Isten éltessen minden magyar egészségügyi dolgozót!

A magyar egészségügyet sokan és folyamatosan támadják, hogy nem megfelelő mértékben áll a magyar társadalom rendelkezésére. Azt azonban tudni kell, hogy ez egy nagyon összetett és bonyolult probléma, amit főleg az utóbbi években tapasztalt próbálkozások ellenére sem, lehet egyik napról a másikra megoldani. Ennek ellenére a magyar egészségügyi dolgozók nagy része a nehézségek mellett is nagyszerűen és szakszerűen látja el munkáját, ezért is megérdemlik, hogy köszöntsük őket. Én személy szerint mindig is tiszteltem azokat az embereket, akik olyan munkát végeznek, amire én sohasem lennék képes, ilyen például az egészségügyben dolgozók munkája. Aki engem ismer, az tudja, hogy egy sima vérvétel előtt, én már napokkal előtte izgulok, talán ezért is lett belőlem muzeológus.

Ki is volt Semmelweis Ignác?

Az anyák megmentője 1818 július elsején született Budán. A magyar orvos elsőként tekintett a gyermekágyi lázra, mint ami egy fertőzés következménye és nem önálló betegség. Rájött, hogy a kórt maguk az orvosok és orvostanhallgatók terjesztik. A boncolásokat is végző orvosok adják át a szülő nőknek a fertőzést. A bábák nem végeztek boncolást, így a vérmérgezés eme speciális fajtája alig fordult esetükben elő, így ez is alátámasztotta Semmelweis állításait. A megoldást a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetése jelentette, de a felfedezést az akkori orvostársadalom nem támogatta, sőt komolyan ellenezte. Ennek ellenére Semmelweis Ignác felfedezését közzétette és kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályaira történő belépés előtti klórmész-oldatos kézmosásra. Ez egy negyedórás procedúra volt, a kézmosást, ugyanis egészen könyékig, mégpedig körömkefével kellett elvégezni, ami nem váltott ki osztatlan sikert az egészségügyi személyzetnél. Módszerének elterjesztése érdekében szélmalomharcot vívott az akkori orvostársadalom tekintélyes képviselőivel. Rendszeresen publikált az Orvosi Hetilapban, vezette a szülészeti és gyermekgyógyászati rovatot, majd szerkesztette az Orvosi Hetilap Nő- és Gyermekgyógyászat című szakmai mellékletét. Ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához, szellőztetéséhez, napoztatásához és a gyakori ágyhuzatcseréhez. Csak évekkel később, halála után derült fény a felfedezése hasznosságára, amikor is felfedezték a kórokozókat, illetve amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték el használni. Semmelweis halálának körülményei évtizedek óta tudományos viták tárgya. Egyesek szerint halálának oka a pályája kezdetén, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzés, mások viszont azt állítják, hogy agysorvadás miatt a döblingi elmegyógyintézetbe szállították és agresszív viselkedése végett a személyzet brutálisan bántalmazta, ami gyors halálához vezetett. 

Ma az ország egyik legismertebb egyeteme viseli a nevét

A nemzetközi hírű budapesti orvos és egészségtudományi egyetem, hosszú folyamat eredményeként 1969-ben vette fel Semmelweis Ignác nevét, így a maga több mint két és fél évszázados múltjával Magyarország legrégebbi és ma is működő orvos képző intézménye lett. A Semmelweis Egyetem ma az orvos- és egészségtudományok nemzetközi szinten is vezető felsőoktatási intézménye, tevékenysége az oktatás, kutatás-innováció és gyógyítás hármas egységére épül. Küldetése pedig az, hogy maga színvonalú oktatással minél jobb szakembereket képezzen ki. Még 2010 novemberében nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amelyben a Semmelweis-nap munkaszüneti nappá nyilvánítását javasolták, hogy az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését kifejezzék.  A javaslat 2011-ben lépett hatályba, azóta a Semmelweis-nap, az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi és az egészségügyben dolgozókra számára munkaszüneti nap.  2018-at Magyarország Kormánya Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánította, hogy méltó módon emlékezzen meg „az anyák megmentőjéről” születésének kétszázadik évfordulóján. Az emlékév fővédnöke Áder János akkori köztársasági elnök volt. 

Köszönjük az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját, és Isten éltessen minden magyar egészségügyi dolgozót!

Felhasznált irodalom:

Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993.

Kapronczay Károly (szerk.): Semmelweis. Budapest, 2015.

Antall József (szerk.): Képek a gyógyítás múltjából. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. Budapest, 1973.

Semmelweis Ignác emlékezete, 1–2.; vál. Szállási Árpád, sajtó alá rend. Gazda István, előszó Papp Zoltán, utószó Lampé László; MATI, Budapest–Piliscsaba, 2001 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)