2024.07.26. 17:00
Kaporból már pedig nincs hiány a piacon
Egy hete arról írtunk a piaci körképünkben, hogy végérvényesen eljött a lecsófőzés és a csemegekukorica főzésének időszaka.
Fotó: Laczkó Izabella
Most pedig arról számolhatunk be, hogy végérvényesen itt az ideje az uborka kovászolásának. (Igaz, hetekkel ezelőtt már témánk volt a „kovi ubi”.) Most azonban itt a meleg nyár, a piac tele van uborkával, és ami a legfontosabb , kaporral. Miért említjük kiemelten a kaprot?
Ez elmúlt hetekben elterjedt a hír, hogy hiány cikk a kapor, mert kevés termett belőle.
Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem, de az tény: a dunaújvárosi zöldség és gyümölcspiac szinte minden olyan standján kaphattunk kaprot, ahol kovászolni való uborkát árultak. Ugyanis a kovászos uborka alap hozzávalói, az uborka, a kovászos kenyér, a kapor, és a sós meleg víz.
Térjünk ki a legfontosabbra, az árakra. Az uborka kilóját már 450 forintért is megvásárolhattuk, viszont 850 forintért is kaphattunk. De nagyrészt 500-600 forint között mozogtak az árak. A kapor csokorja pedig 100 és 300 forint között volt, de inkább a háromszázhoz tartott, mint a százhoz.
A kovászos uborka készítésére ezúttal nem térünk ki, viszont a múltjáról szólunk néhány szót. A foodandwine.hu írása szerint kovászos uborkát állítólag már i.e. 2000 körül készítettek a Közel-Keleten.
A savanyúságokról egyébként a Bibliában is néhányszor említés történik.
Az is kijelenthető, hogy kovászos uborka története régóta kötődik a magyar konyhához. A kovászos uborka esetében felmerül két kérdés: miért kell levágni a végét, és miért kell hosszában behasítani? Az uborka végeiben raktározódnak leginkább a pektin-struktúrára ható, az uborka puhulásáért felelős enzimek. És a kovászos úgy jó, ha roppanós. Az uborka behasításával több cukormolekula jut a kovászoló folyadékba, abból pedig több tejsav képződhet, ezért (is) érdemes megtenni. A tejsav nem csak az uborka ízére hat, hanem nagyon jót tesz az emésztőrendszerünknek.
