Amikor érkezik az ár, kinyitják a zsilipeket

- A halak, amikor nagy a víz, akkor inkább befelé jönnek. Már csak azért is, mert elönti a zöld területet is a víz, és ebben a gazosban, susnyásban, sásban, a fák lombkoronái között a bogarakat csipegetve nagyon sok táplálékot találnak. Ilyenkor kijönnek teljesen a part szélére, úgy, mint ívás idején. Ezek a békés halak, de ezeket követik a ragadozó halak, így óriási élet van ilyenkor a zöldes, elöntött területeken. Amikor megy vissza a víz, akkor a halak ezt érzik, követik a vízáramlást, és visszahúzódnak a mederbe. De addig is „terülj, terülj asztalkám” van nekik. Ez így, a tél előtt nagyon jól jön, ilyenkor jól össze tudják magukat szedni, tudnak egy kis zsírtartalékot képezni.

- Ugyanez érvényes a szabadstrandra is? A zsilip nem befolyásolja ezt?

- Az északi zsilipnél, ha 220 centit meghaladja a vízszint, akkor már átlépi azt. Ez nem egy védmű, csak egy vízmegtartó zsilip, a Duna közepes vízállásánál már átlép rajta. Tehát ugyanez érvényes, fölötte is át tudnak úszni a halak, ilyen vízállásnál meg bőven, főleg a ragadozó halak, amik fönt közlekednek, mint a balin, a csuka, a süllő. Amikor megemelkedik a zsilipszint fölött a víz, mondjuk fél méterre, 80 centire, akkor azt szoktuk csinálni, hogy megnyitjuk a zsilipet, hogy alul a békés halak, illetve a lent közlekedő fenékjárók, mint a harcsa, a ponty is be tudjanak jönni a nagy Dunáról. Aztán akkor zárjuk a zsilipet, amikor tetőzik, mert hogyha elkezd már apadni, azt megérzik a halak és elkezdenek kimenni. Nyilván úszik ki, fönt is, azt nem lehet elkerülni, de így egy csomót bent tudunk tartani.

- Akkor most több van bent, mint ami volt?

- Elvileg. Bár most sokkal több idejük volt kiúszni a fönti vízoszlopon, mert a hídon se lehetett átjönni, akkora volt a víz.

- Ilyenkor meglehetősen szennyezett víz érkezik. Befolyással van ez a halakra?

- Reméljük nincs. Nagyon bízunk a különböző szakhatóságok jó munkavégzésében. Az, hogy jön a természetes iszap, belekeveredik a vízbe, az se kifejezetten egészséges a halakra nézve, mert a kopoltyúszilákat eltömítheti, de nincs olyan nagy koncentrátumban, hogy ez a halakra bármilyen veszélyt jelentene. Ami veszélyt jelenthet, azok a különböző kemikáliák, meg a kőolajszármazékok. Ha ezek kerülnek bele a vízbe.

- Márpedig most volt.

- Volt, igen. De nagy víznek az is jó tulajdonsága, hogy ezek azért szétterülnek, oldódnak, tehát nincs olyan koncentráció, ami egy komolyabb halpusztuláshoz, vagy megbetegedéshez vezethet. Most már 11. éve vagyok hivatásos halőr, meg előtte társadalmiként dolgoztam 4-4,5 évet, de az áradás miatt halpusztulásunk soha nem volt.

- Akkor nincs is különösebb dolga a halakkal kapcsolatban most?

- Ilyenkor azért van feladatunk a halakkal kapcsolatban, méghozzá nem is kevés. Egyrészt figyelni kell bizonyos jeleket, hogy nem történt-e mérgezés. Lehet látni, ha pipálnak a halak, vagy forgolódnak, az oldalukra fordulnak, és ilyenek. Meg főleg éjszaka van dolgunk, ilyenkor ugyanis megjelennek a megélhetési bűnözők. Például itt az Alsófoki patakban, meg a Felsőfoki patakban. Ott szűkül a meder, jól lehet horgászni. Kis területet, de eredményesen lehet horgászni, és lopkodják a halakat.

- Horgásznak, vagy hálóval?

- Horgásznak jellemzően, mert ahhoz hogy valaki eredményes legyen a hálózásban, azért kell némi szaktudás. Ez a másik kiemelt feladatunk, én egy éjszaka se voltam otthon. Nappal ezt nem merik megcsinálni, este viszont igen. Van még egy feladat, ha megy vissza a víz. Vannak ezek az úgynevezett kubikgödrök. Amikor kijön a víz, akkor a mélyebben fekvő területen betölti ezeket, és ahogy megy vissza, a halak többsége azért visszamegy, de attól függően, hogy milyen mély a gödör és milyen kiterjedésű, bent maradnak a halak. Ha leszivárog a víz, ezek elpusztulnak. Ha el nem lopják őket. Mi nyilván tudjuk, hogy hol vannak, tehát figyeljük. Amikor visszamegy a víz, akkor halmentést csinálunk. De ezt nekünk is be kell jelenteni. Nem javaslom senkinek, hogy megpróbálja, mert állatvédő, vagy menteni szeretne, mert ezt csak szakszemélyzet csinálja. Úgy kell hálót húzni, hogy a hal ne fúrja magát bele az iszapba ijedtében, és ne pusztuljon el, mert a szilák tele mentek földdel, vagy valami szennyeződéssel. Arra is gondolni kell, hogy jön valamilyen szakszemélyzet, a halőri szolgálat, vagy a rendőrség, mondhatják, hogy halat akart lopni. Hiába a jó szándék, még ha igaz is, attól függetlenül feljelentem. Mindig be kell jelenteni a területileg illetékes hatóságnak, legyen az vízirendőrség, vagy az illetékes horgászegyesület. A halőrök az adott területen mozognak, mi ezt úgy ismerjük, mint a tenyerünket.

- A hódokkal ilyenkor mi van?

- A hódok jönnek-mennek, nagyon jól érzik magukat. Kijárnak ide, ebbe a nagy parkolóba. Mivel most semmi mozgás nincs éjszaka, teljesen jól érzik magukat, van egy csomó hód ürülék itt a parkolóban. Sokkal több hódot láttam most kint. Valószínűleg ez azért van, mert ez a fajta hód nem gátat épít, hanem befúrja magát a föld, járatot épít. Az átlag vízszinthez közeli magasságban építi ezt a hódvárat, de mellette van mindig egy menekülési útvonala, ahol ki tud jönni veszély esetén. Na most ezt mind a kettőt elöntötte a víz, hajléktalan hód lett belőle! Éjszakai állat, járkál sötétedés után, egészen a világosodás előttig, de napközben is nagyon sokat láttam mozogni most.