Az ősz nagy kérdése: ássunk, avagy sem?

Korábban még minden kertben alapvető munkafolyamat volt az őszi ásás. Azóta rengeteget változott a szemlélet, és a kutatások is bebizonyították, hogy ez a munkafolyamat nem mindig van a kertünk és a talajélet hasznára. De akkor milyen esetben jó, ha ásunk, és mikor hátrány? 

A kérdés adott: Kiskertben ássunk, vagy ne ássunk?

Főleg kötött talaj esetén az őszi ásásnak köszönhetően a téli fagy kedvező, aprómorzsás talajszerkezetet eredményez tavaszra, a benne lévő és jó esetben jéggé fagyó víz tágul, és fizikailag aprózza a talajrészeket. Az ásással meglazított rögök könnyebben átfagynak és egyúttal így a fagy a talajlakó kártevőket megtizedeli. Ezen előnyök mellett azonban hátrány, hogy nem csak a káros szervezetek pusztulnak el az átfagyott talajban, és a másik gond, hogy a felső humuszban gazdag réteg a forgatásos ásáskor lejjebb kerül. A kötött talajtípusok ásása után a talajrögöket nem kell „összetörögetni”, majd a fagy és olvadás megteszi helyettünk. A laza homokos talajt pedig elég márciusban felásni, és erre sincs szükség minden növény esetében. Ha az őszi ásás elmarad a kötöttebb talajon, akkor tavasszal ez pótolható ugyan, de a fagy magágy-előkészítő hatása a talajszemcsék aprózásával elmarad.

A kötött, és tápanyagban szegény talaj esetén, az őszi ásáskor a talajba egyidejűleg beforgathatunk érett istállótrágyát, vagy komposztot. Gyümölcsfák körül is a korona alatti ásással egy menetben forgassuk be a komposztot. Műtrágya használat esetén ősszel már teljesen felesleges nitrogén tartalmút kijuttatni, mert az mozog a talajban, és tavaszig a mélyebb rétegekbe mosódik, ahol a növények már úgysem tudják hasznosítani, de a talajvizet szennyezi. Arra figyeljünk, hogy a műtrágyák a tápanyagtartalmat növelik, de a talajszerkezetet nem javítják. Ha leromlik a talaj szerkezete akkor annak víz és tápanyaggazdálkodása is romlik. Épp ezért célszerű rendszeresen szerves trágyát is juttatni a talajba, hogy az a talajszerkezetet is javítsa.

Összefoglalva az az ideális, ha ásással nem keverjük az alsóbb és felsőbb talajrétegeket, ha nem muszáj, tehát a talajforgatással járó ásás elhagyható (kivéve gyökérzöldségeknél, melyeket a laza talaj érdekében bakháton is termeszthetünk).

A talajt ásóvillával szellőztethetjük is, ekkor nem keverednek a humuszban gazdagabb és szegényebb rétegek. Ne felejtsük el, hogy a növényi anyagok eltávolításával (termésbetakarítás, letermett növényi részek elhordása, kiszedett gyomok, kaszált fű összegyűjtése) tápanyagokat vonunk el a területről, hiszen azok ott bomlanának le, és szolgáltatnának tápanyagokat a következő évek növényeinek. Emiatt szükséges a tápanyagok utánpótlása például komposzttal, szerves trágyával, ami nem csak tápanyaggal gazdagítja a talajt, de a vízgazdálkodását is javítja.

Forrás: agrarszektor.hu