Dideregve veszélyes!

Kevesebb szó esik ugyanakkor arról, mi vár arra, akit télen az álló motorral parkoló autójában „felejtenek”.  Pedig, ha nem is olyan gyakran, mint nyáron, erre is van példa. Jutott már a fagyhalál szélére valaki, mert elaludt az autóban, miközben a sofőrt várta, aki tovább maradt el, mint gondolta…

• Meg is lehet fagyni télen a fűtetlen autóban, mint ahogy nyáron hőgutát lehet kapni a napon parkoló járműben!

Annak is megvan a maga nem is kicsi baleseti kockázata, ha valaki reggel a teljesen kihűlt gépkocsijában dideregve indul útnak!

Nem kell ahhoz farkasordító hidegnek lenni odakint, hogy az autónk belsejében a hőmérséklet az emberi szervezet számára tolerálhatatlan szinte süllyedjen. Az orvosok szerint 18 fok az a határ, ahol „minden megváltozik”. Ami alatt a szervezet már másképp működik, mint felette.

18 fok alatt a szervezet elkezd védekezni a hideg ellen. Az erek összehúzódnak, lelassul a légzés, a szívverés. Fokozatosan romlani kezd az ember teljesítőképessége. Lankad a figyelme, csökken a látómező szélessége, romlik a látásélesség, lassabban és pontatlanabbul reagál a külső ingerekre.

Dr. Pintér Ferenc meteogyógyász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hideg nemcsak a még be nem melegedett autókban ülőkre van hatással. A gyalogosok, a kerékpárosok, a motorosok még inkább kitettek az elemeknek. És ők még csak abban sem bízhatnak, hogy idővel majd beindul a fűtés.

Nem beszélve arról, hogy a gyalogosok a hidegben, főleg, ha ahhoz még erős szél is társul, óhatatlanul magukra húzzák a kabátjuk kapucniját, szemükig lehúzzák a sapkát, hogy minél kisebb bőrfelületük legyen kitéve az elemeknek. Ezek miatt nehezebben érzékelik a közeledő járműveket, azaz megnő az utakon a zombi üzemmódban közlekedők száma.

• „Gondoljanak erre a már felmelegedett autójukban ülők, és ennek megfelelően, kellő óvatossággal vezessenek, amikor lehűl a levegő, erős szél fúj vagy szakad az eső, a hó!”, javasolta dr. Pintér Ferenc.

„A hideg kifejezetten rossz hatással van a közlekedésbiztonságra, és korántsem csak azért, mert olyankor fagyni szokott és csúsznak az utak”, szögezte le dr. Pintér. A hidegben minden és mindenki lelassul kissé, ám a volán mögött ülve nem mindenki veszi ezt tudomásul, ahogy gyalogosként közlekedve sem.

Csak kevesen vannak, akik tudatosan figyelik magukat, és ezért tisztában vannak azzal, hogyan hatnak rájuk a frontok, a nagy hideg vagy éppen a forróság, és ennek megfelelően viselkednek az utcán, az utakon.

Télen mindig legyen az autóban (a kötelezőkön túl):

• Hókefe és/vagy autós hólapát
• Jégkaparó, jégoldó
• Vontatókötél, fej- vagy zseblámpa
• Pokróc
• Hólánc (Magyarországon sem a lánc, sem a téli gumi nem kötelező, de erős havazás esetén egyes utakat lezárhatnak, és ezek nélkül oda nem engedik behajtani az autósokat)
• Telefontöltő, de a legjobb, ha van egy nagyobb kapacitású powerbank, hogy ne az autó akkumulátorát terhelje a telefontöltő.
• A biztonság kedvéért jó, ha van még némi elemózsia és innivaló, ha lezárnak egy utat és nem lehet visszafordulni, vagy se előre, se hátra dugóba kerül az autó.

„A hideg mindenkire hatással van, intenzíven és jelentősen befolyásolja a gépjármű-vezetési képességet, a figyelmet, a mozgás sebességét és biztonságosságát”, mondta a meteogyógyász. Dr. Pintér Ferenc szerint a kabátját magára húzó gyalogos olyan, mint az az autós, aki csak közvetlenül maga előtt kaparja le a jeget a szélvédőről, azzal, hogy a többi majd leolvad menetközben. Sokkal kisebb a látószög, a sofőr sokkal kevesebbet érzékel maga körül a külvilágból.

Nemcsak azért kellene lassabban közlekedni a hideg beálltával, mert a hidegben csúszhatnak az utak, nőhet a féktávolság, még jó minőségű téli abroncsok használata esetén is. Hanem azért is, mert nemcsak a fékút, hanem a reakcióidő is megnő a hideg miatt. Nehezebben észleljük a lehetséges veszélyforrásokat, lassabban reagálunk, és a mozdulataink sem olyan precízek, kifinomultak, mint máskor!

Az autósokat már késő ősztől figyelmeztetik: cseréljék a nyári gumikat téliekre. Ellenben a gyalogosoknak senki nem szól, hogy bármilyen elegáns is a cipőjük, ha csúszós talpú, könnyen bajba sodorhatja és még csak az sem kell hozzá, hogy fagypont alá csökkenjen a hőmérséklet. A vizes úton, járdán nem az igazi a kemény bőrtalp. Oda a mélyen bordázott gumitalp való!

Nemcsak a gyalogosoknak! Az autósoknak is! Sokan hajlamosak a kedvenc cipőjükbe bújni, mondván, a kocsiig jó az is. És ha nem? És ha ki kell szállni útközben? Érdemes példát venni azokról a hölgyekről, akik külön cipőt tartanak a kocsijukban a vezetésre, mert magas sarkúban nyáron sem kényelmes és nem is biztonságos, télen még kevésbé.

Sokak dilemmája reggelente, de nemcsak akkor, hogy „arra a pár perces útra” levegyék-e a kabátot és fűtsenek, vagy maradjon rajtuk, és akkor nem számít milyen hideg az autó. Nem könnyű döntés, főleg, ha az autóban nincs kormány és ülésfűtés. Dideregjen a sofőr és az utasai, amíg fel nem melegszik a kocsi? De mi lesz akkor, ha vacogás közben kell gyors döntést hozni és azt nemcsak gyorsan, hanem pontosan kell majd végrehajtani?

• Menni fog kesztyűben és nagykabátban is úgy, mint kevésbé vastagon öltözve?

Nem beszélve arról, hogy ma már alig akad olyan nagyváros, ahol bárki is biztos lehet abban, hogy a GPS szerint néhány perces út, valóban csak néhány perces lesz-e. Elég egy műszaki hiba miatt lerobbant autó, egy baleset vagy más váratlan esemény, és az utazási idő a többszörösére nőhet.

Télikabátban vezetni még rövid ideig sem komfortos és nem is túl biztonságos. A vastag kabát  

• megnehezíti, azaz lassítja a kormányzást,
• és általában a sofőr mozgását,

aminek vészhelyzetben – amik a csúszós utakon gyakrabban adódhatnak, mint nyáron – akár súlyos következményei is lehetnek.  A vastag télikabát miatt ráadásul

• a biztonsági öv alsó szárának a felfekvése is más lesz a testen,

emiatt hirtelen fékezéskor, vagy például, ha hátulról az autóba rohan egy másik, nem a medencecsont, hanem ha felsőbb része felé húzódik, akár májsérülést is okozhat.

„Túlságosan nekivetkőzni sem szabad azonban” – jegyezte meg dr. Pintér. Vacogó üzemmódban nem a legbiztonságosabb a gépjárművezetés. Az ideális, ha 20, maximum 22 fok van az autóban. Természetesen az ember hőérzete között jelentős különbségek lehetnek és vannak is. A lényeg, hogy se túl meleg, se túl hideg ne legyen az utastérben. A túlságosan meleg már csak azért sem javallott, mert kiszálláskor, bármilyen gyorsan magára veszi is az utas a vastag pulóvert és a télikabátot, nagy a megfázás esélye.

Végül térjünk még ki a hosszabb útra indulók dilemmájára: befűtsünk indulás előtt, vagy „majd felmelegszik a kocsi menet közben”?

Nos, a legtöbb hagyományos – benzin vagy dízel üzemű – motor 10-20 másodperc, maximum fél perc után menetkész. Nyilván amíg el nem éri a normál üzemi hőfokot nem egészséges a motornak, ha padlóig nyomja a sofőr a gázpedált, de közlekedni már biztonságosan lehet vele. Ahhoz azonban kell még egy kis idő, típusa válogatja, hogy mennyi, mire termelődik annyi motorhő, amennyi már kellemes meleget varázsolhat az utastérben.

Ha csak nincs nyomós indoka annak, hogy már induláskor meleg legyen az utastérben – mondjuk mert, egy kisbaba is utazik a családdal – érdemes elindulni. Terhelés alatt hamarabb felmelegszik a motor, ráadásul közben nem égeti feleslegesen a méregdrága üzemanyagot.

Célszerű úgy öltözni, hogy komfortosan érezze magát a sofőr és a mellette ülő addig is, amíg az utastér léghőmérséklete kellemes nem lesz. Ők ugyanis menet közben nem tudnak öltözni, vetkőzni, vagy ha tudnak is, nagyon nem lenne szerencsés, ha megtennék. Ha mégis rákényszerülnek, hogy öltözzenek vagy levegyenek magukról pár melegebb holmit, álljanak meg, semmiképpen ne öltözzenek át vezetés közben. Már csak azért sem, mert ahhoz ki kellene kapcsolni a biztonsági övet, ami nagyon nem tanácsos.

Szerző:  F.Gy.A.