A homokzsákokkal mi lesz, kinek a dolga a takarítás?

A város esetében mindenképpen szét kell választanunk, hogy az utakról beszélünk, vagy a homokzsákok sorsáról és az sem mindegy, mely területről, hiszen attól függ, hogy kinek a gondozásában áll az adott terület.
Kezdjük a homokzsákokkal! Dunaújvárosban központi védekezés nem történt, itt homokzsákokkal kizárólag ártéren fekvő magán ingatlanokat védtek, így itt a tulajdonosok dolga a homokzsákok további sorsáról intézkedni. Mégpedig a Járási Hivatal által kiadott szakmai útmutató alapján:
A homokzsákok kezelése a következő elvek alapján történik:
- A védekezéshez előkészített, de végül felhasználásra nem került, az árvízzel nem érintkező homokzsákokkal teendő nincs, bármire felhasználható.
- Az árvízzel érintkező homokzsákok esetén a zsákok száradást követően hulladék, építési törmelék gyűjtésére, tárolására újra felhasználhatók, azonban élelmiszer tárolására már nem alkalmasak. A homokot szét kell teríteni és kiszárítani, majd építkezéshez felhasználható, játszótéri homokozónak, strand terítésére azonban tilos felhasználni.
- A szennyvízzel biztosan átitatott homokzsákok esetében a zsákok veszélyes hulladékként kezelendők, a homokot pedig szemétlerakóban lehet szétteríteni.
Az önkormányzat a korábbi Remix, a mostani Tortuga Bár épülete esetében érintett, itt a DVG Zrt. szállítja el a zsákokat és a későbbiekben építőipari munkái során tudja felhasználni a homokot.
Az utak tekintetében városunkban a Szigeti út és a Rév út volt érintett az áradással, ráadásul  ezen a területen egy olajfolyás is történt. Mivel ez az útszakasz a Magyar Közút kezelésében van, így a takarítás, fertőtlenítés az ő feladatuk. Önkormányzati kezelésben lévő útszakaszok közül az Üdülő sor és a Halász sor volt érintett, itt a város már elvégezte az útszakaszok takarítását és visszaadta azt a forgalomnak. Az áradás ezeken a szakaszokon szennyvíz szennyezést nem okozott. 
A szárításnak is megvannak a maga szabályai. Az árvízben érintett magánterületeken lévő épületekben a levonuló ár nyomán a beázott falakon, átnedvesedett bútorokon, elpusztult növényzeten elszaporodnak a penészgombák, amelyek allergiát és asztmát okozhatnak. Amint az elöntött házba vissza lehet térni, nyissunk ki minden ajtót-ablakot, hogy meginduljon a kiszáradás. Az átnedvesedett tárgyak kiszárításához vessük be a páramentesítőket és használjuk ki az esetleges napsugárzást, amelynek fertőtlenítő hatása is van. Nagy teljesítményű hőlégfúvókat, párátlanítókat bérelhetünk a fal szárítására (ha ehhez áramfejlesztő kell, az nem üzemeltethető beltérben, ablak alatt vagy az erkélyen!). Emellett nagyon fontos, hogy folyamatosan szellőztessünk. A penészes vagy szennyvízzel átitatott porózus anyagokat távolítsuk el, zárt szemeteszsákban dobjuk ki. Az átázott szőnyegeket, kárpitokat legtöbbször ki is kell dobni. Ha megmenthető, tisztítsuk ki, fertőtlenítsük, és mielőbb szárítsuk meg. A szennyvízzel átitatott töltőanyagot (szivacs, toll) ne használjuk fel.

Az árvízzel összefüggő fertőzések többsége az árvíz levonulása után, a takarítás során következik be. Az árvíz által lerakott iszap fertőzésveszélyes, az ingatlanok takarítása során fokozott figyelemmel kell eljárni. Az épületen belül fertőtlenítő takarítást kell végezni, megfelelő védőruházatban (kesztyű, védőszemüveg, védőruházat, csizma, maszk). A takarítás, fertőtlenítés során csak az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által engedélyezett szerek használhatók (az engedélyszám minden esetben egyértelműen fel van tüntetve a termék címkéjén). A helyiség padlózatáról – amennyiben azt nagyobb mennyiségű iszap és egyéb szennyező anyag borítja – a szennyeződést egy erre a célra kijelölt helyre kell eltávolítani, majd a padozatot és a mosható felületeket például a csempeburkolatot háztartási, engedélyezett fertőtlenítőszerrel kell kezelni. A festett falfelületet 10 százalékos klórmész oldattal lehet bemeszelni (1 kg klórmész 10 liter vízben óvatosan, fokozatosan, állandó keverés mellett feloldva). Csak frissen készített oldat használható. A klórmész súlyos égési sérülést és szemkárosodást okozhat, illetve lenyelve mérgező. Oxidáló hatása révén fokozhatja a tűz intenzitását, valamint mérgező hatású a vízi élővilágra, ezért mind a klórmészpor, mind pedig a 10 százalékos oldat használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Használat előtt el kell olvasni és követni a címkén szereplő utasításokat, veszélyességi információkat. Használata során kerülni kell az anyag belégzését, illetve szembe, nyálkahártyára való jutását. A bőrfelszínt védőkesztyű használatával, illetve testfelszínt takaró ruházattal ajánlott védeni, illetve a szem védelméről is gondoskodni kell. Éghető anyagoktól távol kell tartani és kerülni kell az anyagnak a környezetbe való kijutását. A kertek fertőtlenítése nem szükséges, talaj fertőtlenítése csak néhány speciális helyszínen (például óvodaudvar, játszótér) indokolt. A fertőtlenítendő felületet klórmésszel kell egyenletesen beszórni, majd vízzel belocsolni. Belvízzel, árvízzel elöntött konyhakertekből származó zöldségek, gyümölcsök felhasználás előtti alaposan mossák, tisztítsák meg és lehetőség szerinti alaposan hőkezeljék, ezek nyers állapotban történő fogyasztása fertőzés forrása lehet.
Az elhullott állatok elszállítását bízzák az arra kiképzett gyepmesterekre. Az űrgödrös árnyékszékek esetében az ülődeszkát, padozatot, oldalfalat és a WC 1 méteres körzetét 10 százalékos klórmészoldattal kell bemeszelni. Az ülődeszkát 2 órás behatási idő után vízzel alaposan le kell öblíteni. Az űrgödör tartalmának felületét összefüggő rétegben klórmész porral kell beszórni. Az ólakban a felületeket 10 százalékos klórmész oldattal kell kezelni.