Dunaújvárosi rudasosok a Balaton körül II. rész

Mit felejtettünk otthon?

– Szerencsére nem volt olyan, amit fölöslegesen vittünk volna, inkább olyan amit kár, hogy otthon hagytunk. Mondjuk egy hangszórót, vagy egy nagyobb sátrat. 

Miért azt irányt választottuk?

– Az első nap az Ákos ment elöl, mivel ő navigált, én meg csak kirándultam, de utána sem volt nem volt megbeszélve. Az emelkedőkön hamar megelőzött, de a lejtők alján persze mindig összefutottunk. 

SÁ: – Nagyon egyszerű a válasz, nem gondolkodtunk rajta sokat. A kérdés az volt, hogy merre van az előre, ezután nem eszeltünk rajta. Változó volt, de többnyire én diktáltam, mivel nálam volt a GPS. 

Nem határoztuk meg előre a napi távokat

– Az első napban biztosak voltunk. Siófokról indultunk és szerettünk volna eljutni nap végére Balatonalmádiba. Ez 34 kilométer. Másnapra nem nagyon volt tervünk, azt gondoltuk, hogy jó lesz nekünk aznapra a „menjünk amíg bírjuk” címszó! Révfülöpig letekertünk 42 kilométert. iután felállítottuk a sátrat, megnéztem a térképet, amit a recepciónál adtak és láttam, hogy a következő kemping Balatonberényben következik. Kérdeztem az Ákost, hogy mi a véleménye, természetesen benne volt. Elterveztük, hogy Keszthelyen ebédelünk a Helikon Napokon már jelesre vizsgázott Papi pizzériában, és majd Berényben megszállunk.  

SÁ: – Eredetileg a napi 50 kilométert tűztük ki célul, hiszen így lehet 4 nap alatt körbetekerni a kicsit több mint 200 kilométeres távot. Ez egy kedves gondolat volt, hiszen a 3. napig ezt egyszer sem sikerült megugrani, viszont behoztuk a lemaradásunkat. 

Micsoda meglepetés!

– Igen ám, de amikor odaértünk, kiderült, hogy sikerült egy naturista kempingre találni. Természetesen egyikünk sem ragaszkodott az ott alváshoz, ezért felhívtuk a legközelebbit, ami nem visszafele volt, hanem Fonyódon. Na most a hátunk mögött nagyjából 50 kilométer, este fél hat, de ettől függetlenül még ráhúztunk még 22 kilométert, hogy elérjünk életünk legrosszabb kempingjéhez. Ezt az egyet megbántuk, szívesebben mentünk volna tovább, de addigra már nagyon elfáradtunk. 

Együnk valamit!

– Igen ám, de mit? A reggeli és a vacsora mindig nagyon visszafogott volt, Vizeszsömle sonka, vagy parizer és sajtkrém. Viszont az ebédre odafigyeltünk, hogy az minden nap főtt étel legyen. Szerencsére mindig megtaláltuk az arany középutat, amikor is finom is volt, jól is laktunk, és a pénztárcánkat is megkímélte. 

SÁ: – Próbáltuk pénztárcabarátian megoldani a túrát, ezért nap közben szendvicseket ettünk, ebédre pedig egy egyszerűbb főtt ételt. Nem volt részünk nagy gasztronómiai élményekben. 

Az anyagi helyzetünk

– Nem akartuk a szponzorainkat tönkre nyúzni… Kempingekben és sátorban aludtunk, habár a fonyódi Napsugár Kempingben eltöltött éjszaka után azt gondoltuk, hogy lehet, jobb lett volna valahol egy apartman szobát kibérelni, mivel azon az áron, amit ott elkértek a szerény körülményekhez képest, az jobban megérte volna… 

SÁ: – Balatonalmádiban, majd Révfülöpön makulátlan kempinget találtunk. Az ára is kifejezetten baráti. A fekete leves 53 kilométer letekerése után következett, amikor a nudista övezetbe csöppentünk. Leléptünk és 20 kilométer múlva Fonyódon szálltunk meg. Elég gáz volt. Alulmúlta minden elvárásunkat. Itt a sátorhoz láncoltuk a bicikliket, mert nem bíztunk benne, hogy anélkül másnap is velünk lesznek. Fizetéskor kaptuk még egy pofont, hiszen kiemelkedően drágább volt az előző szállásainknál. 

– Utólag belegondolva lehet, hogy jobb lett volna több pénzt magunkkal vinni, és akkor talán nem lettek volna olyan visszafogottak a reggelik, de úgy gondolom, jól be tudtam osztani a pénzemet. 

SÁ: – A drága szállás miatt éppen, hogy kijöttünk a pénzünkből, emiatt az utolsó napot sajnos szendvicsekkel kellett megoldanunk. 

Végre Camping sporttársak!

– Hazafele úton a Déli pályaudvarnál (átszállás közben) összefutottunk két hasonló életkorú sráccal, mint mi vagyunk (17 évesek), akik ugyan úgy Campingekkel voltak. Eldicsekedtük, hogy honnan jövünk, mire azt mondták, hogy ők is tervezik körbetekerni a Balatont, de egyelőre még nem jutottak el odáig, hogy nekikezdjenek. Átadtunk a fontos tudnivalókat és sikereket kívánva elbúcsúztunk egymástól. 

SÁ: – Mi voltunk a „nagymenők”, de csak viccből mondom, jó volt segíteni nekik a tervezésben. 

Forró drót

– Természetesen a családtagok mindennap értesítve voltak, „itt tartunk”, „ezt láttam és te jutottál eszembe”, „ezt ebédeljük” stb. Időnként küldtünk egy-két fotót is, hogy feldobjuk a Camping biciklimentes napjaikat! 

Hogy mit jelent ez a túra a mi életünkben?

– Szerintem mind a kettőnk nevében mondhatom, hogy valószínűleg nagyon sokáig megmaradó élményt nyújt számunkra ez a négy nap. Egymás között az beszéltük, hogy a mostani nagy öregek azt mondják: „Amikor én voltam fiatal, még a nagy hóesésben is gyalog mentem az iskolába”! Na majd mi, amikor majd mi leszünk „nagyok” elmondhatjuk, hogy „Amikor én fiatal voltam, már akkor is a nálunk 30 évvel öregebb biciklikkel tekertük körbe a Balatont”! 

SÁ: – Úgy gondolom, hogy mindkettőnk számára egy fontos út volt. Láttunk sok szép új helyeket, valamint elértünk valamit, amit kevesen mondhatnak el magukról. Ez egy olyan túra, amelyet még az unokáinknak is felemlegethetünk. 

Jelentős belső közönségsikert értünk el. 

– A család és a barátok is egyaránt örültek, amikor hazaértünk, és szívesen hallgatták az élménybeszámolóinkat. 

SÁ: – Volt, aki utólag bánta, hogy lemaradt, jó volt mesélni róla. 

Azt mondják, hogy egy ilyen túra a barátság tesztje.

– Nos az a helyzet, hogy annak az esélye, hogy én teljesen megszakítsam a barátságot az Ákossal, ugyanannyi, mint égési sérülés nélkül megfejelni a Napot, szóval természetesen azok maradtunk. 

SÁ: – Csak megerősített bennünket ez az út, nem voltak különösebb konfliktusaink a túra során. 

A folytatás?

– Ha nem is iktatjuk be az összes nyárra, de szerintem kétévente meg lehetne ismételni. Most már tudjuk, hogy hogyan kell, és már tapasztaltabban vágnánk bele! Szerintem megér egy próbát!

SÁ: – Szívesen körbetekerném megint, ha nem is jövőre, de néhány év múlva. Kicsit lazábban, több időt eltöltve egyes helyeken, más stílusban, de belevágnék. Természetesen a bicikli ugyanez lenne.