez a mennyiség is ki tudja elégíteni. A piacozók, akik kis kiszerelésben árulják, gondoskodnak erről. A hordós kiszerelésű, exportra szánt mennyiség viszont valóban el fog fogyni – nyilatkozta Molnár Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója – írta az agrotrend.hu a szoljon.hu írását idézve.

A magyar méhészet helyzetével kapcsolatban megkerestük ifjabb Jenei Ferencet, a Dunaújváros és Vidéke Méhész Egyesület elnökét.

– Az a tény, hogy nincs méz, vagyis nagyon kevés, a kistermelők sem tudják ellátni a piacot. Selyemfű egyáltalán nincs, a tiszta akácméz is hiánycikk. A hordós méz elfogyott, a méhészek nem tudnak felvásárolni. Meredek áremelkedés volt, de ez már rá is fért az ágazatra, hiszen tavaly a felvásárlási ár feleannyi volt, mint tizenegy éve. Most valós a felvásárlási ár, reméljük, hogy nem megy le újra. A magyar méhész a túlélésért dolgozik. Sokszor veszteséges a termelés, de nyomott áron is el kellett adni a mézet, hiszen enni kell – tudtuk meg a szakember véleményét a nem szívme­lengető helyzetről.

– Az elmúlt években a méhészek sokat panaszkodtak arra, hogy a piacot tönkreteszi a hamisított kínai és ukrán méz. Most, hogy alig van magyar méz, kedvez a helyzet a hamisítványoknak...

– A méhet nem látott áruk a piacot bizonyosan pótolni fogják, de hogy jövőre mi lesz, azt nem tudni, nem tudni, mennyire vetik meg a lábukat Magyarországon.

– Dunaújvárosban és környékén milyen a helyzet?

– Ugyanolyan rossz, mint az országban általában. Százheten tagjai az egyesületünknek, de többségük hobbiméhész, főállású munkája mellett csinálja. Vannak termelők, akiknek van eladó mézük, ők az idén vándoroltak az országban a méhekkel, ott dolgoztak, ahol virág volt. De a vándorlásra nem minden méhész van felkészülve, hiszen ehhez komoly technikai és anyagi háttérre is szükség van. Nem egyszerű a ­méhcsaládokat állandóan utaztatni.

– Milyennek látja a jövőt, mert most nem tűnik túl biztatónak a kép...

– Sajnos az ágazat már évek óta hanyatlásnak indult, és ez a folyamat idén nagyon felgyorsult. Sokan abbahagyják a méhészkedést, vagy elhanyagolják a méhészetüket a főállásuk mellett. Ezért a méh­családok betegségeket terjeszthetnek, ez pedig gondot okozhat majd a többi méhésznek, jövőre emiatt szerintem nagy tragédia várható. Vannak, akik nem adták fel, ők mindent megtesznek a túlélésért. Szerencsére mindig volt, ami valamilyen szinten kihúzta bajból a magyar méhészetet, a méhészeket, legutóbb a napraforgó, de az idén abból sem lett méz, sőt, még méh­pusztulást is okoztak a növények, hogy miért, azt nem tudni. Most azért kell rimánkodni, hogy igazi tél legyen, a kártevők ne éljék túl. Hogy milyen lesz jövőre az időjárás, azt ugye senki sem tudja, de remélem, még egy ilyen rossz évünk nem lesz. Az elmúlt ötven évben biztos, hogy ennyi csapás nem érte a hazai méhészetet. Tavasszal már számítani lehetett a legrosszabbra, de minden pesszimista elképzelésnél katasztrofálisabb lett a helyzet. Egy előnye van a mostani állapotnak, hogy az árak elmozdultak a helyükről, és felfele indultak, de korábban is nyilatkoztam, lehet bármilyen magas az ár, ha nincs mit eladni. Azt nem hiszem, hogy a mostani felvásárlási ár stabilizálódik, de abban bízom, nem csökken jelentősen, és akkor újra lehet majd nálunk nyereségesen méhészkedni, mert sokáig nem lehet veszteségesen működni.

A mézbe mindenből belefér, ami jó

A méz ősidők óta az emberi táplálkozás része, igaz, eleinte csak csemegének gyűjtötte az ősember, mára azonban gyógytermékként is használjuk. Mai ismereteink alapján a méz közel hetvenféle gyógy- és fiziológiai hatással bír. A természet eme adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó: kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, C-vitamin. A sötétebb mézek (például a fenyő, pitypang) gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban. A mézzel (illetve egyéb méhészeti termékekkel) való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia. A méz egyes kutatások szerint sok esetben hatásosabb, mint az antibiotikum. Bár a mézet nyugodtan lehet forró italba keverni, sosem szabad együtt főzni vele, mert elillannak a hatóanyagok. (webbeteg.hu)