2024.03.04. 11:30
Nemzetünk és politikánk egy hölgy szemével
Egy igazi hölggyel, Batthyány-Schmidt Margittal beszélgettünk Budapesten egy közelgő dunaújvárosi eseményt megelőzően, amelynek ő lesz a vendége. A nő és a hölgy között nagyon sok a különbség. Nőnek születni egy biológiai folyamat, de hogy egy nőből hogyan lesz igazi hölgy, arra a legjobb példa éppen beszélgető partnerünk. Megvallom, mint hölgy nagy hatást gyakorolt rám. Tudása, élettapasztalata, elkötelezettsége, de ugyanakkor közvetlensége és kedvessége lebilincselt.
Batthyány-Schmidt Margit
Margit asszony férje, Batthyány Ádám, aki a magyar arisztokrácia azon kevés tagjához tartozik, aki a rendszerváltást követően rászánta magát a hazatérésre.
A Batthyány család története szorosan összefonódik a magyar történelemmel. Sok évszázada tartó történelmi elkötelezettségük, hazaszeretetük, tettvágyuk és cselekedeteik hitelesen dokumentálhatók.
A család legismertebb tagja gróf Batthyány Lajos, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke, aki 1849. október 6-án mártírhalált halt. Batthyány Ádám pedig annak a herceg dr. Batthyány – Strattmann Lászlónak az unokája, akit II. János Pál pápa huszonegy éve boldoggá avatott.
Margit asszony aktív szereplője a közéletnek, kiemelten az oly fontos női szerepvállalásnak. A vele való beszélgetésnek nem célja a Batthyány dinasztia szellemi örökségének teljes bemutatása, de az igen, hogy ennek a szellemi örökségnek a továbbvitele jó kezekben van. Beszélgető partnerünk a Magyar Női Unió Egyesület egyik alapítójaként, a Magyar Batthyány Alapítvány elnökeként, és az Új Társadalom Szalon alapítója és fő szervezőjeként aktívan tesz azért, hogy a magyar nemesi és polgári családok szellemi és kulturális öröksége fennmaradjon. Diplomáciai tapasztalatára alapozva és kiterjedt kapcsolatrendszere révén folyamatosan azon dolgozik, hogy országunk, kultúránk, hagyományaink és szellemiségünk jó hírét vigye a nagyvilágba.
Belecsöppent a Batthyány család mindennapjaiba
Közel három és fél évtizede, 1990-ben ismerkedtem meg Batthyány Ádámmal, ami gyökeres változást hozott az életemben – avat be a kezdetekbe Margit asszony. Nekem Ádám a második férjem, az első egy német orvostanhallgató volt, akitől az első gyermekem született. Egy ideig Németországban és Svájcban éltem, de hazavágytam, ezért úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk közös életünket. 1990-ben – az Antall kormány ideje alatt – a Parlamentben dolgoztam, ahol először munkakapcsolatba kerültem Ádámmal, ami később válásom után szerelemmé vált. Férjhez mentem hozzá, kapcsolatunkból két gyermekünk született. Belecsöppentem a Batthyány család életébe és mindennapjaiba, ami polgári lányként eleinte nagyon nehéznek tűnt, kellett idő, amíg beleszoktam. Természetesen tudatában voltam annak, hogy a Batthyány család mit adott a magyar nemzetnek, ezért is vállaltam egy merőben más, a megszokottnál eltérőbb életformát. Foglalkoztatott a család története, engem, akit inkább a matematika és az idegennyelvek vonzottak. A rendszerváltáskor azzal szembesültem, hogy a magyar társadalom bizalmatlan volt a történeti családokkal szemben, de még ma is bizonyos mértékben tartanak tőlük. Talán nem meglepő mindez annak tükrében, hogy
a szocialista időkben nem mutatták be az ő valódi szerepüket.
Pedig hitelesek, hiszen hozzájuk, családjukhoz kötődnek a magyar történelem kiemelkedő eseményei, fordulópontjai. Iskolákat, kórházakat alapítottak, templomokat építettek, nem megélhetési politikusok voltak, ugyanis ők már születésüktől fogva rendelkeztek vagyonnal, aminek egy részét a nemzet felemelkedésére fordították. Öt éve, 2019-ben egy konferenciát szerveztünk, amely a „Batthyány család a nemzet védelmében” címet viselte, bemutatva ezzel a főnemesi család tevékenységét egészen a 14. századtól az első világháborúig.
Hídszerep – istenhit, család, nemzet, anyaföld és közösség
Alapítója és egyben elnöke is vagyok a Magyar Női Uniónak – mondja Margit asszony, majd kifejtette – 2013-ban alapítottuk 17 személy részvételével, amelynek alapvető célja, hogy a vidéki nők helyzetével foglalkozzunk. Akkor Brüsszelben dolgoztam, mint agrárszakértő, azon gondolkodtam, hogyan lehetne a vidéki nőket – akik szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasághoz – integrálni a közösségi életbe. Egy olyan érdekérvényesítő szervezetben gondolkodtunk, ahol az említett nők hatékonyan érvényesíteni tudják érdekeiket. A Magyar Női Unió tavaly ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját és hídszerepet igyekszik betölteni a döntéshozók, az érdekérvényesítők és a vidéki nők között.
Öt alapértékünk van, úgymint istenhit, család, nemzet, anyaföld és közösség.
Ami a mezőgazdasághoz való kötődésünket bizonyítja, korábban Zala, jelenleg pedig Vas vármegyében van egy 200 hektáros földünk, amit bérbe adtunk, de azt tervezzük, hogy fiam, Boldizsár veszi majd át a gazdálkodást, ott fog letelepedni és növénytermesztéssel foglalkozni, hűen a Batthyány hagyományokhoz.
A megszerzett tudás egyben kötelez
Igyekszem minden megszerzett tudásomat a nemzet javára fordítani, ez nem lózung, hanem a valóság. – mondja a tanító, tanári, külkereskedelmi szaküzemgazdász, szociológus, mentálhigiénés szakember, és biztonságpolitikai szakértői diplomával is rendelkező Margit asszony. Szociológiai szakdolgozatomat Borsodnádasdról írtam. Itt szembesültem azzal, hogy egy fejlett térséget hogyan „lehet” tönkre tenni. Ami a biztonságpolitikát illeti, nos ezt a diplomámat a Covid-járvány idején kaptam kézhez. Mindez lehetőséget adott arra, hogy megfelelő szemmel tekintsek a vírus okozta válságra. Megtapasztalhattam ugyanis azt, hogy
a tilalmak, illetve a különböző korlátozások azért születtek, hogy minél több emberéletet tudjanak így megmenteni.
Ez így természetesnek is tűnik, de a Covid alatt ezen döntések szakmai hátterét is megismerhettem, amelyek nélkül nem lehetett felelősségteljes döntéseket hozni.
Ami a kialakult orosz-ukrán háború biztonságpolitikai részét illeti, ezt nálam sokkal szakavatottabb emberek elemzik. A háború kitörése előtt ennek ellenére mindenki azt mondta, hogy ez a háború nem robbanhat ki. Sajnos nem így történt. Én akkor az afrikai kontinensen voltam és azonnal felvettem a kapcsolatot kárpátaljai barátaimmal, ismerőseimmel. Édesanyaként azonnal átéreztem azt, hogy milyen kilátástalan helyzetbe kerültek a szomszédos országban élő családok. Felajánlottam segítségemet a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társaságának.
Célom lett a háború borzalmai elől menekülők felkarolása, segítése.
Azonnal munkához fogtunk, gyűjtéseket szerveztünk, az ebből származó összeget rögtön átutaltuk a rászorulók számára. Személy szerint Budapesten a menekült bázisra is elmentem, ahol orosz és angol nyelvtudásommal is segítettem a menekültek ellátásában, beszélgettem is velük, akik a háború miatt nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Sok édesanyának biztosítottunk több családszervezettel együtt ruhát, pelenkát, babakocsit, mert olyan gyorsan kellett elmenekülniük. Talán, ha több nő lenne döntéshozó helyzetben, nem lenne ennyi háború és szenvedés.
Férfiközpontú a magyar társadalom is
Ki kell jelenteni, hogy Magyarországon is a férfiak dominálnak, erre próbál rávilágítani az említett Magyar Női Unió is. Személy szerint én elutasítom az olyan kvótát, ami egy számot jelent és csak arra jó, hogy azért válasszanak egy bizonyos tisztségre nőket, mert oda egy nő kell, és nem nézik, hogy az illető rendelkezik-e megfelelő szakértelemmel, vagy sem.
Én az ilyen „felkéréseket” azonnal elutasítom, engem ne úgy kezeljenek csak, mint egy nőt, hanem egy olyan egyént, aki rendelkezik megfelelő képességekkel, szaktudással.
Ehhez kellenek a támogató férfiak, akik, mint egy jó házasságban, ahol a férfi és a nő is rendelkezik saját önismerettel, de közösen egy magasabb szintre tudnak jutni. Amennyiben ezt egy okos férfi megérti, akkor a siker adott.
A balkáni néptáncok varázsa
Szeretem a balkáni néptáncot, a kólót. Van egy varázsa, mégpedig az, hogy ebbe a táncba mindenki bekapcsolódhat, akár egyedül is. Nem szeretem az olyan összejövetelt vagy bált, ahová nekem muszáj egy férfi kísérővel megjelenni, mert ellenkező esetben nem tudok kivel táncolni, vagyis petrezselymet árulok. A kóló magába foglalja a ritmust, az együttlétet, a zene varázsa minden résztvevőt a hatalmába kerít, függetlenül attól, hogy az illető nő, vagy férfi. Budapesti lány vagyok, polgári családban nőttem fel, eleinte nem nagyon érdekelt a tánc, de miután a gimnáziumi szalagavatón egy balkáni – görög és bolgár – táncot adtunk elő, nagyon megkedveltem. Ezért szeretem ezt a fajta néptáncot, mert itt a táncban mindenki egyenlő. Még ma is táncolok, ha van rá lehetőségem.
Fiatalok Batthyány Köre
Amilyen nagy hatást gyakorolt e sorok írójára Batthyány-Schmidt Margit, úgy fia Boldizsár is, aki a beszélgetésünk végén érkezett meg. Én valahogy így képzelem el a jövő magyar politikusát, diplomatáját, mint ő. Arra a kérdésre, hogy tovább viszi-e szülei szellemi örökségét, gondolkodás nélkül igennel válaszolt. Ezért is hozta létre a Fiatalok Batthyány Körét, hisz a név kötelezi őt.
A huszonötéves Boldizsárban megvan az a képesség és akarat, hogy e nemes ügyet tovább vigye.
Margit asszony büszke is rá. Sok mindenről beszélgettünk még, és abban egyeztünk meg, hogy hamarosan folytatjuk.
Batthyány-Schmidt Margit március 7-én, csütörtökön érkezik Dunaújvárosba, ahol este fél hatkor a Dunaújvárosi Egyetemen egy Polgári Esten találkozhatnak vele. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők, higgyék el érdemes eljönni az eseményre, mert minden tekintetben, egy igazi hölgy lesz a vendég.