Lepusztult épültek, omladozó házak nyomában 1.

Dunaújváros néhány évtized alatt épült fel, és sajnos ebből következik, hogy hasonló ütemben pusztulnak le a házak is. Néhány éve látjuk, hogy az idő vasfoga nem kedvez a közintézményeinknek lakóházainknak. Omladozó falak, toldott-foldott épület homlokzatok, omlásveszély feliratok vagy akár a behálózott polgármesteri hivatal épülete is azt mutatja, hogy semmi nem tart örökké.

Akár el is fogadhatnánk a tényt, ha nem ebben a városban laknánk, nem ezekben az épületekben élnénk. Egyrészt roppant mód szomorú látni az épített környezetünk enyészetét, másrészt az omladozó épületek balesetveszélyesek, a homlokzati bevonatok hiánya pedig a bent élők életminőségét is veszélyezteti. Viszont ezen házak rendbetétele olyan nagyságrendű pénzt igényelne, amelyeket egy-egy társasház nagy valószínűséggel képtelen kifizetni. Kétrészes cikkünkben a helyzetelemzésén túl a lehetőségeket is igyekszünk számba venni. 

Ha baj, van akkor mindenért a tulajdonos felel

A múltkor ünnepelte jubileumát a volt Skála, posztok tömege szólt arról, hogy mennyire csúfosan néz ki az épület a város szívében, de persze nem csak ez az épület kerülhet górcső alá, hanem számos közintézmény és lakóház is. 

Hiába van a központban, hiába látja mindenki a Kovács Zsolt, osztályvezető a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályáról az alábbiakról tájékoztatott bennünket.: 

„Az épületek állagromlásából adódó jókarbantartási kötelezettségek elsősorban a tulajdonosokat terhelik, akik a kötelezettség elmulasztásából adódó balesetek miatt anyagi-, valamint büntetőjogi felelősséggel is tartoznak.

Az jókarbantartási feladatok elvégzésének kikényszerítésében a hatóság kiemelt figyelemmel jár el a közvetlen élet- és balesetveszéllyel fenyegető esetekben. A hatósági kötelezés irányulhat az ingatlan szakértői vizsgálatának elvégzésére, meghatározott építési tevékenység elvégzésére, valamint életveszélyes, balesetveszélyes esetekben az épület használatának megtiltására, esetleg a veszélyes környezete lezárására is. A kötelezettség nem teljesítése esetén a hatóság a kötelezésben előírtakat hatósági végrehajtással kötelezett terhére elvégezteti.

A közvetlen élet- és balesetveszéllyel nem járó, a településképet rontó, jellemzően az épületek homlokzatát, tetőzetét érintő károsodások kijavításának elvégeztetésére a települési önkormányzatnak is van lehetősége településképi kötelezés előírásával.”

Ebből kiviláglik, hogy az, hogy ronda valami, az nem tartozik a kormányhivatal hatáskörébe. A fennálló épületek jókarbantartásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli. A hivatal akkor lép színre, amennyiben ingatlan tulajdonosok e feladatnak nem tesznek eleget, ezzel anyagi károkozást vagy testi épség sérülését okozva, – úgy egyrészt anyagi- valamint gondatlanság miatt akár büntetőjogi felelősség is terheli őket.

A kártérítési kötelezettségből eredő anyagi terhek egy részét az ingatlanra kötött biztosítás a szerződésében foglaltak szerint enyhítheti, viszont ez sem mentesíti tulajdonost a jogszabály által előírt kötelezettségének elmulasztásából adódó felelőssége alól.

Ha csak ronda, az az Önkormányzat dolga

Természetesen a hatóság látókörébe kerülő, épület jókarbantartásával kapcsolatos ügyekben az építésfelügyeleti ellenőrzéseket hivatalból indítja meg és folytatja le eljárását. A kötelezettség nem teljesítése esetén a hatóság a kötelezésben előírtakat hatósági végrehajtással kötelezett terhére elvégezteti.

De most nézzünk szét városunkban, ha itt most minden omladozó ház, épület, ingatlan ügyében el kezdene intézkedni, akkor a hatóság nem csinálna semmi mást, mint határozatokat hozhatna a fél városra, s ezek végrehajtását ellenőrizhetné. Ennyi ember pedig a világon nincs, nem hogy egy hivatalban. Ráadásul – legyünk tényszerűek – ezzel sem oldódna meg semmi. Itt nem a büntetés lehet a cél, hanem egy terv, egy koncepció vagy lehetőség.

Nézzük, mi minderről a véleménye minderről Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármesteri hivatalának. A közvetlen élet- és balesetveszéllyel nem járó, a településképet rontó, jellemzően az épületek homlokzatát, tetőzetét érintő károsodások kijavításának elvégeztetésére a települési önkormányzatnak is van lehetősége településképi kötelezés előírásával. 

És mit tesz vagy tud tenni a város?

– Van-e ilyen kötelezettsége a városnak? – ezzel a kérdéssel fordultunk a Dunaújváros Polgármesteri Hivatalának sajtóirodájához, ahonnan Szalay Andreától kaptuk a választ:

– DMJV Önkormányzatának Közgyűlése a településkép védelméről szóló 43/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete valóban lehetőséget ad rá, hogy településképi kötelezés eljárást folytassunk le, ha az épület településképi megjelenése nem megfelelő, vagy a műszaki állapota az építészeti értéket veszélyezteti. (Meg persze más esetekben is.) Az épület leromlásának helyreállításával kapcsolatos kötelezést eddig még nem küldtünk ki.

– Adott-e eddig támogatást a társasházaknak felújításra város, illetve melyiket, milyen munkálatokra  és mennyivel támogatta ?

– Az Örökségvédelmi alapból eddig még csak egyszer fizettünk ki támogatást, de az nem társasház volt, hanem Pentelén egy védett lakóház. Most a legutóbb került megítélésre támogatás az Esze T. u. 8-12. Társasháznak, de ott még csak folyamatban van a szerződéskötés. Továbbá bent van egy másik kérelem is, amelynek folyamatban van az elbírálása. Ez is egy társasház a Technikumban.

(Az összegekre nem kaptunk választ – a szerk.)

– Van-e elképzelés az ötvenes-hatvanas években épült városrészek épületeinek megóvására? 

– Az ʼ50-es, ʼ60-as évek épületeinek felújítására, egyelőre nincs sok ötletünk, mivel az épületek magántulajdonban vannak. A felújításhoz valamennyi támogatást megpróbálunk adni, ha kérnek. Itt csak mintegy zárójelben jegyzem meg, amikor nagyon nagy örömünkre tíz százalék befizetése mellett hozzájutottunk tulajdonosként az önkormányzattól a lakásunkhoz, volt nagy öröm. Akkor még eszünkbe se jutott, hogy attól kezdve mindent magunknak kell fizetni, s ez egyre nagyobb terhet jelent.

Eddig ott tartunk, hogy a volt Skála Áruház állapota és egyéb magán- és közintézmények ügyében lenne joga intézkedni a városnak, de nem tette meg. Egyelőre. És arra a válasz, hogy támogatásra számíthatnak-e a társasházak,megtudtuk, hogy az önkormányzat egyedi elbírálás alapján ad segítséget, de ahogy a Városháza épülete is mutatja,valószínűleg az igénylők  nem számolhatnak onnan nagyobb összeggel.

(Folytatjuk ezt a témát még  azzal, hogy mi, mennyibe kerül jelenleg, s mi lehetne az a régi jó megoldás, amit érdemes lenne leporolni. Ha érdekli Önöket a lakásuk, a városuk, olvassanak bennünket.)