2024.09.20. 19:00
Piacolás után jöhet a pörköltkrémünk
Pénteki piaci látogatásunkkor azt állapíthattuk meg, hogy a vásárlók időnként egymásba értek, míg a standok közül több is üres volt.
Fotó: Laczkó Izabella
Olyanok sem tették ki ezúttal a portékájukat, akik nélkül szinte nincs piac Dunaújvárosban. Kellemes őszi időben töltöttük a délelőtt egy részét a dunaújvárosi zöldség- és gyümölcspiacon. Az áruk nagy része is az őszt jellemezte. Dinnye már alig volt, az is Szekszárdról, kilója viszont nem volt sok, 390 forintot kértek érte. Az őszibarack is visszafogottan volt jelen a piacon, 800 és 1500 forint között kértek el egy kilogrammért. Viszont a klasszikus őszi gyümölcsök közül szőlőből (800–1500 forint) és szilvából (500–800 forint) bőséggel válogathattunk. Ugyanez volt a helyzet a paprikával és a paradicsommal is.
A paradicsom árában is nagy volt a szórás, kaphattunk egy kilót 490 forintért és 1200-ért is. A paprika ára a fajtájától függött (ezúttal az erős paprikák, a csilik mustrálásától eltekintettünk). A tv-paprika 590 és 690 forint között mozgott, a kápia kilójáért 590 forintot kértek el a gazdák, míg a pritaminért 750 forintot. A paprika és a paradicsom kínálatot, és a még mindig alacsony árakat látva, az juthat az eszünkbe, hogy nincs még vége a lecsó szezonjának. Egy kellemes őszi estén még bográcsban is készíthetünk egy remek ételt.
Azonban most nem ragadnánk le a lecsó főzésénél, hanem más vizekre evezünk.
Mivel ilyenek az árak, felötölhet bennünk, hogy készítsünk egy különleges pörköltkrémet. Ehhez a hozzávalók: 2 kg kápia paprika, 1 kg paradicsom, de helyettesíthetjük két nagy doboz Aranyfácán sűrítménnyel, 2 fej vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 20 dkg só, őrölt kömény, őrölt fekete bors. Az alapanyagokat egy edénybe tesszük, egy órán át főzzük, sűrítjük. Ezután botmixerrel pürésítjük. Ha túl sós lenne a krémünk, nem kel megijedni, többféle ételhez adhatjuk (pörkölt, paprikás krumpli, lecsó, gulyás), csak oda kell figyelni a sózásnál. Viszont a só nagyszerűen tartósítja a kisebb üvegekbe rakott krémet.
A lecsónk történetéről
Amerika felfedezése (1492), majd a paprika és a paradicsom óvilági megjelenése előtt a lecsóról nem beszélhettünk. Az étel megjelenésére az ezt követő évszázadokban sem számíthatunk, mivel a zöldpaprika ás a 19. század elejéig mérgezőnek tartott paradicsom, csak később váltak a konyháink alapanyagaivá. (foodandvine.hu)