Harmadik kötetét adta ki a Székesfehérvári Törvényszék

A Fejér vármegye járásbíróságainak szervezéstörténete című kötet szerzője Megyeri-Pálffi Zoltán, a HUN-REN-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa, aki a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok 1872. január elsejével kezdődő működéstől napjainkig bezárólag dolgozta fel a vármegyében található elsőfokú bírói fórumok szervezéstörténetét, olvasható a feol.hu-n. 

Az eddig kiadott kötetek kapcsán Spannerné Csatári Zsuzsanna, elnökhelyettes az erről tartott január 19-i sajtótájékoztatón elmondta:

– A pályázat keretén belül 2021 őszén jelent meg az első kötet A Székesfehérvári Törvényszék polgári kori története 1872-1944 címmel. A mű a Székesfehérvári Királyi Törvényszék működését dolgozza fel a megalakulásától kezdve egészen a második világháborúig. Az ezt kövező évben, 2022-ben egy újabb sikeres pályázat eredményeképpen került kiadásra a második kötet, a Jogszolgáltatás a polgári kori Fejér vármegye járásbíróságain 1872–1944 címmel, mely az előző tudományos értékű mű folytatásaként íródott és a vármegyei járásbíróságok történetébe nyújt bepillantást. 2023 decemberében pedig a Székesfehérvári Törvényszék Fejér vármegye járásbíróságainak szervezéstörténete címmel már a harmadik kötetet adta ki –.

Ami a mű tartalmának rövid bemutatását illeti az elnökhelyettes arra is kitért. Mint mondta 1872. január elsején öt járásbíróság – székesfehérvári, adonyi, móri, sárbogárdi és váli – kezdte meg működését. Néhány évvel később azonban szervezeti átalakulások merültek fel és két település között – Vál és Bicske – versengés alakult ki a járásbírósági székhelyért. Az évtizedekig húzódó rivalizálást végül miniszteri döntés zárta, így 1912-ben Bicskére helyezték át a királyi járásbíróságot. 

Napjainkban a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén négy járásbíróság – székesfehérvári, dunaújvárosi, bicskei és sárbogárdi – szolgáltat igazságot. 

A harmadik kötet kapcsán a szerző, Megyeri-Pálffi Zoltán úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évszázad változásait tekinti át, beleértve a személyi állomány és az infrastrukturális háttér megteremtését is.