A tavalyi esztendő nagyvilágban történt eseményei időrendi sorrendben (1. rész)

Január 1.: véget ért a brit EU-tagság 2020. január 31-i megszűnése (Brexit) óta érvényben lévő átmeneti időszak. Az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi kapcsolatait meghatározó megállapodás ideiglenes alkalmazása után hivatalosan május 1-jén lépett életbe. 

Január 1.: felavatták az orosz gázt a Fekete-tenger alatt Európába szállító Török Áramlat vezeték szerbiai szakaszát. 

Január 1.: Portugália vette át az EU Tanácsának soros elnökségét Németországtól. 

Január 3.: megalakult az új amerikai kongresszus, amelynek mindkét házában a demokrata párti törvényhozók vannak szűk többségben. 

Január 5.: megállapodással ért véget Katar blokádja, amelyet kilenc szunnita arab ország hirdetett meg 2017-ben. 

Január 6.: Szudán is aláírta az úgynevezett Ábrahám-egyezményt, ezzel megnyílt az út Szudán és Izrael kapcsolatainak rendezéséhez. 

Január 6.: az Európai Bizottság engedélyezte az amerikai Moderna, 29-én a brit–svéd AstraZeneca, március 11-én a Janssen (egydózisú) koronavírus elleni vakcináját (a Pfizer/BioNTech vakcinája már 2020 decemberében megkapta az engedélyt). Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) május 31-én engedélyezte a Pfizer/Biontech-vakcinák használatát a 12–15 éves, majd november 25-én az 5–11 év közti korosztályban. 

Január 6.: tüntetők, köztük Donald Trump volt elnök hívei is, az elnökválasztáson alulmaradt elnök beszéde után megrohamozták az amerikai törvényhozás washingtoni székhelyét, ahol a sze­nátus a 2020. november 3-i elnökválasztás eredményét hitelesítette. A Capitoliumot ki kellett üríteni, a rendet csak órák múlva sikerült helyreállítani, a zavargásokban öten életüket vesztették. Az események után a legnagyobb közösségi médiaplatformok – a szólásszabadság korlátozhatóságának kérdését felvetve – felfüggesztették Donald Trump fiókjának használatát. A demokrata többségű képviselőház 13-án lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást indított Trump ellen, akit a szenátus február 13-án felmentett, így ő lett az első elnök, aki ellen kétszer is megindult az impeachment. A képviselőház május 21-én kétpárti vizsgálóbizottság létrehozásáról döntött, miután ezt a szenátusban a republikánusok megakadályozták, a képviselőház különbizottságot hozott létre. 

Január 10.: Kirgizisztánban az előrehozott elnökválasztást Szadir Zsaparov korábbi kormányfő nyerte meg. Április 11-én rendkívül alacsony részvétel mellett népszavazáson hagyták jóvá az elnöki rendszert bevezető új alkotmányt. A november 28-i parlamenti választásokon a Zsaparov elnököt támogató pártok szereztek többséget, az ellenzék választási csalásra hivatkozva nem fogadta el az eredményt. 

Január 10.: Kazahsztánban az ellenzék által bojkottált választáson a kormányzó Nur Otan párt kétharmados többséget szerzett. 

Január 11.: Ferenc pápa a katolikus egyház kánonjogát módosítva a nők számára is engedélyezte a liturgikus lektori és akolitusi szolgálatot. 

Január 11.: Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt választották meg az állampárt, a Koreai Munkapárt főtitkárának. Szeptember 30-án Kim húgát, Kim Jo Dzsongot is beválasztották a kommunista diktatúra legfőbb államhatalmi testületébe. 

Január 11.: Tajvan a globális partnerség szintjére emelte kapcsolatait az Egyesült Államokkal, majd október 28-án – Kína újabb heves tiltakozását kiváltva – elismerte, hogy állomásoznak amerikai katonák a szigeten. 

Január 14.: Ugandában a hivatalban lévő Yoweri Museveni hatodszor nyerte meg az elnökválasztást. 

Január 15.: A családtámogatási botrány miatt lemondott a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. A március 15–17-i előrehozott választáson Rutte liberális-konzervatív pártja szerepelt a legjobban, de a kormányalakítási tárgyalások az év végéig sem jártak sikerrel. 

Január 16.: Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök lett a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnöke, majd ősszel a CDU/CSU pártszövetség közös kancellárjelöltje. A választásokra a Zöldek történetük során először állítottak kancellárjelöltet Annalena Baerbock társ­elnök személyében, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje Olaf Scholz pénzügyminiszter, alkancellár lett. 

Január 16.: az olasz–amerikai Fiat Chrysler és a francia Peugeot (PSA) egyesülésének lezárultával a világ negyedik legnagyobb autóipari csoportja jött létre Stellantis néven. 

Január 16.: Genfben megállapodás született a líbiai ideiglenes kormány megválasztásának módjáról, a február 5-én megválasztott Abdulhamid Mohammed Dbeibeh ideiglenes kormányfőnek és a háromfős elnöki tanácsnak március 10-én szavazott bizalmat a nyugati és a keleti országrészeket képviselő frakciókra oszlott törvényhozás. Az országban október 5-én fogadták el azt a törvényt, amelynek alapján megrendezik a megbékélési folyamat kulcseseményének számító december 24-i elnök-, majd januárban a parlamenti választást. 

Január 17.: a moszkvai repülőtéren őrizetbe vették a németországi gyógykezeléséről hazatért orosz ellenzékit, ­A­lekszej Navalnijt, akinek alapítványa ezt követően videót tett közzé az interneten Vla­gyimir Putyin elnök luxusvillájáról. A Navalnijra korábban kiszabott feltételes börtönbüntetést február 20-án letöltendőre változtatták, s több új jogi eljárás is indult ellene, a hozzá kötődő szervezeteket betiltották. Navalnij március 31-én éhségsztrájkot kezdett a börtönben az orvosi ellátás hiánya miatt, amellyel április 23-án hagyott fel. Támogatói január 23-án és 31-én országos, hatósági engedély nélküli tiltakozásokat tartottak, ezeken tízezernél több embert vettek őrizetbe. 

Január 20.: beiktatták hivatalába Joe Bident, az Egyesült Államok 46., demokrata párti elnökét és az első színes bőrű és szintén első női alelnököt, Kamala Harrist. Biden első hivatali napján számos bevándorlási intézkedést módosított, és rendeletet írt alá az Egyesült Államok visszatéréséről a párizsi klímaegyezményhez, ez február 19-én vált hivatalossá. 

Január 21.: lemondott Uhnágín Hürelszüh mongol miniszterelnök és kormánya. A június 9-i elnökválasztást Hürelszüh nyerte meg. 

Január 22.: hatályba lépett az atomfegyverek betiltásáról szóló 2017-es nemzetközi szerződés (TPNW). 

Január 24.: Portugáliában a hivatalban lévő Marcelo Rebelo de Sousa nyerte meg az elnökválasztást. 

Január 25.: Törökország és Görögország öt év után folytatott újra tárgyalást a két ország közötti vitás ügyekről. 

Január 25–29.: a koronavírus-járvány miatt online formában rendezték meg a Davosi Világgazdasági Fórumot. 

Január 26.: a koronavírus-­járvány okozta válság miatt lemondott Giuseppe Conte olasz kormányfő, az új kormányt (amelyhez a jobboldal is csatlakozott, és szakértők is helyet kaptak benne) február 13-án Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke alakította meg. 

Január 26.: Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök első, telefonon folytatott tárgyalásán megállapodott, hogy meghosszabbítják a hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről kötött új START (START–3) szerződést. 

Január 31.: az EU-ból egy éve kilépett Nagy-Britannia felvételét kérte az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) szabadkereskedelmi szerveződésbe. 

Február 1.: a norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapja megvált utolsó részvényeitől is az olajkutatással és -termeléssel foglalkozó cégekben. 

Február 1.: Mianmarban az új parlament megalakulásának napján a hadsereg vette át a hatalmat, érvénytelennek nyilvánították a tavaly novemberi választások eredményét, szükségállapotot hirdettek ki, és őrizetbe vették az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. Szú Kji ellen tucatnyi per indult, a decemberben lezárult első eljárásban két év börtönre ítélték. A tiltakozásokat leverték, a sortüzeknek halálos áldozataik is voltak. A katonák 2023-ra többpárti, demokratikus választásokat ígértek, augusztusban ügyvezető kormányt alakítottak. 

MTI 

(Folytatjuk...)