Várostérségekben kell gondolkozni

Hogy mennyire aránytalan a jelenlegi rendszer, mi sem bizonyítja jobban, mint az Állami Számvevőszék 2021-es jelentése, amely megállapította, hogy a teljes hipa-bevétel (helyi iparűzési adó) közel kétharmada mindössze 47 önkormányzattól származik – írja a vg. hu.

Versenyképes Járások Program

A 2025 január 1-jétől induló programban a terület fejlesztési célokra az iparűzési adó növekményből, azaz a 2024-ről 2025-re növekvő összegből képeznek fejlesztési alapot, amelyre magyarországi járások pályázhatnak, ezzel biztosítva fejlődésüket. Ez a forrás a kalkulációik szerint 65 milliárd forint lesz. A Navracsics Tibor a Fejér Vármegyei polgármesterek és országgyűlési képviselők részvételével zajló konzultáción hangsúlyozta, ma már várostérségekben kell gondolkodni, nem csupán városokban, hiszen például Székesfehérváron megtermelt iparűzési adó nem csak a székesfehérvári és a dunaújvárosi állandó lakosok vívmánya, hanem egy meglehetősen széles körből beingázó munkájának is köszönhető. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a járások közösen, együttműködve induljanak a pályázatokon.

A miniszter a konzultációs fórumon elmondta, a 174 járásból 135 esetében azt jelenti, hogy minimum 250 millió forintos pályázati keretösszeggel gazdálkodhatnak. Hat olyan megyeszékhely központú járásunk van – Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Eger és Salgótarján – ahol 500 millió forint ez a minimális összeg, míg például a Székesfehérvári járásban, ahol magasabb a növekmény, nagyobb összeg jut a fejlesztésre. Hozzátette azt is, hogy annak érdekében, hogy január 1-jével olyan programot tudjanak elindítani, amely csökkenti a területi egyenlőtlenségeket Magyarországon, folyamatosan konzultál és járja az országot, hogy véglegesítsék a programot.

Az iparűzési adó beszedése rendkívül aránytalan – állapította meg egy 2021-es tanulmányában az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A jelentés a 2019-es évről szól, abban az évben az ÁSZ szerint az önkormányzatok több mint felénél tízmillió forintnál kevesebb bevétel keletkezett az iparűzési adóból. A teljes hipa-bevétel közel kétharmada, 61,6 százaléka csupán 47 önkormányzattól: a fővárostól, a 23 kerülettől és a 23 megyei jogú várostól származott, és 3131 önkormányzat osztozott a hipa közel 40 százalékán. 

Helyi iparűzési-adóbevételek alakulása a megyei jogú városokban (Mrd Ft) 

Forrás: Megyei Jogú Városok Szövetsége Adószakkollégiuma, Szeged.hu

Tovább folytatni a dinamikus fejlesztési munkát

Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnökeként Facebook bejegyzésében – többek között – azt mondta: „Jónak látjuk az irányt, ami a program szándéka, hiszen mindig is azt vallottuk, hogy a Fejér vármegyében keletkező bevételek maradjanak Fejér vármegyében, és itt kerüljenek felhasználásra, a lehető legközelebb ahhoz a településhez, területhez, ahonnan származnak. Emellett köszönjük azt a szándékot, amit az önkormányzatok megerősítése irányában látunk!  Közös célunk, hogy tovább folytassuk azt a dinamikus területfejlesztési munkát, melyet az elmúlt esztendőkben megkezdtünk, és amelyet a Fejér Vármegyei Önkormányzat a terület- és településfejlesztési operatív programok koordinálásával továbbra is a vármegye lakosai érdekében kiemelt célként végez.”

Az agglomerációs gondolkodás a helyes irány

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szerint a rendszer átalakítása fontos lépés a városokat körülvevő agglomeráció fejlesztése érekében. „Még ugyan várjuk a javaslat pontos részleteit, de azt már most kimondhatom: sosem könnyű forrásokról lemondani, ugyanakkor meggyőződésem, hogy ez a fajta regionális, agglomerációs gondolkodás a helyes irány!” – írta a Facebook-oldalára a városvezető, továbbá amellett érvelt, hogy közép- és hosszú távon Székesfehérvár és minden nagyváros érdeke, hogy a közvetlen környéke is együtt tudjon fejlődni vele, hiszen ezzel csökken a nagyvárosok terhelése is.

Forrás: vg.hu, feol.hu