Sokat tettek a sorstársak életének könnyítéséért

Dunaújváros

1995. december 11-én alakult meg huszonegy fővel a Mozgáskorlátozottak Együtt Egymásért Ifjúsági Egyesülete, amelynek alapító tagjai Dunaújvárosban és vonzáskörzetében élő mozgáskorlátozott fiatalok, családtagjaik és barátaik voltak.

Farkas Zsolt, az egyesület alapító elnöke így emlékezik:

– A szervezet létrehozásának célja között szerepelt, hogy sorstársaink számára különböző programokat szervezünk, és szervezett formában a közösségünk erejével lépjünk fel közös érdekeink képviseletében. Információval lássuk el és segítsük egymást az egyéni gondjaink megoldásában. A számunkra is biztonságos környezet megvalósulása érdekében küzdjünk a teljes körű akadálymentesítésért, valamint az önálló életszemlélet elterjesztéséért.

Két egyesületi tagjuk tölt be választott tisztséget az országos szövetségben

Az évek során több száz különböző programot szerveztünk; kirándulások, tájékoztatók, szakmai fórumok, országos rendezvények, zenés összejövetelek, rendszeres heti foglalkozások színesítették az egyesület életét. Céljaink megvalósítása érdekében szoros együttműködést alakítottunk a járási hivatallal, a városunk önkormányzatával, és civil szervezeteivel. Igyekeztünk a városlakóknak bemutatni mindennapjainkat, segítve, erősítve ezzel az elfogadottságunkat a közösség szemléletformálását. Bekapcsolódtunk a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tevékenységébe, munkánk elismeréseként jelenleg is két egyesületi tagunk tölt be választott tisztséget az országos szövetségben.

Kondor László, az egyesület jelenlegi elnöke szerint:

– Az élet, a sors útjai kifürkészhetetlenek, kiszámíthatatlanok. A kilencvenes évek vége felé azzal a kéréssel kerestek meg, mint a Rudas iskola igazgatóját, hogy az intézmény helyet adna-e a hátrányos helyzetűek által készített kézműves munkák kiállításának. Természetesen igent mondtam. Innentől kezdve a Rudas iskola éves programjának szerves részévé vált a kiállítás. Akkor magam sem gondoltam, hogy valaha én is mozgáskorlátozott leszek, azt pedig végképp nem, hogy a megszerzett vezetői tapasztalataimat az egyesület hasznára kamatoztathatom.

Az egyesület helyi és országos eredményeit, sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a MEOSZ három tisztségviselőt is kitüntetett legutóbb. A koronavírus okozta helyzet, bár a közös ünneplést megakadályozta, de az egyesületben folyó munka megy tovább. Reméljük, még legalább huszonöt évig!