Tisztelik a múltat, becsülik a jelent

Az alapítók napján 16 órakor a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomban szentmisét tartottak Spányi Antal Főtisztelendő megyéspüspök atya és Kristofory Valter plébános atya celebrálásával. A mise után az alapítók szobrainak megkoszorúzása következett. Először Dréta Antal mellszobránál rótták le tiszteletüket az ünneplők, majd átvonultak a plébánia előtti parkba, ahol József nádor mellszobránál, a plébánia falán lévő emléktábláknál és az emlékparkban, az eredeti József nádor szobor talapzatnál is elhelyezték a tisztelet koszorúit. A koszorúzások alatt közreműködött a Mezőfalvi Nőikar. A meghitt pillanatok után a résztvevők átvonultak a Kiss Kálmán Művelődési Házba. Itt először a Mezőfalvi Nőikar elénekelte a magyar Himnuszt és a magyarországi németek Himnuszát. Ezután Márok Csaba, Mezőfalva polgármestere mondta el ünnepi köszöntőjét. 

Ma, Mezőfalva alapításának 212. évfordulóját ünnepeljük. Fontos ez a nap számunkra, ezért minden évben tisztelettel emlékezünk elődeinkre.

A település területe a régészeti tanulmányok alapján már az ókorban is lakott volt. Később a Tatárjárás szinte mindent elpusztított. Erre a tájra kunokat, telepítettek, létrehozták a Mezőföldi Kunkapitányságot, Hantos, Előszállás, Karácsonyszállás, Perkáta és Újszállás falvakkal.  A következő másik nagy trauma a törökuralom volt, mely kiűzése után Újszállás helyén Újmajor állt néhány házzal. Ebben az időben már a Zirci Apátsághoz tartozott és 1786/87-ben templomot szenteltek Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A falu alapítása elhúzódott egészen az előszállási úriszék döntéséig, amely 1811. április 9-én döntött Hercegfalváról. 

A község alapítását az akkori zirci perjel, Dréta Antal kezdeményezte József nádor engedélyével, és az ő tiszteletére Hercegfalvának nevezték el. Zirc környékéről telepítettek ide németajkú jobbágyokat. A kezdet nagyon nehéz volt, azonban a jó földeknek és a kitartó munkának meg lett az eredménye. Ide tartozott a teljes környék, majd 1928-ban Előszállás Nagykarácsonnyal együtt önálló településsé alakult. Később 1947-ben Nagyvenyim is önálló lett.

A második világháború után a nemzetközi lakosságcsere tragikusan érintette a falut. 1299 német nemzetiségű lakost Németországba telepítettek ki és a helyükre, házaikba a Felvidékről, valamint a Tiszántúlról telepítettek embereket. 1951-ben a település nevét Mezőfalvára változtatták.

Mint ahogyan az a történelmi áttekintésből is kiderül, falunk nagyon sok nehézségen ment át. Mostanra sok minden megváltozott. A mezőgazdasági jelleg fennmaradt, azonban ez is lényegesen átalakult. Az állami gazdaság területe egyben maradt, itt jelenleg is gazdálkodás folyik. A termelőszövetkezet területét felosztották, kisebb-nagyobb gazdaságok alakultak ki. A föld szeretete azonban az itt élőkben mindig megmaradt, hiszen boldogulásuknak egyik meghatározó eleme. Számomra mindig fontos volt, hogy életem során olyan munkát végezzek, olyan helyen éljek, ahol jól érzem magam. Polgármesterként is azt vallom, hogy munkám során arra kell törekednem, hogy az itt élő emberek is jó érzéssel éljék mindennapjaikat. Falunknak mindig is meghatározó szerepe volt az oktatás terén. Úgy gondolom, hogy intézményrendszerünk mára kiteljesedett. A bölcsőde megnyitása nagyon sok családnak nyújt segítséget a megélhetésben. A szülők biztonságban, gondoskodó kezekben tudhatják gyermekeiket, vissza tudnak menni dolgozni, ezáltal a megélhetésük is stabilabbá válik.

Oktatási intézményeink – az óvoda és az iskola is – magas színvonalú szakmai munkát végeznek. Azt, hogy jó irányban haladunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sok gyerek születik, a bölcsőde és az óvoda teljes létszámmal működik, azaz megtelt.

Biztosított a teljes körű egészségügyi ellátás, melynek színvonalára szintén büszkék lehetünk. Jól működő civil szervezeteinkkel, melyek helyi értékteremtő közösségek, folyamatosan egyeztetünk a falu dolgairól, eseményeiről, rendezvényeiről. Tartalmas programjainkat sokan látogatják. Természetesen ez mind kell ahhoz, hogy Mezőfalva egy barátságos, élhető település legyen, mely minden itt élőt próbál szolgálni.

Céljaink a jövőt tekintve mindig vannak. Legfontosabb cél talán az elmúlt időszak figyelembevételével a béke, nyugalom biztosítása. A szomszédunkban egy értelmetlen háború zajlik, ami talán a legnagyobb veszélyforrás ma. Két ország háborús konfliktusa, amibe nekünk nem szabad beleavatkozni, hanem a szentatyával egyetértve a békére kell törekedni.

Sokat aggódtunk azon, hogy a Vasmű nehogy leálljon, mert akkor egy igazán komoly térségi katasztrófával állnánk szembe. A mai napi információk szerint ennek valószínűsége mára már nagyon lecsökkent, sok-sok családnak megnyugvást hozva. Falualapítóink jól döntöttek településünk létrehozása esetében. Olyan eszmeiséget alkottak, amit az itt élők a mai napig vallanak. Szeretünk itt élni, mindent megteszünk a fejlődésért, gyermekeink minél színvonalasabb neveléséért, oktatásáért, környezetünk védelméért, a biztonságos, nyugodt légkör megteremtéséért. Boldog születésnapot Hercegfalva-Mezőfalva! Isten éltesse sokáig!

A polgármester beszéde után a Mezőfalvi Nőikar, a Petőfi Sándor Általános Iskola népi énekesei, a Mezőfalvi Néptáncegyüttes és a Mezőfalvi Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes adott fergeteges műsort.