Fussunk össze, beszélgessünk! Gyurcsány Ferenc igazi arca

Összefutottak a tér árnyékos oldalán

Szerdán 15 órára a mozitér árnyékos oldalán gyűltek össze a DK hívei, hogy találkozhassanak Gyurcsány Ferenc elnökükkel. Egy kis késéssel meg is jött a DK vezetője, bevonulásakor a szimpatizánsok tapsait megelőzte a tüntetők tiltakozása. Érdekes a Gyurcsány-féle demokrácia értelmezése, ugyanis több fronton összetűzésbe került a két tábor, mivel a DK-s hívek próbálták akadályozni a tüntetőket, többek között azzal, hogy kitépték a plakátokat a kezükből. Olyat is tapasztaltunk, hogy fiatal DK-s aktivisták léptek fel azon idősebbekkel szemben, akik véleményüket akarták elmondani a pártelnök tetteiről. Eközben Gyurcsány Ferenc már beszédét tartotta a jelenlévőknek, ám hiába a hangosító, semmit nem lehetett hallani. Láttuk, hogy a DK helyi szervezetének egyik oszlopos tagja intézkedést kért a rendezvényre kirendelt rendőröktől, akik a tüntetőket eltávolították a közönség soraiból. Ettől kezdve, azzal, aki hangosabban próbálta ellenvéleményét elmondani, ugyancsak ezt tették. Szimpatizánsokkal, rendezőkkel, rendőrökkel, tüntetőkkel együtt alig több, mint százan voltak a rendezvényen.

https://streamable.com/grvmcg

Forrás: dunaonline.hu

Nézzük, valójában ki is az az ember, aki a mozi elé jött haknizni, bra­tyizni a választókkal és persze mindeközben élesen figyelni a megjelenése keltette reakciókat. Az ellenzéki oldalon szereplő pártok között ugyanis sokszor nagyobb a verseny, mint az együttműködési hajlandóság.

Elzavarták, visszajött

Több mint tíz évvel ezelőtt párttársai és a választók is „elzavarták” Gyurcsány Ferencet a politika színpadáról, ma pedig úgy tűnik, mintha az emberek felejtenének. Okkal merül fel a kérdés, hogyan lehet egy politikailag és morálisan is megbukott politikus még mindig a közélet része? Közismert, hogy Gyurcsány Ferenc 2004-ben megpuccsolta párttársát, a regnáló MSZP-s miniszterelnököt, Medgyessy Pétert, 2006-ban pedig, az őszödi beszéd elhangzása után, mint politikus morálisan végképp megbukott. Ezután 2009-ben, mint miniszterelnök is le kellett, hogy mondjon, mert a koalíció kihátrált mögüle. Elveszítette akkori pártja az MSZP, és akkori koalíciós partnere, az SZDSZ bizalmát.

Gyurcsány Ferenc ezt követően – egyéni céljait már akkor prioritásként kezelve – megbontotta az MSZP egységét, először csak külön platformot gründolva ezen belül, majd 2011-ben külön pártot létrehozva, amely felesége – a kommunizmus legsötétebb korszakához köthető Apró család sarjaként megismert – Dobrev Klára nevének kezdőbetűire hajazva DK-ként, azaz Demokratikus Koalíciónak csúfolva lett bejegyezve. A tíz évvel ezelőtti folyamatokban Gyurcsány gyakorlatilag saját politikai céljainak elérése érdekében lenullázta az MSZP-t, annak választóit elbizonytalanította, és ezzel meg is kezdte a többi ellenzéki párt súlytalanná tételét. Okkal merül fel a kérdés, hogyan lehet benne megbízni, ha saját pártját is átverte?

Eközben tehát e kis írásunk alanya gazdasági vonalon sem tétlenkedett. „Gyurcsány Ferenc és érdekkörének meggazdagodásában nagy szerepet játszottak a cégeinek rendszeresen, nagy összegben juttatott, összességében több száz millió forintot kitevő állami megrendelések, támogatások és hitelek. Gyurcsány Ferenc jelenlegi és volt cégei számos olyan privatizációs tranzakcióban vettek részt, amelyek mentén súlyos jogi és erkölcsi aggályok merültek fel… Az adófizetők számára kárt, egyes Gyurcsány-cégek számára viszont busás hasznot hozó privatizációs eljárások mentén gyakran tűntek fel olyan emberek, akik ma magas államigazgatási, gazdasági pozíciókban ülnek, és kinevezéseiket a Gyurcsány-, illetve a Medgyessy-kormány hivatali ideje alatt kapták meg... Összességében kijelenthető tehát, hogy Gyurcsány Ferenc meggazdagodásában, milliárdossá válásában nagy szerepet játszottak állami források, politikai-gazdasági kapcsolatok, valamint az az érdekeltségi rendszer, melynek tagjai hol az állam, hol a magánszféra, hol pedig a gazdaság oldalán kaptak szerepet” – olvasható a Szijjártó Péter által 2005-ben benyújtott képviselői önálló indítványban, amelyet természetesen akkoriban nem tárgyalt meg a Gyurcsány vezette többségű parlament. A vagyonosodását firtató kérdést Gyurcsány egyébként már előbb, 2003-ban személyesen megválaszolta az Országgyűlésben: „Ha azt kérdezik, mert ne hallgassuk el, ha ő azt kérdezi, hogy én tisztességesen boldogultam-e, azt mondom mi az hogy, nagyon is!

Külhoni magyarok? Takarodó!

Lassan tizenhét éve, 2004. december 5-én tartották azt a népszavazást, amely más mellett a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról is dönteni hivatott. Az MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc nyíltan állt ki amellett, hogy a lakosság szavazzon nemmel, vagyis utasítsa el a kettős állampolgárságot. Az alacsony részvétel mellett lezajlott voksoláson Gyurcsány szájízének kedvező döntés született. A volt miniszterelnök később, más kisebbségek mellett hol egy táblával a nyakában, hol a tüntetési menet „élére állva” pózolt, de a nemzetegyesítő népszavazás ellen nem tiltakozott.

Se vele, se nélküle! Akkor kivel?

Napjainkban Gyurcsány Ferenc felett van egy úgynevezett üvegplafon. Ez azt jelenti, hogy országos átlagban legfeljebb 10-15 százalékos támogatottságot jelent pártja és az ő számára, ennél feljebb nem tud menni. Gyurcsány ahhoz, hogy tartani tudja a népszerűségét, a DK a vezetőjében csalódott szavazók helyett jobbról próbál meg támogatókat szerezni. Gyurcsány ugyanis a leginkább megosztó személy. Nem is tetszik ez a balliberális oldalra „érkezett” szerencsevadász koalíció tagjainak, hiszen jól látható, hogy az ellenzéki összefogásban számos párt és politikus nyilatkozott már arról, hogy nem szeretne Gyurcsánnyal egy listán indulni, nem szeretne politikai közösséget vállalni vele, de ma már a hatalomért mindenre képesek.

Gyalázkodó újvárosi szövetségesek

Dunaújvárosban hasonló kijelentéseket tett Gyurcsányra a jobbikos Pintér Tamás is, aki épp a DK oldalvizén „befutva” lett a jelenlegi polgármester a 2019-es önkormányzati választásokon. És nem mehetünk el szó nélkül a mellett sem, ahogy a szintén jobbikos Kálló Gergely, jelenlegi országgyűlési képviselő nyilatkozott pár éve a DK alelnökéről, Molnár Csabáról.

A balliberális oldalon kikötött jobbikos Pintér saját stílusában – nem palástolva érzelmeit a DK elnökről – az nyilatkozta: „Hogyha rajtunk múlna, akkor egyébként már Gyurcsány Ferencnek a börtöncellájának a zárjában már ott rohadna a lakat.” És egy több évvel ezelőtti dunaújvárosi DK-rendezvényen is felszólalt kéretlenül, amelyet akkor épp jelenlegi DK-s alpolgármester, Mezei Zsolt moderált: „Elloptátok ti már azt a pénzt, ami a hazánké volt. Mocskos hazaárulók”. (Nem maradtak el a közönség soraiból sem a reakciók: „Te vagy hazaáruló; Anyád, te b.rom.”)

Kálló Gergely sem gondolta még néhány éve, hogy egyszer egy nagyobb közösség képviselője lehet, ezért hát egy jobbikos Facebook-felületen megosztott DK-videó szereplőjéről, Molnár Csaba alelnökről azt nyilatkozta: „A videóban szereplő görény testesít meg nagyon sok mindent, ami ellen küzdünk. A videóban szereplő alak annak a Gyurcsánynak a táskavivője, hűséges fegyverhordozója, aki szintén szétlopta a hazánkat, lövetett 2006-ban, asszisztált a devizahitelek terjedéséhez és még nagyon sok bűnét sorolhatnám...”

A Dunaferr Gyurcsány politikai felelőssége

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője blogbejegyzésében Dunaújváros és a térség életét alapvetően meghatározó Dunaferr kapcsán – többek között – azt írja, hogy „a Gyurcsány – kormány politikai felelőssége a rossz privatizációs szerződés megkötése (amelyet 2004. szeptember 30-án írtak alá – a szerk.), a szerződés betartásának elmulasztott ellen­őrzése, a létszámleépítés elnézése, összességében Dunaújváros strukturális nehézségeinek növelése. Nem véletlen, hogy anno a Jobbik Gyurcsány ellenében jött létre. De mit csináljon most egy jobbikos politikus, aki tudja, hogy mandátumát és települése baját is Gyurcsánynak köszönheti?”

Gyurcsány magához emelte a Jobbikot

Egykor pedig a Jobbik volt az egyik olyan párt, amelyik markánsan elhatárolódott Gyurcsány Ferenctől. Ha visszapörgetjük az idő kerekét, akkor azt láthatjuk, hogy a Jobbik 2003-ban – ahogy írtuk épp – Gyurcsány ellenében született meg. A 2009-es áttörésük és a 2010-es parlamenti választásokon a Jobbik sikere annak köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc volt kormányon, és ekkor olyan társadalmi válság alakult ki, amelyen a Jobbik meg tudott erősödni. Ma viszont az látható, hogy a Jobbik vezetői már eddig is közeledtek és továbbra is közelednek Gyurcsány Ferenc pártjához, így a Jobbik is az egykori kommunista, mára balliberális pártok között kötött ki. Okkal merül fel a kérdés, hogyan lehet közeledni ahhoz a politikushoz, ahhoz az ideológiához, amelyet elítéltek, és amivel folyamatosan szembeálltak országos szinten és Dunaújvárosban is?

És a példákat még hosszasan lehetne sorolni, hogy milyen is Gyurcsány Ferenc igazi arca, milyen volt a politikai személyiségfejlődése, milyen eseményeken keresztül jutottunk el a jelenig, amikor Dunaújvárosban egyedül, nyilvánosan kiáll a hívei elé, hogy simogassák, puszilgassák, közös fotókat készítsenek vele. Azzal az emberrel, aki az „őszödi beszédet” jegyzi...

Nagy kérdés, hol van az a határ, ami a Jobbikon belüli, vagy a Jobbik–DK frigy kapcsán látható és „láthatatlan” határvonalát képezi, és persze mit szólnak ehhez az ellenzéki pártok választói. Ezek az ellenzéki pártok ugyanis egymással is versenyt futnak a legerősebb ellenzéki párt címéért.

Beszélgessünk! Ezekről is.