Költséghatékonyság elérése alternatív energiaforrások ki- és felhasználásával

Schrick István polgármester azt nyilatkozta a Dunaújvárosi Hírlapnak tavaly ősszel, hogy a Covid után ismét egy speciális helyzetbe kerültek. Elmondta, hogy azoknál a városi intézményeiknél, ahol lejártak a szolgáltatói szerződéseik, kaptak új ajánlatot az energiafelhasználásra, amelyek huszonnyolcszorosai a korábban fizetetteknek. A sportcsarnok a többihez képest nagyon kedvező ajánlatot kapott, „csak” tízszeres a fűtés végösszege a korábbinak, tehát 3 millió helyett 30 millió forintba kerül a sportlétesítmény fűtése. Ennek ellenére nem zárták be télre sem, mert az emberek igénylik a közösségi tereket, a sportcsarnokba Dunaújvárosból kijártak edzésekre és mérkőzésekre a sportolók. De természetesen tettek észszerűsítési lépéseket. Illetve elgondolkodtak a sportlétesítmény gázfűtésének kiváltásán. 

Megújuló energiák hasznosítása 

A város vezetése egyébként is törekszik rá, hogy az intézmények energiafelhasználását ­megújuló energiával biztosítsák. A Manóvár Óvoda és Bölcsőde pályázati forrásból energiahatékonysági felújításban vett részt, a beruházás eredményeképpen a rácalmási nevelési intézmény fűtését geotermikus energia felhasználásával, talajszondás hőszivattyúkkal oldják meg. Takarékoskodnak az intézményekben a hőfokszabályozással, a nyitvatartással, ám ennél tehetnek még többet, és tesznek is: például zöldenergiával oldják meg az óvoda áramellátását is. 

Napenergia és geotermikus fűtés 

A napelemes rendszerek közismertek, nagyon sok család, magánszemély él ezzel a kedvező lehetőséggel a háza áramellátásának biztosítása terén. A geotermikus fűtési lehetőség azonban még nem annyira közismert. Lényege: az ingatlan alatt található meleg talajrétegek ingyenes energiaforrást jelentenek, amit ki lehet aknázni és hasznosítani. A geotermikus energiával való fűtés páratlan előnyökkel jár, miközben védi a környezetet és csökkenti a klímaterhelést. A geotermikus hőszivattyúk, más néven földhő üzemű hőszivattyúk a földben meglévő hőt használják az épületek fűtésére. Mint minden hőszivattyús fűtési rendszer, ezek is ugyanazon az elven működnek, mint a hűtőszekrények – csak fordítva. Egyszerűen fogalmazva, a készülék a meglévő hőt felveszi a földből, összesűríti, és egy másik helyre szállítja, oda, ahol fűteni szeretnénk vele – a rácalmási példánál maradva az óvodába, ahol már működik, a későbbiekben pedig a sportcsarnokba, ahol ezzel váltják ki a gázt. 

Csökkentik az intézmények gáz- és áramszámláit 

– A magas számlák láttán nem tétováztunk, elhatározásra jutottunk: saját forrásból áldoz az önkormányzat arra, hogy tovább csökkentse az intézmények gáz- és áramszámláinak végösszegét. Ennek egyik módja – ahogyan azt már az előbbiekből is érzékelhető, és Rácalmáson mondhatni gyakorlat – az alternatív energiák további hasznosítása. A képviselő-testületi döntés megszületett év elején, és ennek nyomán tavasszal elkezdődött a kivitelezés előkészítése, illetve ma már javában tartanak, helyenként a befejezéséhez közelednek a munkálatok. A sportcsarnoknál például a geotermikus kutak elkészültek, amelyek a föld hőjének kiaknázásával biztosítják majd a nagy légterű épület fűtését – kiváltva ezzel a gázt részben vagy reményeink szerint teljesen. A kutak készek, a csarnok hőcserélőinek a beszerelése van folyamatban, vagyis a rendszer napokon belül elkészül, és ősztől már működik is – mondta el Schrick István. Hozzátéve: 

– Az óvoda és bölcsőde tetejére felkerültek már a napelemek, és elkezdték a szakemberek a polgármesteri hivatal épületére is a napelemek telepítését, lehet, hogy mire ez a cikk megjelenik, már el is készülnek azzal. Örülnénk, ha minél előbb rácsatlakoztathatnánk ezeket a rendszereket is a szolgáltató hálózatára. A geotermikus fűtés kialakítása nettó több mint 90 millió forintba került, a napelemrendszer kiépítése pedig 23 millió forintba fog kerülni. E beruházásokkal az önkormányzat összességében több mint 100 millió forintot költ most arra, hogy csökkentse intézményeinek energiaköltségeit.