Amikor kihantolják a halottakat....

Most, hogy a szovjet katonai temető halottait exhumálják, és új helyre temetik, felvetődik, hogy a mi hétköznapi életünkben, mikor és miért van vagy lehet szükség arra, hogy halottaink nyughelyét megbontsuk, maradványaikat máshová helyezzük. Minderről kérdeztük Palkovics Katalin temetkezési vállalkozót, a Magyar Temetkezési Szakszolgáltatók Egyesületének elnökét:

– Több oka is van, annak, amikor egy elhunyt maradványait kiemeljük a sírból. Egyik ilyen a sírhely-egyesítés, amikor szeretteink maradványait egy közös sírba kívánjuk elhelyezni. Gyakori az is, amikor költözés miatt kérik. Ilyenkor a hozzátartozók vitetik  el  az új lakhelyük melletti temetőbe szeretteik földi maradványait. Hasonló szempontok motiválják a legtöbbeket akkor is, amikor utólagos hamvasztás miatt kérik az exhumálást.  De persze nagyon ritkán, de előfordult már az is, hogy bűncselekmény gyanúja merült fel, s ez az oka a kihantolásnak. Nem utolsó sorban, ami Dunaújvárosban most aktuális, bár a legritkább, hogy a temető megszüntetése miatt kell kihantolni az elhunytakat. Ez érinti a volt szovjet katonai temetőt és a régi vagy más néven kistemetőt egyaránt.

Palkovics Katalin elmondja, hogy normál esetben is számos engedélyt kell beszerezni ahhoz, hogy a kihantolás megtörténhessen. Megemlítette, hogy többek között szükséges a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása, halotti bizonyítvány ,jogszabályban meghatározott rokonsági fok bizonyítása, az illetékes ÁNTSZ engedélye is szükséges, abban az esetben ha 15 éven beül történik az exhumálás. 

– Ez az időintervallum – magyarázza – amikor már megtörténik a porladás. Mindemellett a munkálatokat az összes engedély beszerzése után is csak temetkezési szakemberek végezhetik, megfelelő, speciális védőeszközökkel. Maradéktalanul összegyűjtik az elhunyt maradványait, s egy erre szolgáló tárolódobozba helyezik el.

Megemlíti, hogy tapasztalataik alapján a porladás gyakorlatilag különböző időt vesz igénybe. Nagyon lassú egy tölgyfa koporsóban, illetve a halottainkra adott műanyag fehérneműk, harisnyák is gyakorlatilag az öröklétig szólnak. 

Van egy kivétel akkor, amikor a sírhely felett rendelkezőnek nem kell hozzájárulása. Ez akkor van, ha az exhumálást a nyomozó hatóság kezdeményezi. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyének megnyitására csak egy év eltelte után kerülhet sor, csak akkor ad engedélyt az egészségügyi hatóság. A katonai sírok feltárása, ahogy azzal szembesültünk még szigorúbb eljárási rendhez kötött, hiszen a temetkezési szakemberek mellett katonai szakértők, hadtörténészek, antropológusok is részt vesznek a kihantolásban.