„Legyen ez a Te napod!” – Adonyban érzékenyítettek

Az alapítvány elnyerte a Belügyminisztérium és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet támogatását közösségi sport- és szabadidős nap megszervezésére, kiemelt fókusszal az értelmi fogyatékossággal élő különböző csoportok és a hozzátartozóik közösségépítésére. 

A programra meghívottak sora nem csekély: Felhőjárók Mozdulatszínház Százhalombatta, Tordasi Szivárvány Együttes Tordas, Csengettyű Együttes Érd, ÉFOÉSZ Martonvásár, Fejér vármegyei fogyatékosságügyi tanácsadó, a környékbeli értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik, helyi támogatók és szimpatizánsok, Adonyi Szociális Központ dolgozói, Szeplőtelen Szűz Mária Gondozóház lakói és gondozói. 

Az egész napos rendezvény első felében a pályázat által kedvezményezett csoportok és helyi érintett családok közösségépítő programjai zajlottak, délután pedig a szélesebb közönség számára is nyitott színpadi produkciókat mutattak be. Céljuk az volt, hogy ismerkedési, barátkozási lehetőséget nyújtsanak az érintetteknek, gazdagítsák személyes kapcsolataik hálózatát, segítséget nyújtsanak az érdekvédelmi lehetőségek jobb megismerésében, bemutassák a művészi önkifejezésben rejlő lehetőségeket, illetve rekreációs sportprogramokat nyújtsanak résztvevőknek családjuk körében. 

Délelőtt 11 órától a program tenisz volt. Ennek ötletgazdája egy értelmi fogyatékosságban érintett helyi tag, Krausz Edit, aki immár 20 éve aktív résztvevője a teniszklub életének, több helyi bajnokság nyertese, lelkes oktató és támogató. 

A program különleges értéke, hogy a vendégeket egy sorstársuk vezethette be szakszerűen a sport rejtelmeibe, ezáltal segítve a részvételi bátorságot. Ezt játék, sorverseny követte, majd egy drámatréning. Az érintett résztvevők számára a Felhőjárók Mozdulatszínház önkifejezést segítő foglalkozásait ismertette meg a környéken élő értelmi fogyatékosságban érintett fiatalokkal és családjaikkal, hogy inspirációt nyújtsanak, lelkesítsenek, önbizalmat erősítsenek azokban, akik eddig nem mertek művészi önkifejező eszközökhöz nyúlni. 

A Fejér-ÉFOÉSZ szakértője értékes tájékoztatást nyújtott a szervezetről, érdekvédelmi tevékenységéről, helyben is elérhető segítő szolgáltatásaikról. A szülők és családtagok feltehették kérdéseiket, szakmai tanácsot kérhettek az őket foglalkoztató problémákban. A szülői támogató csoportban a részt vevő szülőkkel (és családtagokkal) tematikus szülői csoportot szerveztek, ahol az élmények, érzések, problémák és megoldások megosztása történt. 

Mindezek után szabadtéri bográcsban főtt a gulyásleves, közös pizzasütést szerveztek az érdeklődők számára, akik maguk díszíthették, állíthatták össze pizzájukat, de volt helyi kézműves szörp kóstolója is. Délután a művelődési ház mögött művészeti program kezdődött a szabadtéri színpadon, ahol fellépett a Csengettyű Együttes Érdről, a Felhőjárók Mozdulatszínház Százhalombattáról, és a Tordasi Szivárvány Együttes. A színház és az együttesek tagjai, akik mindannyian értelmi fogyatékossággal élő emberek, egyaránt kiváló előadók, akik nagy érzelmi és esztétikai értékű produkciójukon keresztül mutatták meg, hogy milyen gazdag érzelmi tartalommal és művészi kifejezőerővel rendelkeznek.

A rendezvény alatt Glashütter Melinda kuratóriumi elnökkel beszélgettünk az alapítványról és a kezdeményezésről.

– A Carpe Diem Alapítvány már több mint 20 éves, kulcsi székhelyű civil szervezetként működött Dóka Marianna elnöklésével. Ő 2021 telén vetette fel, hogy át szeretné adni az alapítvány működtetését egy új kuratóriumnak. Mivel hasonló volt a tevékenységi területünk, mi mentálhigiénés szempontból hátrányos helyzetű fiatalokkal dolgoztunk akkor már évek óta, ezért gondolt arra, hogy az alapítvány szellemiségét talán mi tudnánk tovább képviselni, találnánk ebben új feladatokat. Ennek nagyon örültünk, és köszönettel elfogadtuk. Az alapítvány adonyi székhelyet kapott ettől az évtől, egy új kuratórium létesült ötfős tagsággal. 

– Mi a tevékenység? 

– Az alapítói cél a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű emberek életminőségének javítása, elsősorban a foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáféréseken, illetve rekreációs tevékenységeken keresztül. A mai napon például ennek azt a szegmensét valósítjuk meg, hogy az értelmi fogyatékossággal élők számára teremtünk közösségépítési, rekreációs tevékenységet családtagjaik körében, illetve egy társadalmi érzékenyítést végzünk az ő érdekükben, hogy jobban megismerjék őket az emberek, bátrabban közeledjenek hozzájuk. Az is nem titkolt gondolatunk, szándékunk ezzel kapcsolatban, hogy szeretnénk lehetővé tenni, hogy ők tanítsanak minket. Az értelmi fogyatékossággal élő embereknek van egy fokozott érzékenységük, képessége a szeretetre és ennek a kifejezésére. Ez egy nagy tanítás, ami nagyon jól jöhetne a többségi társadalom egészének. Ők ezt nagyon természetesen és nagy közvetlenséggel tanítják mindazoknak, akikkel találkoznak. Szerettük volna, hogy az itteni közösséggel is tudjanak találkozni. 

– Mennyire sziszifuszi ez a munka? Mennyire tudnak a gyakorlatban segíteni elhelyezkedésben, bármiben? 

– Az alapítványunk jelenleg ezzel még nem foglalkozik, nem végzünk foglalkoztatást, munkaerő-közvetítést. Mi a személyiségünkből, élettörténetünkből adódóan inkább a művészetek oldaláról közelítettük meg ezt a témát. Ezért is vannak ma elsősorban művészeti csoportok itt fellépőként. Azzal próbálunk szolgálatot tenni ennek az ügynek, hogy közösségeket, hidakat építünk a hétköznapi emberek és családok illetve a fogyatékossággal élő emberek és családok között. Mert az a tapasztalatunk, hogy a fiataloknak, akik ma itt vannak, jelentős részük dolgozik. Egyébként a különlegessége a tordasi Szivárvány együttesnek, hogy ha jól tudom, ez volt az első olyan művészeti csoport, amely rehabilitációs munkahelyként is regisztrálva van, a zenészeknek az a munkájuk, hogy ők zenészek. A Csengettyű együttes és a Felhőjárók mozdulatszínház tagjai pedig a nappali foglalkoztatóban vannak rehabilitációs munkahelyen, kreatív munkát, illetve bedolgozói munkát végeznek. Az a tapasztalatunk, hogy szeretnek dolgozni és nagyon jól tudnak dolgozni, ha erre lehetőséget kapnak. Szeretnénk a jövőben ezt is ismertebbé tenni. 

– Ha már a jövőről esett szó, mit szeretnének még? 

– Szeretnénk erősíteni a kapcsolatokat a közösségek között. Ez a mai nap is több művészeti csoport és lakóközösség találkozója volt, szeretnénk ezt a kört bővíteni további érintett művészeti csoportokkal, közösségekkel. Szeretnénk jobban bevonni helyi érintett családokat, a környékbeli települések érintett családjait megismerni, meghívni őket ilyen jellegű programokra, hogy alakuljanak ki ezek a közösségek nálunk is, legyen lehetőségük barátkozni, időt együtt tölteni, kreatív tevékenységet együtt végezni. Nagyjából ezek a következő lépések, amikben gondolkodunk. Azt tapasztaltam az eddigi működésünk alatt, hogy nagyon nyitottak az együttműködésre a különböző szervezetek, nagy örömmel vesznek részt ebben. 

– Nagy a hiátus ezen a területen? 

– Annyira egyénre szabott az, amit jó lenne csinálni, hogy hiába van, mondjuk egy megyében akár tíz ilyen szervezet is, ezek javarészt helyben tudják kifejteni a tevékenységüket. Az értelmi fogyatékossággal élők különlegessége az, hogy talán ők a legkevésbé mobilisak. Én ezt most így látom. Ők azok, akik gyakran a szomszéd faluig sem jutnak el, nem tudnak önállóan átmenni. Ezért hiába van a szomszéd településen egy nappali foglalkoztató, rehabilitációs munkahely vagy egy művészeti csoport, akkor sem tudnak bekapcsolódni. Erre is valamiféle megoldásokat kell keresni és találni. Sok ilyen szervezet van, és még sokkal több kell. 

– Milyen forrásokkal gazdálkodhat az alapítvány? 

– Ez a rendezvény pályázati támogatással jött létre, illetve az adonyi önkormányzat a művelődési központon keresztül is komoly támogatást nyújtott mind tárgyi, mind anyagi értelemben. 

– Van már következő kitűzött cél? 

– Van olyan projekttervünk, amire pályázunk, de nem akarnám elkiabálni. Szintén értelmi fogyatékossággal élő csoport számára, és művészeti témában pályáztunk egy közösségi színházi előadás létrehozására. Az alapítvány szintjén pedig most fut egy pályázatunk, amit egy kiadványra nyertünk. Civil szervezetek mentálhigiénés tevékenysége a fiatalok körében címet viseli. Mi Dunaújvárosban dolgoztunk az Iránytű programban beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő kamaszokkal, és az ott szerzett tapasztalatainkból készíthetünk egy kiadványt, amit esetleg a hasonló esetekkel foglalkozó pedagógusok, vagy más szakemberek, illetve szülők forgathatnak. Ezt még az idén megvalósítjuk, úgy gondolom, valamikor ősszel fogjuk kiadni.