2018.01.08. 08:00
Változások jönnek a kártyabirtokosok számára
Január 13-tól több jelentős változtatás is életbe lép, jó hír például, hogy kártyalopás esetén a korábbi 45 ezer forint helyett már csak 15 ezer forintig kell a tulajdonosnak viselnie a kárt.
A kártyás fizetések hetven százaléka már érintéses módszerrel történik Fotó: Ady Géza
Nem ez azonban az egyetlen komoly módosítás. Az összes kártyás fizetés 70 százaléka a tavalyi harmadik negyedévben már érintéses módszerrel történt, amitől sokan biztonsági okokból idegenkednek.
Sokakat érintő megnyugtató tény azonban – írja azenpenzem.hu – hogy január 13-ától a kártya ellopását, eltűnését, bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen lehet bejelenteni. Ugyanez vonatkozik a letiltás feloldására is. Ez azonban csak elsőre tűnhet annyira jónak: valójában ugyanis a költségmentesség csak magára a bejelentésre vonatkozik, a letiltási díj marad, sőt még nőhet is.
A kártyapótlás díja viszont alacsonyabb lesz, a bankok ugyanis legfeljebb a pótlással összefüggésben ténylegesen és közvetlenül felmerülő költséget számíthatják fel. A portál szerint ez azt jelenti, hogy például az OTP-nél „az igényesebb (Mastercard standard, Visa classic) kártyák” pótlásáért a mostani 3629 forint helyett már ezer forintnál is kevesebbet kell majd fizetni. A letiltási díj viszont ugyanekkor 6,1 ezer forint fölé emelkedik.
Az új szabályokkal bővítik azon esetek körét, amikor az elveszett vagy ellopott kártya miatti károkból egyetlen fillért sem terhelhetnek az ügyfelekre.
Kedvező viszont, hogy a kártya, illetve például az ahhoz tartozó PIN-kód ügyfél részére megküldésével összefüggő kockázat ezentúl a bankot terheli.
Ehhez kapcsolódik az a módosítás, amely szerint a kártyatiltást megelőzően keletkezett kárt az eddigi 45 ezer forint helyett csak 15 forintig kell a tulajdonosnak viselnie.
Ez alól ráadásul még mentesülhet is, amennyiben a lopást a használat előtt nem észlelhette, a bank hibázott vagy nem biztosította megfelelően a letiltás lehetőségét, illetve ha laza a hitelesítés. Utóbbi eset akkor fordulhat elő, ha például egyes netes kereskedők nem fogadják el az úgynevezett erős ügyfél-hitelesítést (ez legalább két olyan, csak az ügyfél által ismert azonosítót jelent, amelyek közül az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát.)
A zárolás szabályai is módosulnak (a zárolt számláról nem tűnik el a pénz, viszont hozzáférni sem lehet). Az új szabály szerint azokban az esetekben, amikor a megbízás pontos összege a fizető fél számára még nem ismert (például nem tudjuk, mennyi lesz a fogyasztásunk a hotelben), a szolgáltató csak akkor foglalhat le pénzt, ha jóváhagytuk a zárolni kívánt összeget.