Indul az atomerőműben az üzemidő-hosszabbítás

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy némi csúszással, október elején írták alá a megállapodásokat. Ezek alapján kezdődik a három éves munka, aminek részét képezik a közmeghallgatások nemcsak itthon, külföldön is.

– A környezetvédelem korunk egyik legnagyobb problémája, sajnos néhányan vissza is élnek ezzel az elkötelezettséggel. De meg kell találni a józan kompromisszumokat – húzta alá utalva Németországra, ahol a környezetvédelem zászlaja alatt leállították a zéró kibocsátással járó atomerőműveket és szénerőművekben termelik az áramot. Emlékeztetett rá, hogy sokáig vita folyt arról, hogy az atomenergia zöld-e. – Szerintem ennél zöldebb nincs is – szögezte le.

Mint elmondta, öröm számára, hogy a szomszédságukban épül az új atomerőmű.  – A korábbi években tapasztalható súrlódások elsimultak a két szervezet között. Én többek között azért vagyok itt, hogy ez a barátság fennálljon. Bennem sokkal nagyobb az ország energiaellátása iránti elkötelezettség, mint csak az, hogy mi legyen a Paks I. vagy a Paks II. sorsa.

Ha újra akarjuk iparosítani ezt az országot, akkor mindkettőnkre szükség lesz – húzta alá a vezérigazgató kiemelve, hogy azon dolgoznak a Paks II. vezetésével, hogy ez a két erőmű egymással párhuzamosan tudjon működni hosszú időn keresztül. Ennek egyik fontos pillére a további üzemidő-hosszabbítás, a TÜH, amely több mint egymilliárd euróba kerül, hatalmas munkával jár, de megtérül.

Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött úgy, hogy elindulhat az erőműben a blokkok második üzemidő-hosszabbítását célzó projekt. Ha mindez sikerrel jár 70 évig szolgálják a hazai fogyasztókat a blokkok, amelyek 2052-57. között állnak le. Arról, hogy valóban tovább termelhetnek-e a blokkok, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) dönti majd el.

Az erre vonatkozó engedélykérelmet az üzemidő lejárta előtt egy évvel kell benyújtani a hatóságnak. Czibula Mihály projektvezető az Atomerőmű magazin e témával foglalkozó cikkében beszélt arról, hogy a magyar hatóságok ultrakonzervatív megközelítéssel jelentős módosításként, jelentős környezeti hatásként értékelik az üzemidő-hosszabbítást. Ezért a környezetvédelmi eljárásnak lesz egy nemzetközi szakasza is, melyben az espooi egyezményt aláíró valamennyi ország lehetőséget kap arra, hogy közmeghallgatás keretében tájékoztatást kérjen. A projektvezető 12-15 ország bejelentkezésére számít.

Első lépés a berendezések, eszközök vizsgálata. Számba veszik a tervezett élettartamokat, meghatározzák a kritikus komponenseket, eldöntik, mihez kell hozzányúlni, mihez nem. Egyes berendezések felújítására külön programot kell indítani, másoknál ezt a normál karbantartás során el lehet végezni. Fontos kérdés, hogy emiatt a főjavítások, amelyek során a blokkok nem termelnek, meghosszabbodnak-e.

Ki kell majd választani a megfelelő megoldásokat, a feladatokat engedélyeztetni, kivitelezésüket megversenyeztetni. A munkában szeretnék felhasználni a nemzetközi tapasztalatokat. A hatóság azt várja el, hogy a szükséges berendezések, rendszerek, rendszerelemek állapota a további 20 évben is megfelelő legyen.

A második üzemidő-hosszabbítás előreláthatóan több mint egymilliárd euróba fog kerülni, de a számítások azt igazolják, hogy ez megtérül. Azért kerül sokkal többe, mint az első, mert akkor a megalapozó tanulmányokon volt a hangsúly, most pedig rekonstrukción lesz. Czibula Mihály úgy fogalmazott, hogy a további üzemidő-hosszabbításhoz szükség lesz emberre, papírra és vasra.

Utóbbi jelenti a nagy volumenű rekonstrukciókat, amelyhez öt kategóriába sorolták a berendezéseket. A több mint egymilliárd eurót kell előteremteni, de mint a projektvezető fogalmazott, az így megtermelt villamos energia eladásából származó bevétel sokszorosan felülmúlja a bekerülési összeget.

A TelePaks azt írja, hogy a Paksi Atomerőmű törekvése nem példanélküli, világszerte sorra hosszabbítják meg az atomerőművek üzemidejét, van, ahol már száz évre vonatkozó eljárás indul.

Forrás: teol.hu