Dőlnek a melegrekordok

Az idei június középhőmérséklete országos átlagban 21,6 Celsius-fok volt, amely 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991–2020 közötti évek átlagát, ezzel az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta – írta a HungaroMet Zrt. kedden a honlapján. Emellett soha olyan meleg első félév nem volt Magyarországon, mint idén. 

Az 1980-as évek óta intenzív felmelegedés figyelhető meg az egész bolygón. A 2010-es évektől tovább gyorsult a melegedés intenzitása, és ezzel egyre jelentősebb klímaváltozási szélsőségek figyelhetők meg a bolygón. Tavaly először – egyelőre csak átmenetileg – átléptük a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest, és az elmúlt 13 hónap mindegyike rekordmeleg hónap volt globálisan.  A kiterjedt mérések kezdete az 1860-as évekhez köthető, azóta olyan meleg év, mint 2023 és 2024 első féléve sem a bolygó egészén, sem Európában, sem Magyarországon nem volt – írja tanulmányában az MCC Klímapolitikai Intézet. 

Európában és azon belül a Kárpát-medencében a felmelegedés mértéke közel kétszerese, egyes régókban három-négyszerese a globális átlagnak és a csapadék mintázatában megfigyelhető változások is sokkal markánsabbak, mint más régiókban. A nyári félév (április-október) alatt jelentős (szignifikáns) csapadékmennyiség csökkenés, míg télen csapadék növekedés a tendencia. 

De mi állhat a háttérben? 

Több ok is: 

1. Fokozódó üvegházhatás: Az elmúlt 800 ezer év legmagasabb szén-dioxid szintjét mérjük napjainkban a légkörben. Emellett rekordmagas a metán, a dinitrogén-oxid és a kén-hexafluorid légköri koncentrációja is. Az elmúlt 3-4 év extrém melegedési tendenciáiért egyértelműen a trópusi mocsár területekről, a szénhidrogén (kőolaj, földgáz) kitermelő telepekről és a rizsföldekről származó metán felelős. A szén-dioxid lassan melegít hosszútávon, míg a metán 30-35-ször erősebb melegítő hatással bír, de gyorsan ülepedik is a légkörből, ezért hírtelen okoz erőteljes melegedést. Erős üvegházhatású gáz a vízgőz is, különösen telítetlen állapotban. A hőmérséklet emelkedésével hatványozottan kellene nőnie a légkör vízgőztartalmának ahhoz, hogy az telítetté váljon, majd beinduljon a felhő- és a csapadékképződés. 

A vízgőz gyakran hetekig telítetlen állapotban a légkörben marad, ez tovább erősíti az üvegházhatást, így a felmelegedést is. Mikor a hőmérséklet csökken, a telítetlen vízgőz telítetté válik és kihullik, különösen a téli félévben okoz többletcsapadékot.

2. Túlmelegedett óceánok: Az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger is nagyon magas pozitív anomáliát mutat az elmúlt 36-40 hónapban. Különösen a trópusi és a szubtrópusi víztestek hőmérséklete extrém magas, mely egyes régiókban eléri az 5-6 Celsius-fokos anomáliát is. Ez olyan pozitív (öngerjesztő) visszacsatolási folyamatokat indít el, amelyek csillapítása és visszafordítása jelenleg nem lehetséges. Pl. egyre hevesebb és egyre északibb pályára terelődő hurrikánok, erőteljesebb zonalitás télen, amely enyhe óceáni levegőt szállít a kontinens belső régióiba (ezért is egyre enyhébbek a telek). 

3. Gyengülő jet streamek: Az éghajlatváltozás hatására a sarkvidéken gyorsabb melegedés indult el, mint a mérsékelt éghajlati területeken és az így kialakult hőmérséklet-különbség csökkenés hatására az északi félteke poláris futóáramlása gyengül és egyre nagyobb amplitúdóval hullámzik (hasonló, mint egy folyó kanyargása). Ennek hatására a forró, meleg, légtömegek a megszokottnál jóval északibb területekre is eljutnak, míg télen a hideg sarkvidéki levegő, különösen Észak-Amerikában egyre délebbre. A jet streamek (futóáramlatok) behullámzása miatt a ciklonok nyaranta tartósan elkerülik Európa középső és déli régióit, mivel egyre erőteljesebb és masszívabb anticiklonok alakulnak ki rendszeresen az elmúlt 15-20 évben. -> szárazság és forróság nyaranta. Míg Európa télen és nyáron is egyre jelentősebb szezonális melegedést „élvez” a jet streamek hatására, addig Észak-Amerikában ennek a fordítottja történik (különösen télen). 

4. Egyre erőteljesebb blokkoló anticiklonok: Az óceánok és a szárazföldek melegedése, a jet streamek gyengülése és a nagy földrajzi légkörzésben megfigyelhető változások együttesen eredményezik Európában a blokkoló anticiklonok fokozatos erősödését. Emiatt a nyarak egyre szárazabbak és forróbbak, nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. 

5. Növekvő óceáni és mediterrán behatás: Európa legsérülékenyebb területe Dél-Európa, ahol a jelentős hőmérséklet emelkedés és a csökkenő csapadékmennyiség együttes hatása olyan területeken jelentkezik, melyeken már most is vízhiánnyal küzdenek. Mivel Magyarország e régió határán fekszik, ezért hazánkban a klímaváltozás kockázatainak megítélésekor lényeges, hogy a Kárpát-medence az óceáni, a száraz kontinentális és a mediterrán éghajlati régió határán helyezkedik el. E határzónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy a Kárpát-medence és Magyarország átmenetileg átcsúszhat a három hatás valamelyikének erőteljesebb hatása alá. Jelenleg azt láthatjuk, hogy télen egyre markánsabb az enyhe óceáni, míg nyáron a meleg mediterrán behatás. A hideg fagyos teleket okozó kontinentalitás egyre gyengébb és csak időnként gyakorol rövid ideig fennálló hatást időjárásunkra. 

6. El Niño és La Niña? Európa időjárását és hosszabb távon éghajlatát közvetlenül nem befolyásolja a csendes-óceáni ENSO. Eddig nem sikerült erős kapcsolatot kimutatni normál ENSO hatások és Európa időjárási mintázata között. Azonban, ha az átlagosnál erősebbek, azaz nagyobb anomália lép fel a Csendes-óceánon, illetve tartósan 24-36 hónapig sem épülnek le, akkor már képesek befolyásolni az Európa időjárását is befolyásoló cirkulációs folyamatokat. Európában 2021 és 2022 nagyrésze a szélsőséges La Niña, a klímaváltozás és a jet streamek gyengülése miatt az átlagnál jóval melegebb és szárazabb volt. Különösen a csapadékhiány okozott problémákat, mivel nem volt megfelelő párolgás a Csendes-óceánon és a nedvességben amúgy is deficites északi mérsékelt éghajlati öv nem jutott kellő mennyiségű vízgőzhöz a szállítószalagokon keresztül. Ami pedig érkezett nem volt képes telítetté válni a nagyon magas hőmérséklet miatt. A légkörben felgyülemlett, de nem elégséges telítetlen vízgőz, mint erős üvegházhatású gáz visszacsatolást indított be és tovább fokozta a hőséget és a csapadékhiányt. Természetesen ehhez nem volt elég csak a La Niña, más makro-cirkulációs és éghajlati folyamatokra is szükség volt, pl. a jet stream tartós és éles hullámzására vagy az óceánok hőmérsékletének fokozatos emelkedésére is. 

Jelenleg nem figyelhető meg a gyengülő El Niño hatása Európában és a Kárpát-medencében.