Mindenki Egyeteme program lesz a DUE-n

Dunaújvárosi Egyetem – Mindenki Egyeteme program (Nyitott Egyetem utódja)

A Dunaújvárosi Egyetem a 2015/2016. tanév első félévében indította el a Nyitott Egyetem programját a város és a régió lakosai számára, írja az uniduna.hu. A kezdeményezés célja, hogy a Dunaújvárosban és a környékén élő lakosok számára az Egyetem megnyissa kapuit, és az érdeklődők izgalmas kurzusok formájában bekapcsolódhassanak képzéseinkbe. Az intézmény 2016 őszén megújult Mindenki Egyeteme címmel hirdette meg programjait. A Mindenki Egyetemén résztvevők megismerhetik belülről a Dunaújvárosi Egyetem életét, oktatóit és hallgatóit.

A képzés a jelentkezők számára a Dunaújvárosi Egyetem jóvoltából ingyenes. Az intézmény a Mindenki Egyetemének programját a társadalmi felelősségvállalás keretein belül indítja el, az életen át tartó tanulás jegyében.

A Mindenki Egyetemére bárki jelentkezhet, akit a meghirdetett előadás témái közül valamelyik érdekel. A Mindenki Egyeteme programjai közül bármelyik, de akár az összes meghirdetett előadás is választható (ezt a jelentkezési lapon kell majd jelezni).

Jelentkezés feltételei:

A Dunaújvárosi Egyetem Mindenki Egyeteme programjára bárki jelentkezhet, akit érdekelnek a meghirdetett online kurzusok.

A Mindenki Egyetemére való jelentkezés feltétele, hogy az érintett kitöltse a jelentkezési lapot, amelyet alább megtalál űrlap formájában.

Érdeklődni lehet: Szabó Eleonóra tanulmányi előadónál e-mailben: [email protected] és a [email protected] címen.

Jelentkezési határidő: 2021. szeptember 30.

Jelentkezési lap

Az előadásokon reszt venni érvényes védettségi igazolvánnyal lehet!

A Mindenki Egyetemén választható előadások:

Bitcoin? – és ami mögötte van

Előadó: Dr. Keszi-Szeremlei Andrea

Időpont: október 2. 9:00-10:30

Helye: Főépület F308-as terem

Az előadás tartalma:

Szinte naponta hallhatunk valami érdekeset a bitcoinról, rendkívüli árfolyamokról, gyors meggazdagodásról. De vajon tényleg készüljünk arra, hogy egy új típusú pénz veszi át a helyét a jól megszokott bankjegyeinknek és számlapénzünknek? Honnan jön egyáltalán ez a kriptovaluta? Miért olyan érdekes, kik használják elsősorban és kik körében népszerű? Hogyan juthatunk hozzá és hogyan tudjuk tárolni a kriptovalutánkat? Vajon mire tudjuk felhasználni a kibányászott bitcoint és hogyan kapcsolódik a működéshez a blokklánc technológia? Maradandó lesz ez a pénz és a működése alapját képező technológia? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az előadásunk során.

A robotok megjelenése fenyegeti-e a munkahelyünket?

Előadó: Dr. Kőkuti Tamás

Időpont: október 2. 11:00-12:30

Helye: Főépület F308-as terem

Az előadás tartalma:

Az Ipar 4.0 generálta változások a foglalkoztatásra is nagy hatással vannak. A technikai fejlődés valóban felgyorsult, de ezzel párhuzamosan jelentős munkaerőhiány is jelentkezik bizonyos területeken.

Az előadás fontos kérdései: Az automatizálás, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia megoldás lehet a munkaerőhiányra? Milyen jellegű munkákat válthat ki a technikai fejlődés?

Az Ipar 4.0 munkaerőpiaci hatásai Fejér megyében

Előadó: Dr. Budai Gábor

Időpont: október 2. 14:30-16:00

Helye: Főépület F308-as terem

Az előadás tartalma:

Az Ipar 4.0 név a negyedik ipari forradalmat jelöli, vagyis az automatizálás, a robotok és a mesterséges intelligencia időszakát.

Az előadásban említésre kerülnek azok a Fejér megyében működő gazdasági társaságok, amelyek az Ipar 4.0-val kapcsolatos technológiát alkalmaznak. Valamint szó lesz még Fejér megye munkaerőpiaci adatairól is, abban a tekintetben, hogy csökkenés prognosztizálható a szakképzettség nélkül is ellátható – betanított – munkahelyek számában, miközben egyre növekvő igény mutatkozik a rendszerek tervezésével, építésével, üzemeltetésével foglalkozó informatikai és robotikai képzettségű szakemberek iránt. Ezzel egyidejűleg pedig megváltoznak a kompetencia-elvárások is: egyre nagyobb a hangsúly lesz a kreativitáson és az emberi együttműködésen. Továbbá, már napjainkban is érezteti hatását az az évek óra húzódó negatív tendencia, hogy Fejér megyében a gazdaság számára nélkülözhetetlen szakképzett munkaerőből hiány alakult ki.

Generációs ellentétek – útmutató egymás megértéséhez a baby boomerektől az alfákig

Előadó: Csikósné Maczó Edit

Időpont: november 20. 9:00-10:30

Helye: Főépület F308-as terem

Az előadás tartalma:

A generációk között megfigyelhető különbségek mindig is jelen voltak társadalmunkban, amelyek leginkább abból fakadtak, hogy az eltérő korokban szerzett tapasztalatok más és más értékrendet helyeztek fókuszba. Mióta azonban elterjedtté vált a különböző korban születetteket betűkkel felcímkézett kategóriákba sorolni (X, Y, Z, alfa), s az egyes típusokat meglehetősen általánosított, közös vonásokkal jellemezni, egyre markánsabbnak tűnik a generációk egymásra mutogatása, leginkább a társadalmi problémák feletti felelősségvállalás tekintetében. De vajon tényleg a baby boomerek tehetnek a kialakult környezeti helyzetről? Az X-esek valóban megrögzött maximalisták, akik nem engednek beleszólást a gyereknevelésbe sem? Vajon igaz, hogy az Y-okra lehetetlen számítani hosszútávon egy munkahelyen? És a Z-sek és alfák tényleg életképtelenné válnának az okoseszközeik nélkül?

Az előadás – többek között – ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni és olyan új nézőpontot kínálni, amely segítségül szolgálhat elsősorban a szülőknek, nagyszülőknek és pedagógusnak a mindennapok nevelési kihívásaihoz

A digitális egészségpiac közösségi értékteremtése

Előadó: Kovács Szilvia

Időpont: november 20. 11:00-12:30

Helye: Főépület F308-as terem

Az előadás tartalma:

Mindannyiunk életét meghatározza egészségi állapotunk, de különböző életszakaszainkban mások a motivációnk és az elvárásaink önmagunktól és az egészségpiactól egyaránt. Amíg a 20-as éveinkben akár a „túlteljesítés” és testünk-szellemünk teljesítőképességének fokozása is lehet a célunk (pl. memória, szépség), addig a 40-es éveinkben már a normál egészségi állapot fenntartása válhat irányadóvá a munkaerőpiaci teljesítményünk biztosítása érdekében; a 60-es éveinkben pedig már az élet meghosszabbítása, és vele a még megélhető élmények igénye válhat fontossá (anti-ageing).

Az egészségpiac tehát a társadalom széles (demográfiai) rétegeit érinti (és ma már nem betegpiacról beszélünk), illetve egyre inkább kiterjed, több piacot összekapcsol (pl. táplálkozás, turizmus, sport, divat), továbbá fontos eleme a fogyasztói tudatosság és aktivitás.

Mindezek alapján, az előadás célja, hogy az egészség fogalmát komplex módon vizsgálja, az egészségpiacot pedig a fogyasztói igények alapján mutassa be, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának lehetőségeire.

21. századi eszközök, 21. századi generációk tükrében

Előadó: Bartal Orsolya

Időpont: november 20. 14:00-15:30

Helye: Főépület F308-as terem

Az előadás tartalma:

A technológia rohamos fejlődése kihat a társadalomra és az emberek szokásaira. A digitális és online tér érezhetően megváltoztatja az emberek mindennapjait, hagyományos tereiket átalakítja. (Kővári, 2020. o. 70.) A személyes tér az elektronikus eszközökkel támogatott folyamatokban központi szerepet játszik, hiszen ezen körülmények által adottak leginkább a feltételek az egyén igényeihez alkalmazkodó környezet kialakítására. (Racsko, 2017) A tanulás, a kommunikáció vagy éppen a szocializációs színterek átalakulóban vannak az utóbbi évtizedben. Jellemzően a közösségi tudásmegosztás vált dominánssá, a kollaboráció került előtérbe, amikor a virtuális térben tértől, helytől, időtől függetlenül tudnak az emberek egymással interakcióba lépni. Előadásomban a fenti témát kívánom körbejárni, egy empirikus kutatás részeredményeinek bemutatásával korcsoportok vonatkozásában.

A semmiből teremtett oktatás

Előadó: Magyar András Tamás

Időpont: november 20. 16:00-17:30

Helye: Főépület F308-as terem

Az előadás tartalma:

Az előadás röviden összefoglalja, hogy a II. világháború után hogyan építik újjá Dunapentele iskoláját, majd bemutatja, hogy az épülő Sztálinvárosban hogyan teremtik meg a közoktatás feltételeit. Az előadó felidézi a város ikonikus helyszíneit, melyek mindegyike a fiatalsághoz, a gyermekek neveléséhez, oktatásához, valamint a szabadidő eltöltéséhez kötődik. Sorra veszi a város iskoláit, láthatóvá teszi, hogy alig húsz év alatt a „kukoricaföldekből kinőve”, hogyan teremtik meg az ország egyik legjobban működő városi iskolahálózatát. Ez az iskolahálózat a gyermekek és a tanulni vágyó felnőttek létszámával egyre bővült és erősödött. Az ’50-es évek végére tetten érhető lett a társadalmi mobilitás, s ezt helyezi az előadó történelmi távlatba.