Szeptember végéig is el tarthat a dinnyeszezon

Várhatóan 140-160 ezer tonna görögdinnyét, és 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a nyári időszakban a hazai termelők. A külföldről származó rendszerint marokkói vagy görögországi dinnyével márciustól már találkozhattunk az üzletek polcain, sokan várják az ízletes és kiváló minőségű hazai dinnyéket - olvasható a Syngenta vetőmag nemesítéssel is foglalkozó vállalat közleménye az agrarszektor.hu-n.
–  Az átlagos éves dinnyefogyasztás 10 kg/fő körül alakul Magyarországon. A belföldi fogyasztáson túl, amely nagyságrendileg 100-110 ezer tonna, körülbelül 40-50 ezer tonna juthat exportra, amelynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül. Az export kiemelten fontos számunkra, mivel teljes mértékben ki tudjuk szolgálni a belföldi piacot kiváló minőségű hazai áruval. Ennél több dinnyét Magyarországon nem igazán lehet értékesíteni. Szerencsére a növekvő exportkapcsolatok révén arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye jelentős részét  ismertette véleményét az agrarszektor.hu-n Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.

A megszokottnál melegebb tavaszi időjárás a dinnye fejlődését is felgyorsította. Bár április közepén a hideghullám nem jött jól a termesztőknek, szerencsére ez az időjárási anomália nem okozott nagy gondot a dinnyeterületeken. A termések kifejlődése és érése a tavalyi évhez képest két héttel előrébb tolódott. A legkorábbi fóliasátras ültetésekből már június elejétől elérhető kisebb mennyiségben a hazai dinnye a boltokban és a piacokon. Június második felétől pedig tovább bővült a kínálat, köszönhetően a korai alagutas termesztésnek. Először a déli országrészből – Békésből és Baranyából, majd ezt követően Tolna és Fejér vármegyékből, valamint a hevesi és szabolcsi térségekből kerül a dinnye a fogyasztókhoz. Amennyiben az időjárás is kedvező, szeptember közepéig-végéig biztosan fogyaszthatunk a hazai dinnyéből.

A megváltozott vásárlási szokások miatt az áruházláncok egyre inkább a hét-tíz kilogramm alatti, kisebb termésméretű, kerek görögdinnyéket preferálják. Ezen kívül évről-évre kis mértékben, de növekvő tendenciát mutat a magszegény – és nem  magnélküli, ahogy azt sok helyen  tévesen nevezik – görögdinnye aránya a termelési oldalon, és a fogyasztói keresletben is. 
A klasszikus, megszokott tíz kg feletti súlyú, magvas görögdinnye kiváló minőségű, ízletes, magas beltartalmi értékekkel rendelkezik, amely iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van igény. 

2024-ben a terület növekedésnek köszönhetően összesen 3300 hektár termőfelülettel kalkulálhatunk a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem húszszázalékos területnövekedést jelent. Békés megyében nagyságrendileg nyolc százalékkal nőtt a terület tavalyihoz képest, de a legnagyobb arányú, harmincszázalékos növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt.
Európa legnagyobb dinnyetermelőjeként Spanyolország csaknem húszezer hektár termőfelülettel rendelkezik. Ekkora területről évi 1.2-1.3 millió tonna dinnyét takarítanak be, amelyből mintegy 800 ezer tonnát exportálnak. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában még Olaszország, Görögország és Törökország. 

Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőterületünk kicsi a déli országokéhoz képest, ám a termesztés színvonala világszínvonalú. A hazai dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős mértékű és gyors emelkedése. Évek óta növekszik az önköltség. Megfelelő létszámú és a munkájára odafigyelő munkaerőt nagyon nehéz találni és a bérköltségek is kimagaslóak, miközben drágult a szállítás és az energia is - hangsúlyozta Lacházi Pál.
Forrás: agrarszektor.hu