Már a neolitikum embere is menedékre talált itt

Barlangnak nevezzük a Föld szilárd kérgében természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket. Ez a hivatalos meghatározás. A barlangokkal foglalkozó tudomány pedig a barlangtan, vagyis a szpeleológia. A Földön a leghosszabb az 590 km hosszú Mamut barlang rendszer, mely Amerikában Kentuckyban található, Magyarországon pedig a Baradla - Domica barlangrendszer, amely valamivel több, mint 25 km. Igaz hazánkban csak 20,5 km szakasza van az említett barlangnak, a többi átnyúlik Szlovákiába. A legmélyebb barlang a világon Grúziában található, 2 140 méter mély, Magyarországon pedig az István – lápai - barlang a maga 254 méteres mélységével. 

A barlangok rejtélyes világa

A barlangok sok ember számára taszító sötét helynek számít, pedig számtalan titkot rejtenek a múltból, és ámulatba ejtő képződményeket is láthatunk bennük. A barlangokat képződésük szerint különböztetik meg, vannak a befoglaló kőzettel egyidejűleg képződött, ezeket szingenetikus barlangoknak nevezzük és vannak a már kialakult kőzetben utólagosan létrejött barlangok, ezek pedig a posztgenetikus barlangok. Ezek szakértői, feltárói, tanulmányozói, bejárói a barlangkutatók vagy barlangászok. Az ő segítségükkel sok mindent tanulhatunk a barlangok által, akár a földünk keletkezéséről, a geológiáról, vagy a különböző kőzetekről. Információkat szerezhetünk a földtörténeti korokról, rálátást adnak a kőzetek különleges tulajdonságaira, régészeti felfedezéseket találhatunk bennük, és akár a föld vízháztartásáról is információkkal szolgálhatnak. A barlangok nagy részét alapvetően nem lehet bejárni, csakis a szűkebb részek tágításával, kiépítésével juthatnak a barlangászok tovább. Ami a barlangokban vár minden látogatót, az maga a látvány, a kristálytiszta levegő, és egy oly érdekes világ, amitől egyik ámulatból a másikba lehet esni. Fontos viszont megjegyezni, hogy a barlang egy ismeretlen terep és néha roppant veszélyes. Ezért csakis szakavatott kutatók, tapasztalt barlangászok végzik ezt a feladatot, majd amikor ők biztonságosnak ítélnek meg egy barlangot, akkor bocsájtják azt a nagyközönség számára. A kiépített barlangok, amelyeket már turisták is látogathatnak, azok is még rendelkeznek feltáratlan részekkel. Június 25-e tehát az a nap, amikor minden évben megünnepeljük a barlangokat. Nagyon sok rendezvényt, túrát szerveznek ezen a napon, illetve a rákövetkezendő időszakban. Mindenkinek ajánlom, hogy egyszer vegyen részt egy barlangtúrán, ugyanis a barlangok története magába foglalja az emberiség történelmét is, keletkezésük számos kérdésre szolgálhat magyarázattal.

Mi a helyzet Magyarországon

Magyarországon jelenleg 4018 barlangot tartanak számon, ami nem is biztos, hogy egészen pontos adat. A jelenleg ismertek közül viszont csak kicsivel több, mint száz éri el az egy kilométert. A barlangok a hazai természetvédelmi törvény szerint magántulajdonba nem adható, védett természeti értéknek minősülnek. Az is ismert, hogy a barlangoknak gyógyító hatása is van. Ezek hazánkban a Szemlőhegy, Budai Vár Barlang, Pálvölgy, Jósvafő, Tapolca, Miskolc, Abaliget. Az ezekben megtalálható mikroklíma jó hatással bír a légzőszervi betegségekben szenvedők számára. Legismertebb bejárható barlangunk az Aggteleki cseppkőbarlang, melynek teljes hossza szlovákiai szakasszal együtt több, mint 25 km. Már a neolitikum embere is menedékre talált itt. Jósvafő községig húzódó főágának hossza 7 km. A barlangot páratlanul változatos színű és formájú cseppkövek díszítik. A Csontház-terembe barlangi medve csontjaival, kő, valamint csont szerszámokkal együtt emberi csontvázakat is rejt. Van benne egy hatalmas terem, melynek kitűnő az akusztikája, így ma koncerteknek ad helyszínt, sőt barlangi esküvőket is celebráltak már benne. Talán ezért is az egyik leglátogatottabb barlangunk. Érdemes még a sok hazai barlang mellett megemlíteni a tapolcai Tavas barlangot, mely Magyarország egyetlen olyan barlangja, ami csónakkal is bejárható, hogy ez megvalósuljon a Tapolca patak vizét duzzasztották fel. A mintegy három kilométer hosszú barlang pompásan megvilágított, kétszáz méteres szakasza egy vízi körútvonalon járható be. E sorok írója megtapasztalta mindezt és páratlan élményben volt része, így mindenkinek csak ajánlani tudom. A fővárosi Pálvölgyi barlang a Budai-hegység leghosszabb barlangrendszere, mely 7200 méter, mélysége pedig 104 méter. Kiépített szakasza 500 méteres hosszú. Vannak még feltáratlan részei is, ami nem bejárható, így valószínűsítik, hogy hossza akár az eddigi duplája is lehet.

Még néhány érdekesség

A barlangokra jellemző a hőmérsékleti kiegyenlítettség, ez mindig az adott terület évi középhőmérsékletével megegyező értéket jelent (Magyarországon ez 10-13 °C). A levegő hőmérséklete télen, nyáron és minden évszakban legfeljebb csak 1-2 °C fokkal változik, de leginkább csak a bejárati szakaszban. Az ősember egyrészt a hőmérséklet eme kiegyenlítettsége miatt választotta lakóhelyéül a barlangokat. Akkor hidegebb volt az éghajlat, ezért is érthető, hogy őseink a télen-nyáron egyforma, és jól kibírható klímájú barlangokba költöztek. Magas a barlangi levegő relatív páratartalma is. A tipikus barlangi részek értékei 98-99% érték körül mozognak, a hőmérséklethez hasonlóan ez a tényező is egyforma minden évszakban.

Tehát végezetül, június 25. a barlangok napja, akik tehetik, látogassanak el egy magyarországi barlangba, meglátják, hogy nem fogják megbánni, mert rengeteg élménnyel lesznek gazdagabbak!

Felhasznált irodalom:

Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005 https://fonyod.hu/en/hirek/hrek/%C3%B6nkorm%C3%A1nyzat/1561-junius-25-barlangok-napja Kordos László: Magyarország barlangjai, mek.iif.hu

https://bcoolmagazin.hu/barlang-nap-fold/