2024.03.29. 15:30
Miért is pingáljuk a tojást húsvétkor? - galériával
Kevés árus, sok vevő jellemezte csütörtökön délelőtt a dunaújvárosi zöldség- és gyümölcspiac forgalmát.
Fotó: LI
Ennek ellenére a húsvéti ételekhez alapvető dolgokból – zöldségek, sonka, tojás – nagy kínálatból vásárolhattunk. Ami viszont meglepő volt, hogy a húsvét egyik szimbólumából, a bárányhúsból teljes volt a hiány. Érdeklődésünkre, ez vajon miért van így, az egyik üzletben tömör és teljesen elfogadható választ kaptunk:
- Tizenkétezer forint alatt nem tudtuk volna adni a kilóját, és ilyen áron a bárányhús iránt nincsen kereslet.
De nézzük a pozitív dolgokat! Igazi kincsekre is lelhetnek azok, akik kilátogatnak a piacra, ugyanis a húsvéti ünnep kapujában az asztalra tehető finomságok mellett kézműves csecsebecséket is vásárolhatnak. Csütörtökön igazán különleges szépségeket kínált standján Udvari Emese, aki kézzel festett tojásokkal csalogatta asztalához a kíváncsiskodókat. A hagymahéjjal színezett tojások némelyikét belsejétől megfosztva, ágra akasztható zsinórral kínálta, míg a többi keményre főzött tojásként díszítheti az ünnepi asztalt. Arra a kérdésünkre, hogy melyik, milyen technikával készült, Udvari Emese így válaszolt:
- A hagymahéjjal színezett, főtt tojást pöttyözéses technikával, míg a kifújt, lakkozott darabokat festéssel díszítettem. A három sziromból álló tulipános ékítés több jelentőséggel is bír, hiszen a nőiséget - ezzel együtt pedig az újjászületést -, valamint a szentháromságot is szimbolizálja.
Az egyedi darabokat hat- és nyolcszáz forintos áron vásárolhatták meg az érdeklődők, de ahogy a készítője elmondta, ha valaki úgy vigyáz a kézzel festett tojásokra, mint az üvegből készült karácsonyi díszekre, akkor akár több tíz évig is ékesítheti velük a húsvéti barkaágakat.
Ha már hímes tojás, akkor nézzük meg, mi is az eredete a tojásfestésnek?
A hímes tojás, piros tojás mai napig is az egyik legalapvetőbb tárgyi kelléke a kereszténység legnagyobb ünnepének, a húsvétnak. Az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Díszítését és kultikus felhasználását azonban nem a kereszténységtől eredeztethetjük, viszont az – mint annyi más esetben is – törekedett a meglévő, megszokott gyakorlat kereszténnyé tételére. Már a IV. századból vannak adatok arról, hogy a tojást egyházi áldásban részesítették. Az áldás hivatalos bevezetéséről a XII. századtól van tudomásunk, és ez a gyakorlat a mai napig is él a katolikus vallás, különösen a csíki katolikusság körében, de él a felvidéki katolikusok, a görög katolikusság és az ortodox vallás hívei között is.
Húsvét alkalmával itthon is sokan festenek vagy díszítenek tojást. Kerülhet az ünnepi asztalra, de lehet a locsolók ajándéka is.
A hímes tojás az élet hordozója, amely magában rejti a múltat és jövőt.
Az ősi kultikus jelek a régi magyar élet és hitvilág minden fontos mozzanatát tükrözik. Az ősi, sok esetben kozmikus jeleket a történelmi Magyarország minden részén használják.
Vagyis: tojást nem nehéz beszerezni - a multinacionális üzletekben kimondottan olcsónak mondható -, festésre föl!
Forrás: muvelodes.net
Húsvéti piac
Fotók: Laczkó Izabella