2024.09.18. 11:30
Mi alapján határozzák meg a vízállást?
A vezetőhírek napjainkban egyértelműen az árvízről, a folyók vízállásairól szólnak. De mi alapján is állapítják meg a szakemberek a különböző vízállásokat?
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő
A vízügyi szakemberek nem a meder aljától számítják egy-egy folyó vízoszlopának magasságát, hanem a valaha mért legalacsonyabb vízszinttől, azaz a vízmérce nem ér le a folyó fenekéig.
A vízmérce úgynevezett nulla szintjéhez képest állapítják meg a folyó vízállását, tehát ha a mérce például kilenc métert mutat, akkor a meder alja akár több méterrel is mélyebben lehet. Ha például Budapest térségében nyolc métert mutat a berendezés, akkor a folyó mélysége akár 15-16 méter mély is lehet.
A vízszintmérők csak akkor alkalmasak a vízállások meghatározására, ha a leolvasás (beosztás) kezdőpontja, a „nullpont", mint tengerszint feletti magasság ismert és állandó (stabil). A „0" pont állandóságának ellenőrzésére a mérőhely közelében, alkalmas helyen, magassági őrpontot kell elhelyezni, amelyről a nullpont magasságát időnként, ellenőrizni kell. A vízmérce „0” pontjának állandóságát félévenként ellenőrzik a szakemberek. Ezt az ellenőrzést rendkívüli helyzetek: jégzajlás, uszadékkal járó áradások, illetve az észlelő által jelentett rongálódások után, szintén el kell végezni. Az ellenőrzés megkönnyítése céljából a vízmérce közelében, az árvíz által nem járt területen három állandósított geodéziai magasságpontot: őrpontot kell létesíteni. Az őrpontokat a legtöbb esetben a talajba ásott betontuskók szolgáltatják. Ezek önmagukban is elmozdulhatnak, ezért szükséges három őrpont.
A vízmérce „0” pontját valamikor a történelem során az addig mért legkisebb vízálláshoz határozták meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adták meg.
A „0” pont meghatározása után azonban a folyómeder jelentősen átalakulhat, például a meder kotrása miatti mélyülés következik be, aminek következménye, hogy a korábban, történelmileg meghatározott „0” pont alatt is előfordulhatnak vízállások.
A gyakorlatban a vízmércék „0” pontját „rögzítik”, azaz nem változtatnak rajta akkor sem, ha a meder mélysége az idők során feljebb vagy lejjebb kerül.
A vízállást nem szabad összekeverni a vízmélységgel.
A vízmélység a keresztszelvény pontjaiban azonos időpontban is más és más.
Magyarországon a vízmércék „0” pontját a Tiszán az 1842. évi, a Dunán az 1834. évi, a Rábán az 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg.
Forrás: nive.hu, hu.wikipedia.org, tudasbazis.sulinet.hu.
